Az új év első napjain számtalan életmódváltással kapcsolatos fogadalom hangzik el. Számos tényező határozza meg, hogy ezek mennyire lesznek betarthatóak vagy hosszútávúak. Nézzük, melyek a leggyakoribb hibák és mik azok a tanácsok, amiket átgondolva elérhetővé válik a valóban sikeres életmódváltás. Ebben a cikkben elsősorban a rendszeres testmozgás kerül fókuszba, de hasonló elvek mentén gondolkodhatunk az életmódot meghatározó további tényezőkkel kapcsolatban is.

2019-ben a Zero Point Zero Production cég Termékkorupció címmel indította el azt a sorozatot, amely leleplezi a különböző cégek törvény- és fogyasztóellenes magatartását. Az idősebb korosztálynak ezen a területen óriási felelőssége van, hiszen a sokkal nagyobb tapasztalati intelligenciánkkal hamarabb átlátjuk az ellentmondásokat. Ezért figyelmeztetnünk kell a fiatalabbakat nemcsak arra, hogy olcsóbban vásároljanak és takarékoskodjanak, hanem arra is, hogy környezetbarát és az egészségre nem ártalmas termékeket vegyenek. És természetesen saját magunknak is jobban kell figyelnünk, hiszen nem egyszer az alacsonyabb ár silány minőséget takar…

A görögországi Athos területén, a csodálatos mediterrán világban, egy szakrális államban élnek azok a férfi szerzetesek, akik leginkább a világ és önmaguk üdvéért imádkoznak. Mindent maguknak állítanak elő, és mindent megtesznek azért, hogy tiszta gondolatokkal éljenek egész életükben. Felmerül a kérdés: miért fontos ez az idős korosztály számára, miért ajánlhatjuk nekik a Netflixen is megtekinthető, Athos című filmet?

Sok szenior tanítványom már nem szívesen jön el plenáris előadásokra vagy kurzusokra, főként egészségügyi okokból. Ugyanakkor arról is panaszkodnak, hogy az interneten kevés olyan anyag van, amiből igazán tanulni lehet. Ilyenkor mindjárt felhívom a figyelmüket az Odaadó Portál Videótárára és Tudástárára, és ezen kívül egy pár olyan oldalra, ahol tudományos igényességgel, de közérthető módon találhatunk tanulnivalót. Mert van már ilyen is, akár a Youtube-on is…

Szenior tanítványaim közül nagyon sokan szeretik a sportot. Vannak, akik aktívan gyakorolják is. Az 50 és 60 év feletti hölgyeknél főleg az örömtánc vagy éppen valamilyen keleti mozgásprogram (jóga, csikung, thai-chi) a népszerű. Az urak többnyire dolgoznak a kertben, bicikliznek, ritkábban sétálnak a lakásuk környékén. Mások szívesen néznek sportműsorokat a televízióban: a síugrástól a dartsig, a focitól a röplabdáig hatalmas és ingyenes a készlet. Ebben a cikkben egy harmadik lehetőségre hívom fel a figyelmet: látogassuk meg néha vagy rendszeresen kedvenc csapatunk mérkőzéseit és szurkoljunk élőben!

Jóformán éppen karácsonyra jelent meg Bagdy Emőke professzor asszony legújabb könyve. Már megszokhattuk, hogy a szakkönyvei mellett rendszeresen segítő-könyvekkel is megajándékoz bennünket, érdeklődő olvasókat. Ez különösen az évvégi ünnepekhez, a karácsonyhoz és a szilveszterhez közeledve hasznos és jó dolog, amikor az ember hajlamos számvetést készíteni az eltelt esztendőről, illetve önmagával kapcsolatban.

A csontrendszer testünk szilárd vázát alkotja. Fő szerepe a támasztó funkció a test belső vázaként és a létfontosságú szervek védelme, ezenkívül a mozgatórendszer passzív részét képezi. Az időskorban a leggyakoribb problémák a csontrendszert illetően a porckopás és a csontritkulás. Sokszor kívülről várjuk a megoldást, különböző csodaszerekben bízunk, pedig a mozgatórendszer, és így a csontok egészségének megőrzésében a legtermészetesebb gyógyír a mozgás.

Idén látott napvilágot Kós Károly Vallomások Erdélyről című szerkesztett kötet, amely 374 oldalon keresztül tartalmazza a híres erdélyi építész, grafikus, könyvtervező és író gondolatait, illetve – ahogyan a cím is hirdeti – „vallomásait”. Érdekessége, hogy számos, mára szinte ismeretlenné vált írást is tartalmaz a kötet. A szerkesztő ízlését dicséri, hogy a személyes írások, levelek és egyéb kiválasztott szövegek illeszkednek a szépírói alkotások részleteivel. Egy olyan különleges nagytanulmányt is közöl a kötet, amely Erdélyi dolgok címmel még bőven trianoni-döntés előtt, 1910-ben íródott.

Mozartról az elmúlt évszázadok során számtalan könyv jelent meg, nagy irodalma van az élete és munkássága feldolgozásának. David Cairns olyan monográfiát alkotott, amelyben Mozart alapvető műveivel, operáival foglalkozik. „Megfejti” az operákat szerkesztettség, emberi karakterek és korszakbemutatás, valamint motivációk szempontjából: Idomeneotól a Figaro házasságán, Don Giovannin, Cosi fan tuttén keresztül egészen a Varázsfuvoláig.

Év közben, a mindennapok során a legtöbb embernek bejáratott napirendje van a mozgásprogramok tekintetében is, ami nagyban hozzájárul a fizikai aktivitás és az egészség megőrzéséhez. De mi a helyzet az ünnepi időszakokkal, a karácsonyi szünettel, amikor szinte minden program egy kicsit leáll? Mit tehetünk ilyenkor?

Örömmel vettem kézbe az adventi időszakban Basilius Doppelfeld Szimbólumok című könyvét, amely életünk képeit keresztény módon értelmezi. A szerző (1943-2013) szerzetes és a münsterschwarzachi bencés apátság megbízottja volt, aki több évig misszionáriusként dolgozott Tanzániában. Korábban már jelent meg magyarul könyve a jelképekről (Szimbólumok I-III., Pannonhalma, 1998).

Szinte kihalófélben van a kávéházi cigányzene. Sőt, lehet, hogy már nem is „szinte”, hanem teljesen… Azt mondják sokan (üzletvezetők és tulajdonosok), hogy a mai korunkban és ízlésvilágunkban nincs helye. Pedig nemrég - még a pandémia előtt közvetlenül - egy fantasztikus zenész trióval találkoztam az Astoria kávézójában. Talán az utolsó patinás pesti helyre, ahol akkor még jelen volt a kávéházi cigányzene. (De miután igazi túlélőnek számít, remélem egyszer majd feltámad!)

Életünk harmadik szakaszában, amikor már kezdünk átlépni a sietős-rohanós, aktív, munkavégző fázisból a világot összegző, lassabb tempójú, nagy egységekben gondolkodó időszakunkba, nagyon fontos, hogy nem csak a testi és a szellemi, de a lelki dimenziónkban is sok „feltöltő” erő legyen.

A hosszú téli szünetben az idősebb korosztály számára különösen fontos, hogy ne csak fizikai állapotunkat próbáljuk megőrizni, hanem lelkileg és szellemileg is tudjunk töltődni. Ezt segíti egy jól megválasztott film. A Giovanni és az ő tyúkjai című olasz dokumentumfilm a Netflixen látható.

A mai, posztmodernnek nevezett világban sokkal kevesebb az az ember, aki élete nagyrészét ugyanabban az utcában, esetleg ugyanabban a házban élte. Általában vándorok, ha tetszik: „flaneurok” vagyunk. Több kerületben, vagy éppen számos városban, nem egyszer több országban is élünk hosszabb-rövidebb időket.

Szenior akadémiák előadásain már többször beszéltem arról, hogy a filmművészetben az elmúlt évek során megjelent egy új, változatos filmeket felölelő műfaj, amelyet „idősfilm”-nek neveztem el. Némelyik drámai hatású, míg mások erőt, energiát is adhatnak nekünk, lelki és szellemi téren egyaránt.

Csák János közgazdász-szociológus, címzetes egyetemi tanár, 2011 és 2014 között hazánk londoni nagykövete, jelenleg kultúráért és innovációért felelős miniszter.  Korábban - szakmája szerint - stratégiai szempontból vizsgálta nemzetközi szervezetek és országok jövőképességét. Mint felsővezető energiaügyi-, távközlési-, banki- és akadémiai szektorokban dolgozott: Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Nem véletlen, hogy az amerikai civilizációval behatóan foglalkozik abból a szempontból, hogy mi állt és áll mind a mai napig a teljesítménye mögött. Pár hónapja jelent meg Az amerikai géniusz című könyve, amelyet a Mathias Corvinus Collegium kiadója jelentetett meg.

Napjainkban egyre több szó esik a monoton, mozgásszegény életmód és a mozgatórendszeri problémák kapcsolatáról, ám még mindig sok tévhit is kering a köztudatban.   Az emberi szervezet egyik legfontosabb szükséglete a folyamatos, változatos, rendszeres és harmonikus testmozgás. A nem megfelelő életmód miatt viszont tartáshibák alakulhatnak ki, és ha nem megfelelően tréningezzük a testünket, gyorsan jelentkezhetnek a degeneratív (használat következtében elváltozó), és egyéb egészségügyi problémák. Jó hír: van megoldás!

„Mert a lélegzet élet, tehát ha jól lélegzik, sokáig fog élni a földön” - tartja egy szanszkrit közmondás. Valóban: a helyes légzés nyugtatóan hat az idegrendszerre, csökkenti mind a mentális, mind a fizikai feszültséget és a vérnyomást, beindítja a méregtelenítő funkciókat, segíti a belső szervek működését, és nem utolsó sorban fokozza a teljesítőképességet, a jó közérzetet. Bár a légzés az alapvető mozgásmintáink közé tartozik, mégis sok esetben újra meg kell tanulni a helyes légzés technikáját.

A természetfilmek túlnyomó része szakértők által alámondott, értelmezett (idegen szóval: narrált) film, amely természetesen emberi logika szerint szerkeszti meg tartalmát. Így elsősorban az mutatkozik meg benne, hogy az ember hogyan látja a természetet. Az életének harmadik szakaszában munkálkodó, 58 éves Laurent Charbonnier operatőr és a 64 éves Michel Seydoux filmproducer más útra lépett. Izgalmas filmjükben, amelyet a magyar mozik november 3-ától kezdtek bemutatni, magát a természetet mutatják be: egy külön kis mikrokozmosznak otthon adó, 210 éves tölgyfában és körülötte zajló eseményekkel. De mit mondhat ez a csodálatosan fényképezett film az idősebb korosztálynak?

Cecile Enger immár a harmadik magyar nyelvre fordított regényével nyűgözi le a hazai olvasókat. Előző két regényében (Anyám ajándékai, Lélegezz) már egyértelmű tanúbizonyságát adta annak, hogy műveiben fontosnak tarja a mélyebb lélekábrázolást. Eddigi munkáiban változatos karakterű, modern hősnőket vonultatott fel, ami a legutóbb lefordított regényében (A fehér térkép) sincs másként.

A napokban mutatták be a Györgytea nevű Youtube-csatornán Pataky Enikő egészségügyi újságíró kiváló filmjét, amely a 94 éves Szabó Gyuri bácsiról, a bükki füvesemberről szól, a címe: Szívvel-lélekkel. Ebben az írásban most nem a füvesember gyógymódjairól ejtek szót, hanem arról, hogy a filmből milyen karakter, milyen példa bontakozik ki előttünk, hiszen Gyuri bácsi a könyveimben és cikkeimben kifejtett négyszintű élet (testi-lelki-szellemi-spirituális szint) igazi, pozitív példája.

Limpár Imrének már az előző könyve, a 100 mondat, amely megváltoztatta az életemet című is nagy hatású volt, de a mostani már annyira megindítóan hatott, hogy tollat, illetve klaviatúrát ragadtam. A lélek igazságai című új munkája alapjában véve egy önfejlesztő könyv, de ha jobban elmélyedünk benne, akkor rájöhetünk, hogy jóval több annál. 

Meglehetősen régóta élek a Szent István park szomszédságában, és mindig is vágytam egy olyan kiadványra, amellyel a kezemben, kényelmesen, a közeli kávézó foteljébe süppedve olvasgathatok a környékről. A vágyakozás beteljesedett: megjelent Maczó Balázs friss, üde és ízléses könyve Séták a Szent István park körül címmel.

Nyugati országokban járva, avagy nyugati országok sajtóját olvasva az utóbbi években többször találkozhattunk a magányosság elleni hét elnevezésű kezdeményezéssel. Az általában október első hetében zajló, figyelemhívó rendezvénysorozatban állami és civil szervezetek számos programmal küzdenek az időskori magány és izoláció ellen. Az izoláció ugyanis odáig juthat, hogy az embernek végül egyetlen valódi, élő kommunikációs eseménye sincsen. Barátai csak a virtualitásban, vagy ott sem állnak már rendelkezésre…

A függőségek, mint krónikus betegségek egyidősek az emberiséggel, azonban az is kétségtelen, hogy a mai, posztmodernnek nevezett társadalmakban sokkal több a függőség és a függő ember. Ezek egyike a sportfogadási függőség, amelyet első ránézésre a drog- vagy az alkoholfüggőséghez képest enyhébbnek gondolunk. De mi a valódi helyzet, s mi a helyzet ennek időskori változatával?

A közelmúltban jelent meg magyarul Molnár Tamás filozófus (1921 – 2010) Európa zárójelben című tanulmánykötete, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában látott napvilágot. A kötet eredetileg 1990-ben Párizsban jelent meg, a mostani kiadás válogatott és szerkesztett, amint azt megtudhatjuk a kötet legelején. Bizonytalanságérzetet okoz a válogatás és szerkesztés kifejezések ténye, ám mégis öröm, hogy Molnár Tamás gondolatai valamilyen formában napvilágot láthatnak.

Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, érdemes és kiváló művész október 25-én ünnepelte 75. születésnapját. Ebből az alkalomból emlékezünk meg az alkotóról, és ünnepeljük széles horizontú életművét. Hiszen a képzőművészként ismert Szemadám György művészeti írásai mellett új oldalát is megmutatta a személyes családi történeteit feltáró Lélekszkafander című könyvével. Ez a lelki és szellemi magasságokba emelő, mégis szórakoztató családregény több nemzedék sorsát dolgozza fel, az 1945 utáni kifosztott polgári réteg sorsát bemutatva.

Tóth Eszter Zsófia történésznek és társadalomkutatónak eddig csak a történelmi témájú szakkönyveit ismerhettük. Műveiben a második világháború utáni magyarországi társadalomtörténet, azon belül a nőtörténet foglalkoztatja. A nők vállalt társadalmi és politikai szerepét kutatja, több munkájában az 1945 és 1989 közötti időszak „dolgozó nő” életmódtörténetével foglalkozik. Ezúttal az írónő egy másik arcát is megmutatta: a szépíróét. A szerző ebben az egyéni témavilágú kötetében megmaradt a kutatott korszakánál, ugyanis a családi történetek is a ’70-es és ’80-as évekből származnak.

Mozgásprogramok széles palettája áll rendelkezésünkre, hogy karbantartsuk testünket. De vajon eleget foglalkozunk-e a szemünk egészségével, és a szemmozgató izmok tréningezésével? Ennek ugyanis igen fontos szerepe van a megfelelő és biztonságos mozgásban, így a komplex fejlesztő programokban is kiemelten kell kezelnünk.

A COVID idején az Egyesült Államokban néhány interneten keresztül is végezhető munkakör rendkívül népszerűvé vált. Ilyen volt például az úgynevezett bejegyzett táv-egészségügyi nővér, amelyhez minden olyan iskolát el kell végezni, mint a valódi nővérnek. A virtuális nővér a nap 24 órájában a saját lakásában, a számítógép előtt ülve segítséget hívott, ha kellett, konzultált a beteggel, tanácsokat adott, vagy a problémákat megfelelően összegezve továbbította az orvosnak. Sokszor az is nagyon jó volt, hogy a beteg félórát csak beszélgetett a nővérkével, s örömét-bánatát el tudta mondani neki. Alábbi cikkünkben összeszedtük azt, hogy Magyarországon milyen munkákat lehet végezni 50 év felett, amelyekhez ki sem kell mozdulnunk a lakásból, elég hozzá egy jó laptop és egy telefon.

Ma már egyre többen szembesülnek azzal, hogy milyen nehéz minőségi tartalmat keresni és találni az interneten. Különösen az idősebbek szenvednek ettől, hiszen ők – néhány kivételtől eltekintve – szinte elvesznek a felesleges és haszontalan információk özönében. Mit tehetünk?

A társadalomfilozófiában „fekete hattyú”-jelenségnek mondják azokat a jelentős közéleti eseményeket, amelyek bekövetkeztekor alig vagy egyáltalán nem találunk rájuk magyarázatot. Sőt, előzetesen még a szakértők sem gondoltak rájuk, de hatásuk egy-egy egész geopolitikai régiót vagy akár a teljes Földet befolyásolja. De hogy jön a „fekete hattyú”-jelenség az idősödéshez, különösen a személyes „ageing”-hez?

A WHO 2005-ben, 32 város részvételével indította el a Global Age-friendly Cities (Globális Idősbarát Városok) programját. 2010-re a program már odáig jutott, hogy létrehozták a WHO Globális Hálózat az Időskorbarát Városokért és Közösségekért platformot, amely összekapcsolja a városokat, közösségeket és szervezeteket. Így azok egymástól tudják átvenni a jó gyakorlatokat, hogy a városokat a növekvő számú idős lakosság számára biztonságosabbá, olcsóbbá és kényelmesebbé tegyék, illetve az idős lakosság is egyenrangúnak érezhesse magát.

A Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezésére minden év október 10-én tartják a lelki egészség világnapját. Felhívják a figyelmet a lelki problémák megelőzésére, kezelésére, valamint a mentális egészség fejlesztésére. Az optimális lelki állapot elérésében, megőrzésében a mozgás, de főleg a zenés mozgásformák, mint a tánc, kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A mozgás és a tánc a testi elváltozások kezelése mellett a lelki folyamatok alakulásában is meghatározó szerepet tölt be.

„Az igazságot is meg lehet szokni.” Tamási Áron gondolatát választotta mottóként Arday Géza író, irodalomtörténész, az Odaadó állandó szerzője, aki ezúttal nem egy konkrét könyvet ajánl az olvasóknak, hanem egy műfajt: a 20. századi magyar családtörténeti műveket. Nagyon sok 20. századi családtörténet gyökerekig hatoló, még befejezetlen; ezáltal tovább élő, a jelent aktívan meghatározó múltbéli eseménnyel élünk együtt. Érdemes megismerni!

Csíkszentmihályi Mihály, a Széchenyi-díjas tudós egy évvel ezelőtt, 2021. október 21-én 87 éves korában, Kaliforniában hunyt el. Nevéhez kötődik a flow-élmény, vagyis az összpontosított elmeállapot pszichológia koncepciójának kidolgozása. Nemrég jelent meg a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában a Flow – Út a boldogsághoz című, és A flow-élmény koncepciójának megalkotója életfilozófiákról mesél alcímet viselő kötet.

Alig van olyan párkapcsolatban élő, 50 év feletti asszony vagy férfi tanítványom, akik ne panaszkodna arra, hogy az éjjeli alvásidőszak párjukkal gyötrelmes. Horkolás, szuszogás, apnoé, éjjeli járkálás, zörgés, krákogás, orrfújás zavarja meg az éjszakai pihenést. Ráadásul  pont akkor, amikor a legjobban alszunk. Vajon kötelező így élnünk vagy van megoldás erre a problémára?

A WHO 2005-ben, 32 város részvételével indította el a Global Age-friendly Cities (Globális Idősbarát Városok) programját. 2010-re a program már odáig jutott, hogy létrehozták a WHO Globális Hálózat az Időskorbarát Városokért és Közösségekért platformot, amely összekapcsolja a városokat, közösségeket és szervezeteket. Így azok egymástól tudják átvenni a jó gyakorlatokat, hogy a városokat a növekvő számú idős lakosság számára biztonságosabbá, olcsóbbá és kényelmesebbé tegyék, illetve az idős lakosság is egyenrangúnak érezhesse magát. Jelenleg a hálózatnak 1363 város a tagja, Magyarországról sajnos nincsen település a tagok között, de a környező országokból tag pl. a szlovéniai Zrece és a lengyel Opole városa is. Sorozatunkban jó gyakorlatokat mutatunk be, azzal a céllal, hogy talán ezeket magyar települések is átveszik idősbarát megoldásokként.

Az egyéni vagy csoportos foglalkozások mind nagyszerű lehetőséget biztosítanak a mozgásra. Az egyéni tréningeken egy komplex, személyre szabott fejlesztő programot kaphatunk, a csoportos órákon pedig a közösségi élmény óriási boldogságot és lendületet tud adni mindenkinek. A legfontosabb az, hogy az egyén megtalálja benne önmagát, megbízzon az oktatóban, és jóleső érzést adjon a mozgás, valamint vidám, szociális élményt. Hiszen a mozgás mindenkié.

A WHO 2005-ben, 32 város részvételével indította el a Global Age-friendly Cities (Globális Idősbarát Városok) programját. 2010-re a program már odáig jutott, hogy létrehozták a WHO Globális Hálózat az Időskorbarát Városokért és Közösségekért platformot, amely összekapcsolja a városokat, közösségeket és szervezeteket. Így azok egymástól tudják átvenni a jó gyakorlatokat, hogy a városokat a növekvő számú idős lakosság számára biztonságosabbá, olcsóbbá és kényelmesebbé tegyék, illetve az idős lakosság is egyenrangúnak érezhesse magát. Jelenleg a hálózatnak 1363 város a tagja, Magyarországról sajnos nincsen település a tagok között, de a környező országokból tag pl. a szlovéniai Zrece és a lengyel Opole városa is. Sorozatunkban jó gyakorlatokat mutatunk be, azzal a céllal, hogy talán ezeket magyar települések is átveszik idősbarát megoldásokként.

Sárközi Mátyás a közelmúltban ünnepelte 85. születésnapját. Ebből az alkalomból emlékezünk meg az íróról, amelyhez kiváló alapul szolgál a nemrég megjelent: Hampstead, London romantikus művésznegyede című kötete.

A rendszeres sportolás jótékony hatásait bármely életkorban érezhetjük, fontos azonban néhány dolgot átgondolnia az embernek, ha kezdőként vagy éppen újrakezdőként tervezi beépíteni a testedzést a mindennapjaiba. Ha figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, kialakítható egy olyan mozgásban gazdag életmód, amely változatos, élvezhető, és összességében hozzásegít a testi, lelki, szellemi harmóniához, nem utolsó sorban pedig a szociális tér szélesedéséhez is.

Csányi Vilmos elsősorban etológusként ismert, aki szépirodalmi műveket is ír, s nem mellesleg akadémikus, egyetemi tanár is. Eredetileg vegyészként kezdte a pályáját, majd kutatásai középpontját fokról-fokra foglalta el a kutya és az ember viselkedésével, a biológiai és a kulturális evolúció kérdéseivel való tudományos vizsgálódás. Később megszervezte az ELTE Etológia Tanszékét, amelynek jeles irányítója lett. Íróként számos kötete jelent meg: négylábú társainkról, az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásmódjáról. 

Hogyan vásároljunk autót szenior korban? Lehet, hogy elsőre meglepően hangzik, de 50 év felett az ár mellett már számos más szempont kell, hogy vezesse a választásunkat a megfelelő autó megvásárlásakor.

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író egyik kötetét már korábban bemutattuk. Akkor megígértem a kedves Olvasóknak, hogy a legutóbbi, Szabad akarat című könyvéről is fogok pár szót szólni.

Amikor valaki ötvenéves kora felett úgy dönt, hogy tanulni szeretne valamit, nagyon sok belső és külső gátat kell legyőznie. Még fokozottabban igaz ez nyugdíjas korban. A külső és belső gátak legyőzése mellett az is fontos, hogy jól válasszunk képzést. A hazánkban örömteli módon egyre bővülő lehetőségek közül érdemes olyan szeniorképzéseket kipróbálni, amelyek érdekesek és hasznosak is a leendő diák számára.

Szervezetünk egész életünk során változik. Az életkor előrehaladtával, a szenior kor felé közeledve különös figyelemmel kell lennünk a testünkben bekövetkező élettani változásokra. Bár a fogantatás pillanatától kezdve idősödünk, a negyvenedik életév környékén regresszív, úgynevezett leépülési folyamatok kezdődnek meg, amelyek sportos, aktív életvezetéssel bizonyos mértékig szinten tarthatóak, lassíthatóak. A változások nem általánosíthatók meghatározott életkorok alapján, hanem minden esetben az egyéni idősödést kell szem előtt tartanunk. Azaz a szervezet biológiai életkorát, fiziológiai állapotát, ami tovább osztható a szervek életkorára is.

Borbély László olyan író, aki úgy él közöttünk – a mindennapjaink jelenségeivel foglalkozva – hogy olykor úgy érzi, el kell mennie egy korábbi világba, egykor élt emberek közé, ezáltal elviselhetőbbé téve a jelenünk valóságát. A sikeres szerző most egy újabb novelláskötettel jelentkezett, amelynek címe: Otcsenás.

Az Ulysses-szindróma kifejezést Joseba Achotegui Loizate barcelonai orvos-pszichiáter alkotta meg még 2002-ben. A col-md-yol pszichiáter az országába érkező bevándorlók kapcsán azt figyelte meg, hogy sok embernél poszttraumás zavarok alakultak ki, az új hazába kerülve, akut stressz, depresszív tünetek vagy maga a depresszió jelent meg, migrén, tenziós fejfájás, álmatlanság, súlyos fáradtság, étvágytalanság lépett fel. Ennek a szindrómának időskori változata is létezik, és nemcsak egy másik országba való áttelepedés során fordulhat elő, hanem egy közelebbi költözés után is, például egy szociális otthonba történt átkerüléskor. Mi a teendő ilyenkor, és mindenkit rá kell-e kényszeríteni a nyugalomra?

Freud címmel és Az ember a pszichoanalízis mögött alcímmel nagyon szép kiállítású könyv jelent meg magyar kiadásban az osztrák pszichoanalitikusról. A Ruth Sheppard által írt albumszerű kötet olyan hatású, mintha a tudós dolgozószobájában és rendelőjében – visszarepülve száz esztendőt – egy kicsit részesei lehetnénk az életének. Ehhez nagyon értékes és igényesen feldolgozott képanyag gazdagítja a munkát.

Idén nyáron volt Cholnoky Viktor halálának 110. évfordulója, a műfordítóként, hírlapíróként és szerkesztőként is egyaránt ismert író 1912-ben, 43 esztendős korában hunyt el. Nemrég látott napvilágot A sekrestyés című, válogatott írásait, pontosabban elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazó kötet.

Egyre népszerűbbek az úgynevezett „Walking Tour”-videók az interneten. Nem csupán egy egyszerű, és valljuk meg, kissé unalmas útifilmről van szó. A Walking Tour teljesen más, sokkal több ennél.

A kiszáradás nemcsak nyár közepén, a 40 fok körüli melegben, de az év minden szakában fokozottan veszélyezteti az idősebbeket. Ennek az az oka, hogy ahogyan idősödünk, egyre kevésbé érezzük a szomjúságot.

A rendszeresen végzett testedzés számos pozitív és preventív hatását ismerjük. Az elmúlt években, mondhatni évtizedben egy jó irányú szemléletváltást tapasztalok a szenior mozgásprogramokkal kapcsolatban, miszerint egyre többen tudatosan élnek az egészégfejlesztő és közérzetjavító tevekénységek lehetőségeivel.

„Nagy olvasó” hírében állok. Számomra a mindennapi olvasás szinte fontosabb minden másnál. Ez inspirál és ez tart frissen: nemcsak szépirodalmat olvasok, hanem szakirodalmat, valamint „lelki”, azaz önismereti könyveket is. Mára Somerset Maugham, Gore Vidal és Jung állnak Thomas Mann mellett abban a sorban, akiknek a műveivel szívesen kikapcsolódom a napi gondokból, feladatokból.

Faludy György nevét szinte mindenki ismeri hazánkban, főleg az irodalomszeretők. Szeptember 1-jén lesz 16 éve annak, hogy matuzsálem korúként, 96 évesen eltávozott a földi valóból, majd három héttel később, 22-én lesz 112 esztendeje annak, hogy Budapesten megláthatta a napvilágot. A Ne uszítsatok levelezésre! című kötettel emlékezünk rá.

Arday Géza író, irodalomtörténész, az Odaadó Tudástár állandó szerzője személyes hangvételű írásával ezúttal saját családja múltjába kalauzolja el az olvasókat.

Szűcs Péter Dharma című kötete már esztétikus megjelenése miatt is a kezünkbe kívánkozik. Az úgymond elsőkönyves szerző valójában már sok-sok esztendeje ír: újságcikkeket és blogszövegeket. Persze, mindkettő más, mint a regényírás…

A testi és lelki egészségünk hatással van egymásra. Ha egészségesek vagyunk, jobban érezzük magunkat a bőrünkben, de a lelki tényezők szintén meghatározhatják a fizikai állapotunkat. Milyen folyamatok állnak ennek az összefüggésnek a hátterében? Hogyan tudunk egyensúlyban maradni akár testi, akár lelki értelemben?

Galénosz a Krisztus utáni 2-3. század fordulóján élt. A Rómában praktizáló, görög származású orvos, filozófus sok tekintetben forradalmasította az orvostudományt. Orvosi-filozófiai teóriái és praktikus gyógymódjai között az egyik legfontosabbak az idősödésről és az idős korról alkotott nézetei, amelyek többsége ma is megállja a helyét. Sőt, a 21. század elején dolgozó gerontológiai kutatóknak, de az idősödést átélő bármelyik mai embernek is fontos zsinórmértékül szolgálhatnak.

Az álmatlanság időskorban sajnos egyre gyakoribb probléma. Nemcsak az jellemzi az idősödő embert, hogy egyre nehezebben alszik el, hanem az is, hogy egyre jobban rövidül az alvás, és azon belül a mélyalvás ideje is.

Egy kiváló tanítványom nemrég arról írt nekem, hogy az Uránia moziban évek óta zajló, jelentős festők életét és munkásságát bemutató művészettörténeti filmsorozat Hieronymus Boschról szóló vetítésén teltház volt, és a közönség zöme 65 év feletti volt. Ugyanezt tapasztalhatta az is, aki részt vett a július 17-én zárult igényes budapesti kiállításon, amely a németalföldi zseni és kortársai alkotásait mutatta be. Egyértelműen megállapítható volt, hogy az idősebb korosztály több időt töltött a képek előtt, alaposabban tanulmányozva a részleteket. Mi lehet ennek az oka? Mi varázsolja el a legidősebb korosztályt Boschban? – tehetjük fel a kérdést.

Trieszt városa ideális arra, hogy az idősebb korosztály pár napot remek körülmények között az olasz tengerparton töltsön. Az olasz-szlovén határtól pár kilométerre fekvő város kényelmes és kellemes kikapcsolódást nyújt a szenioroknak.

A fizikai aktivitás és a testedzés fontossága mára általánosan közismertté vált, pozitív hatásairól számtalan szakirodalom olvasható. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy jelentős összefüggés van a rendszeresen végzett testedzés és az aktív, jóllétben megélt idősödés között.

Az ageizmusról, azaz az idősekkel kapcsolatos életkori hátrányos megkülönböztetésekről az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO 2021 elején hozta napvilágra globális vizsgálatát. A nagyon alapos, minden részletre kiterjedő jelentés egyik fejezetében hosszan írnak arról, hogy sajnos számos országban a COVID-19 idején az állami intézkedések és az egészségügyi gyakorlat során felerősödtek az idősebbekkel szembeni diszkriminatív tendenciák. Ezt foglalom most össze röviden.

Izgalmas utazásra invitálja az olvasót Robert Macfarlane a Lennvilág című könyvében. A szerző föld alatti világokat fedez fel és mutat be, hogy rádöbbenjünk: a lenti világ, azaz a Lennvilág szerves része az életünknek. Még akkor is, ha sokszor nem veszünk róla tudomást.

A Columbus-szindróma kifejezéssel jómagam nem gerontológiai könyvekben találkoztam először, hanem az amerikai sajtót olvasva. A kifejezés arra utal, hogy egyesek olyasmiket gondolnak magukénak, és viselkednek ezekkel kapcsolatban tulajdonosként, birtokosként vagy éppen alapítóként, amihez semmi közük nincsen, vagy éppen másokkal osztozniuk kellene a közös javakon. Felmerülhet a kérdés: ez a „területhódító” viselkedés hogyan érinti az időseket?

Orvos-Tóth Noémi pszichológusnő könyvei mindig hatalmas sikert aratnak. Legutóbb a Szabad akarat című munkája látott napvilágot, de előbb ismerjük meg a korábban megjelenet Örökölt sors című könyvét.

A napozás kedvelt szórakozás mind a fiatalok mind az idősek számára. Nyár van, előkerültek a shortok, a rövid szoknyák, a vékony ingek és a pólók. A strandok, vízpartokon nemcsak a gyerekek, de az idősebbek is szívesen hűsölnek. A leégés veszélye, és az ebből adódó komolyabb bőrproblémák őket is fenyegetik. 

A természet - a szépsége mellett - számtalan izgalmat is rejt, amit Peter Wohlleben könyvei bizonyítanak az olvasók számára. A természet rejtett hálózatáról című könyvében a szerző különleges példákon keresztül mutatja be, hogy milyen bámulatos kölcsönhatás, illetve teljes összjáték zajlik a növények és az állatok között. Például a nefelejcs és a hangyák között.  

A jeges vízbe merülés a 2000-es évek végétől újra divat lett szerte a világon, de különösen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Az emberek jeges merüléseket és fürdőket vesznek, sőt: jeges jakuzzikban ülnek hosszabb időket, vagy fagyos vizekben úszófesztiválokat is rendeznek. A jeges fürdőzéstől jobb fizikai és mentális állapotot várnak, de a depresszió és a szorongás megfelelő kezelését is ebben látják, illetve gondolják.

Hofi Gézát nem kell bemutatni. Nevét, örökérvényű mondásait mindenki ismeri. Húsz éve, hogy nincs már köztünk. Emlékét most a HOFI 85 című kötettel idézzük fel, amely születésének 85. évfordulójára jelent meg. 

Felsőtárkányba, a festői Tárkányi-medencébe, a Bükk hegység kapujába kalauzoljuk az Odaadó olvasóit. Ezúttal nem túrázunk, inkább egy kellemes sétát teszünk. 

Kiss-Nemes Veronika praktizáló pszichológus és B. E. Belle írónő a szerzőpárosa annak a kötetnek, amely a nem mindennapi szerzőpáros összeállásának eredményeként születhetett meg. A szakember és laikus termékeny egymásra hatásából valósulhatott meg a Szavak: a társadalom, amelyben a káromkodás természetes, de a bocsánatkérés nem ismert című kötet.

Bárány Tamás író márciusban lett volna százesztendős, de csak most emlékezem meg róla, mert vártam, hogy valaki ezt szakmai körökben részletesen megteszi. Sajnos nem így történt! De egyúttal örülök annak, hogy írhatok róla, mert nemcsak mint írót, hanem mint embert is nagyon szerettem és tiszteltem a személyét és munkásságát.

A rendszeres testmozgás nagyban hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Egy kiadós séta vagy egy könnyedebb túra a szenior korosztály számára is kitűnő kikapcsolódást és élményt jelent. Ezúttal a Bükkbe, a Nagy-Eged hegyre kalauzoljuk el az Odaadó olvasóit.  Aki teheti, túrázzon egyet az Eged-hegyre!  

Várgesztes a Vértes hegység északnyugati részén, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódó település. A Tatabányától 17 km-re fekvő község és környéke számos látnivalót rejt: a Mária-szakadékot, gesztesi várat vagy a Zsigmond-követ. A túrát csak gyakorlott túrázóknak ajánljuk, mert több helyen meredek szakaszokon, szűk ösvényeken halad az útvonal, amely jórészt a Országos Kék Túra része.

Síkfőkút és környéke a következő túránk célpontja. Síkfőkút – amely mára összeépült Noszvajjal – többek között arról nevezetes, hogy az ország legtisztább és legoxigéndúsabb levegőjű települése. Már ezért is érdemes felkeresni. Emellett a környék gyönyörű természeti értékekkel bír.

Hollókő egyedülálló Világörökségi kis falu a Cserhátban, amelyet egyszer mindenkinek látnia kell hagyományaival és kultúrájával. A hollókői kirándulást érdemes úgy tervezni, hogy meglátogatjuk „Isten tenyerét”, azaz a Kéz kilátót is. A túraútvonalon néhol meredek szakaszok is vannak.  

Az Odaadó Tudástár olvasói rendszeresen találkozhatnak Arday Géza író, irodalomtörténész írásaival, könyvajánlóival. Ezúttal frissen megjelenő könyvét mutatja be a Tudástár olvasóinak. A Kísért a múlt című kötetet az Ünnepi Könyvhéten, 2022. június 11-én, szombaton, 15 és 16 óra között a L'Harmattan Kiadó (11-es) pavilonjánál, a Vigadó előtt, a Duna Korzón dedikálja. Az író az Odaadó Tudástár Olvasóit megkülönböztetett szeretettel várja!

Él egy 42 esztendős belga történész, aki nemcsak aggodalommal figyeli, hanem elemzi is a nyugat-európai társadalmak erózióját, ahogyan aláássák a hagyományos európai és emberi értékeket. Többek között foglalkozott az Európai Unió kulturális identitásválságával is.

A mediterrán étrend hasznáról, pozitív hatásairól szinte minden nemzetközi gerontológiai konferencián szó esik. Bár e sorok írója nem dietetikus, hanem gerontológiai kutató, ezért e rövid cikkben csak a mediterrán diéta alapvető formáját és legfontosabb előnyeit sorolja fel.  

Esme Young divattervező 1949-ben született; eddigi életében megjárta a poklot és a mennyországot. Ma világszerte ismert divattervező, akinek extrém ruhakollekcióit mindenhol nagyra becsülik. Emellett 2016 óta az egyik bírója az Egyesült Királyság népszerű vetélkedőjének, a The Great British Sewing Bee-nek. A műsorban lányok-asszonyok - a vetélkedő címének megfelelően - szorgalmas méhecskeként készítenek szebbnél-szebb ruhákat. Mire tanít minket, szenior tanulókat Esme Young változatos életének története?

Derenk községbe, a szellemfaluba túrázunk ezúttal. Útközben érintjük a Meteor-barlangot és Szádvár romjait. Kiadós séta emelkedőkkel fűszerezve, ezért jó erőnlét és gyakorlat szükséges a túra teljesítéséhez.   Az egykori falura, Derenkre, és lakóira a turistaút mentén fejfákra hasonlító oszlopok emlékeztetnek.

Kisgyőrbe kalauzoljuk az Odaadó olvasóit, bemutatjuk a Sály-Kisgyőr-Sály túrát. Utunk során honfoglaláskori emlékekkel és csodálatos fafaragásokkal találkozunk. A túrához jó erőnlét és némi gyakorlat szükséges. Ha valakinek nehéz ez a túra, akkor érdemes busszal vagy gépkocsival felkeresni Kisgyőrt, amelyet „faragott faluként” is emlegetnek.

A szociális étkeztetés megszervezése Magyarországon törvényben, rendeletekben rögzített kötelező feladat, amelyet az önkormányzatok, illetve azok intézményei látnak el. Nagyon fontos rögzíteni, hogy nem jár minden idős embernek automatikusan, és még inkább nem jár mindenkinek ingyenesen. A pontos helyzetet tárgyalja cikkem.

Az állattartásról az Odaadó Portálon áprilisban megjelent videómban hosszan szóltam. A kisállatok, házikedvencek jókedvet, erőt, az állandó, felelős gondoskodás feladatát és jó érzését adhatják a sokszor akár teljesen magányos, ingerszegény életet élő idős ember számára. Több nézőnk is megjegyezte, hogy ezekkel messzemenőkig nem merítettük ki az időskori felelős kisállattartás témáját, ezért egy külön cikkben írunk a további vonatkozásokról.

Mátraverebély-Szentkút több mint nyolcszáz éve szolgál különleges helyként a zarándokoknak: Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel. Ha már itt járunk, érdemes elsétálni a Szent László-hasadékhoz és a régi kőfejtőbe is, amely Európa híres geológiai bemutató helye. Kellemes túra, néhány kisebb-nagyobb emelkedővel és csodás ösvényekkel.

Lillafüred minden évszakban kedvelt turisztikai célpont. Érdemes felkeresni és felfedezni! Ráadásul a túra teljesítése nem igényel különleges felkészülést: elegendő egy kényelmes lábbeli, némi elemózsia és költőpénz.

Boga Bálint különös memoárja, az „Események esztétikája egy orvos szemével” című könyv 2022 tavaszán jelent meg az Oriold és Társai Kiadó igényes kiadásában. Az országszerte jól ismert és sokat hivatkozott gerontológiai szakember – aki idén 85. életévébe lép – már negyed évszázada a szépirodalomban is jeleskedik: esszéket, novellákat is publikál országos irodalmi és kulturális lapokban. Most a két szakmát építette eggyé mindkét szempontból kiváló könyvében.  

A Tudástár olvasói rendszeresen találkoznak itt Arday Géza József Attila-díjas író és irodalomtörténész könyvajánlóival, „virtuális irodalmi kávéházával”. Most egy igazán személyes hangvételű írással örvendezteti meg az olvasókat: Görgey Gáborral, Fehér Klárával és Tamkó Sirató Károllyal való találkozásairól mesél. Fogadják szeretettel!  

Az idősödés mindannyiunkat elér. Ennek belső és külső kezelésében sem az önelhanyagolás, sem a yummie mummie nem megoldás. Az idő múlásával folytatott hiábavaló küzdelem helyett lássuk és értsük meg a pro age-filozófiát: tanuljuk meg jól érezni magunkat a saját bőrünkben és vigyázni magunkra. Első lépésként fogadjuk el az idősödésünk folyamatát, és benne a valódi, úgynevezett biológiai korunkat.

Nagy Töhötöm könyve, a Jezsuiták és szabadkőművesek már korábban befejezte a térhódítását, azonban egy újabb nemzedék megszületett és felnőtt azóta, hogy megjelent. Ezért indokolt volt az újbóli kiadása. Csak az a kérdés, hogy vajon érdekli-e a most felnövekvőket az egykori szerzetes kacifántos életútja. Attól tartok, hogy az olvasói inkább a korábbi nemzedékek soraiból fognak kikerülni, ami érthető, hiszen sokrétű történelmi ismeretek és élettapasztalat szükségeltetik az 525 oldalas mű megértéséhez.

Szilvásváradra látogatunk egy rendhagyó túra keretében. Ugyanis olyan látványosságokat keresünk fel, amelyek kevésbé ismertek. A túra jó erőnlétet és egészséges térdízületeket igényel. De, aki teheti, annak megéri felfedezni Gerennavár romjait!  

A Siroki vár magaslatairól csodálatos panoráma tárul elénk. Ráadásul a nemrégiben felújított vár is tartogat számos érdekességet. Ezért megéri felkapaszkodni a hegyre, ahová kényelmes, de néha meredek út vezet. A vállalkozóbb kedvű túrázóknak pedig egy hosszabb túrát mutatunk be: Sirokról Szarvaskőre, és vissza. Kényelmes, de hosszabb túra, így némi felkészülést igényel.  

A latin nyelv tanulására rendszeresen felmerül a hallgatói igény az immár másfél évtizede működő hazai szeniorképzési rendszerünkben. Nagyjából 5-6 diákkal elég gyakran el is indulnak a csoportok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók szeretik ezeket a képzéseket, és igénylik a folytatást is. Ebben a cikkben nem arról szólok, hogy ők, az ötven év felettiek miért választják ezt a szép és nemes nyelvet (bár ez is nagyon érdekes volna), hanem arról, hogy gerontológiai szempontból miért jó latint tanulni?

Agatha Christie a krimi koronázatlan királynője, akinek a műveit folyamatosan újra és újra kiadják, a belőlük készült filmeket folyamatosan láthatjuk egy-egy televízió csatornáján. Statisztikák szerint a krimijeit Shakespeare művei és a Biblia után ma is világszerte a legtöbben olvassák. De vajon ki is ez a rejtélyes sztáríró, akinek a történetei iránt nem lankad a világ figyelme?  

Az Odaadó olvasóit ezúttal a Lázbérci-víztározó és az Uppony-szoros gyönyörű vidékére kalauzoljuk el. Ez egy hosszabb, de szintén élményekkel teli túra lesz. A táv teljesítéséhez gyakorlat és jó erőnlét szükséges, ezért idősebbeknek érdemes két naposra tervezni a kirándulást.

Ács Margit írónő már eddig is számtalan irodalmi olvasmányélménnyel lepett meg minket, nem kellene tehát egy újabb könyvének a nagyszerűségén csodálkoznunk. Mégis szükséges, sőt kötelező, látva a kortárs irodalom nyújtotta teljesítményeket! Ács Margit regényeinek nemcsak szimplán örülhetünk, hanem élvezetes olvasmányt is jelentenek – így vagyunk ezzel a legutóbbival is, amely Élet a purgatóriumban címmel jelent meg a L’Harmattan Kiadó igényes gondozásában.

A Typotex Kiadó szinte minden könyvesbolti portyázásom alkalmával meglep egy-egy új és érdekes kiadványával. Legutóbb is így történt, amikor rátaláltam Åsa Wikforss Alternatív tények: a tudás és ellenségei című könyvére. Wikforss a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja, az elméleti filozófiai professzor asszonya a stockholmi egyetemen, aki az elmefilozófia, a nyelv és az ismeretelmélet metszéspontjában végzi a kutatásait. A könyv, amely a tudással és tudásellenállással foglalkozik, nagy hatást váltott ki Svédországban. 

A Gondosóra egy újabb praktikus gerontechnológiai megoldás 65 év felettieknek. A kormányzati programmal Magyarországon az idősellátás, idősgondozás egy új elemmel bővült. Már nem csak a napi egyszeri étkeztetés és a házi segítségnyújtás jár alanyi jogon, hanem a Gondosóra is, amely számos baj megelőzésében, avagy súlyosbodásának elkerülésében tud segíteni. A Gondosórát a www.gondosora.hu honlapon lehet igényelni.

Vajon mond még valamit egy érettségizett, egyetemet végzett vagy netán magyar szakot is végzett fiatalember számára Tersánszky Józsi Jenő neve? Talán, ha hallotta valamelyik mű címet: Legenda a nyúlpaprikásról, A céda és a szűz, vagy egy szereplője, KakukMarci nevét, akkor a fülbemászó címek miatt megmarad a neve. Egy nemrégiben megjelent kötet segítségével újra felfedezhetjük Tersánszky Józsi Jenőt. Minél többen vegyék kezükbe és szeressék meg a múlt század egyik legeredetibb alkotójának az életművét!

Itt a tavasz, és ilyenkor többet sétálhatunk és kirándulhatunk a szabadban, fák között. Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyvéből pedig megismerhetjük az erdőket. A szerző bevilágít a lombok közé, fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged ebbe a titokzatos világba. Méltán válhat kedvenc olvasmánnyá, hiszen mélyebben megismerhetjük belőle a fák és az erdők, illetve az Univerzum valós természetét.

Gerontológiai kutatóként és a szenior akadémiák rendszeres előadójaként többször találkozom azzal, hogy a diákok panaszkodnak: őket vagy rokonukat, barátjukat, ismerőseiket „félrekezelték”, mert kezdődő demenciát állapítottak meg egészen különböző problémák/betegségek esetén. Mire kiderült a valóság, az illető már súlyos, sokszor menthetetlen beteg volt. Ebben a rövid cikkben arról írok, a demenciához hasonló tüneteket okozhatnak egyéb problémák is időskorban. Ezért nagyon fontos a tünetek megjelenésekor a szakorvosi vizsgálat elvégeztetése.

Sokáig úgy tudták, hogy Szendrey Júlia leveleit és napjóját vele együtt eltemették. Csak jóval később derült ki, hogy nem így történt. S jó ideig rejtély maradt, hogy mi történhetett Petőfi Sándorné leveleivel és naplójával.

Pár napja, az egyik szenior akadémiai helyszínünkön megtartottam a megszokott évnyitó előadásomat. Az ismerős arcok közül azonban hiányzott egy hetven év feletti úriember. Nándi bácsi az évek teltével láthatóan egyre súlyosabb demenciában szenvedett, felesége azonban mindig elhozta magával, szinte kisgyermekeként szeretve, gondozva, ápolva férjét. Nándi bácsi az utóbbi időben már sohasem szólt hozzá szavaimhoz, de figyelmesen hallgatta okfejtéseimet.

A kedves Olvasónak biztosan mond valamit Szántó Piroska neve. Nem pusztán azért, mert Vas István felesége, illetve özvegye volt, hanem amiatt, mert a 20. század jeles festőművésze. Önéletrajzi kötete most újra megjelent Akt címmel. Az olvasmányos könyvre az önirónia, a humor és bölcsesség jellemző, ráadásul rendkívüli kortörténeti anyag is. Önfeledten mesél a századról, önmaga érzéseiről, barátokról, magánéletről és művészetről.

Az idősügyi programok – legyenek azok egészségügyi, fizikai mozgás-központú, agyi kapacitás- vagy képességfejlesztő programok -, sohasem lehetnek kötelezőek, nem szabad ezeket erőltetni, mindig az idős ember személyes választásának a függvényei.

Az ember élete a kor előrehaladtával nemcsak abban változik meg, hogy egyes szervei rosszabbul működhetnek vagy emlékezete jobban cserbenhagyja, hanem abban is, hogy sokkal kisebb az a tér, amelyben tud és szeret mozogni. Az idős ember ritkán képes arra, hogy naponta több négyzetkilométert begyalogoljon azért, hogy vásároljon, templomba vagy az orvosi rendelőbe menjen – és mondjuk meg őszintén, nincs is különösebben kedve hozzá. Éppen ezért minden állampolgárnak, de a modern városok lakóinak, sőt: azok vezetőinek is két fogalmat mindenképpen figyelembe kell venniük: a biotop és a szociotop fogalmát.

A transzgenerációs minták feldolgozása ma már elég (el)ismert téma, ami jelentős szerepet tölt be az önismeret területén is. Ehhez annak a felismerése kellett, hogy az életünkre nemcsak saját magunk, hanem a felmenőink is hatással vannak. Ez a pszichológiai hozzáállás segít abban, hogy megérthetővé és elfogadhatóvá váljanak a félelmeink, vágyaink és az életünk ok-okozati összefüggései. Gurubi Ágnes regénye egy jó értelembe vett lelki vállalkozás ahhoz, hogy bemutassa a múlt jelenkori hatásait.

Az idősügyi szakterületeken dolgozó kollégák legtöbbje évtizedeket tanul róluk, különféle vizsgákat teljesít velük kapcsolatban, és sok évtizedet tölt el idősebb emberek környezetében – van, aki gondoz, van, aki ápol, van, aki tanít, s van, aki szabadidős programokat szervez nekik. Miközben egyre jobban elmélyülnek a témában, jó esetben egyre pontosabban tudják, hogy olyan, hogy „idős ember” nem is létezik.

2022 januárjában került a magyar mozik műsorára a 2016-ban a Mindenki című filmmel Oscar-díjat nyert, fiatal magyar rendező, Deák Kristóf egészestés játékfilmje, Az unoka. A mű témája egy, az utóbbi évtizedben a mobiltelefonok elterjedésével hazánkban is egyre gyakoribbá váló bűncselekmény, amit a köznyelv „unokázásnak” nevezett el.

A magyar irodalomszeretők nemrég ünnepelhették Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulóját: tisztelettel és szeretettel emlékezhettek a költőnő életútjára és költészetére. Nemes Nagy Ágnes első verseskötete 1946-ban jelent meg, Kettős világban címmel, amikor még 24 esztendős, fiatal költő volt. 

A Hétvége című regény „sztorija” kedves, egyszerű történetvezetésű, mégis a maga módján eredeti: három idős asszony – Jude, Wendy és Adele – azért gyűlnek össze egy vidéki nyaralóban, hogy rendezzék elhunyt barátnőjük holmiját. Ezzel búcsút vesznek nemcsak a szeretett baráttól, hanem a mindhármukhoz közel álló háztól is.  Charlotte Wood olvasmányos regénye a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. Egy olyan írói világ előtt nyitja meg a kaput, amely a magyar olvasók előtt ritkán tárul fel, ugyanis ausztrál alkotók műveit nem gyakran olvashatjuk magyar nyelvű tolmácsolásban.

Majdnem negyven esztendővel ezelőtt, 1983-ban írta meg Kurucz Gyula a Lukács evangéliuma című regényét*, amely megelőzte a korát és a rendszerváltást. Olyan kérdéseket feszegetett, mint például: mit tehet egy falusi rendőr 1952-ben, ha minden kísértésnél erősebb benne a tisztesség, a felelősség és a református hit? A szerző azt mutatja be, hogyan képes egy személyiség vagy egy közösség az emberiességét és az erkölcsi tartását különböző élethelyzetekben megőrizni.

Közelről nem ismertem Mándy Ivánt, csak pár alkalommal találkoztam vele személyesen a Lyukasóra egykori szerkesztőségében. Elegáns felöltőben és nyúlszőr kalappal a fején maradt meg az emlékezetemben, szürke öltönyben, kék cipőben, amihez kék színű övet hordott.

Granasztói Pálnak (1908-1985), mint írónak a neve és munkássága eltűnt a köztudatból. Nem mintha nagyon mélyen benne lett volna az irodalmi életben, ugyanis az Aczél György féle irodalompolitikai rendszerben a „tűrt” kategóriába tartozott. Támogatott nem lehetett, mert a Párt tudta, hogy nem híve a rendszernek, ráadásul „polgári elem” volt. De nem hangoztatott semmiféle rendszerellenességet, ezért eltűrték, mert végezte a hivatali dolgát.

Nemrég azon kaptam magamat, hogy még nem ajánlottam itt verseskötetet. Nem tudom, hogy miért, nincs okom erre. Ám azonnali megoldást jelent, hogy a közelmúltban egy költő barátom a kezembe adta A törődés eredete című kötetet.

Az Odaadó Portálon a tavalyi évben elindított Öröm az olvasás és az Útmutatás a jó életre (rövidebben: Jó élet) „rovatok” összeolvadnak és a jövőben Olvasóklub címmel jelennek meg. A cikkek szerzője továbbra is Arday Géza, József Attila-díjas irodalomtörténész, író, tanár.

Szávai Gézának Az életed, Polcz Alaine címmel és Asszony a hátországban alcímmel jelent meg nemrég egy – számomra nagyon érdekes – emlékező kötete. Most fejeztem be az olvasását, amely hatással volt rám, még nem dolgoztam fel magamban az olvasottakat (ezt még meg kell tennem) – ráadásul nagyon gazdag képmelléklettel is rendelkezik a kötet, amely szintén hatással volt rám.

2009 óta tartok az ország különféle pontjain előadásokat az időskori szexualitásról, s mivel nem vagyok szexuálpszichológus, szövegemben és a hozzá kapcsolódó bemutatókban elsősorban a társadalomtudományi kutatásokra és a témát bemutató műalkotásokra fókuszálok. Bemutatom azt, hogy előbb a modern, majd a hatvanas évek közepétől a posztmodern ember számára az egészségesebb élettel összefüggésben egyre jobban kitolódik a szexuális aktivitás lehetőségének a határa, s ezt a kutatások a világ minden részéről egyértelműen igazolják. 

A szerző Marcin Wicha, 50 éves lengyel író és grafikus, akinek a könyve magyar nyelven Mihályi Zsuzsa fordításában nemrég a Typotex Kiadónál látott napvilágot. Az elbeszélő az édesanyja halála után az általa felhalmozott sok személyes holmi és rengeteg emlék között találja magát. Rádöbben, hogy ezekkel valamit kezdenie kell.

A világ minden részéről, Indiától Kínáig, Görögországtól az Egyesült Államokig arról számolnak be az orvosok, hogy különösen az idősebb, de a fiatalabb COVID-os betegek között is nagyon gyakori az álmatlanság. Sőt: a COVID után akár 3-4 hónappal is fellépnek ezek a tünetek. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy ennek mik lehetnek az okai, és mit tehetünk ellene.

Csányi Vilmos 86 éves akadémikus etológus, egyetemi tanár könyveit mindig várjuk és olvassuk. Szerencséseknek mondhatjuk magunkat, ugyanis az Open Books Kiadó jóvoltából újra olvashatjuk a professzor korábbi műveit. Eddig három „kutyás” könyve jelent meg ennél az új kiadónál: a Segítség, kutyás lettem, a Jeromos a barátom és A kutyák szőrös gyerekek.

Ilyenkor, év vége felé szinte önkéntelenül visszatekintünk az elmúlt esztendőre. Felidézzük mindazt, ami velünk történt, de olykor azt is, ami önmagunkon túlmutat és az életünket is befolyásolhatja. A „mi az, ami befolyásolhatja?” kérdés feltevése után vissza kell térnem ahhoz, amivel a Jó élet-sorozat idén elkezdődött, vagyis ahhoz, hogy nem árt olykor vagy rendszeresen jelentős gondolkodóink műveihez nyúlnunk.

Ha létezik a magyarországi szenior képzéseknek sikerágazata, akkor az mindenképpen a szenior tánckurzusok világa. Bárhol járunk az országban, mindenhol rábukkanhatunk a szenior örömtánc programokra. Nagyon sok helyen létezik zumba, tangó, sőt még hastánc-képzés is, az 50 év felettiek változatos igényeihez igazodva. Határozottan mondható, hogy időstudományi szempontból is telitalálat a táncképzés idősebb korban, hiszen ezek a komplex mozgásprogramok az agy mindkét féltekéjét megmozgatják. De pontosan mely agyi területeink mozdulnak meg és változhatnak jó irányban a tánc során? – erről szól ez a cikk.

Ahogyan véget ért a vírus harmadik hulláma, ismét örvendetesen megszaporodtak Magyarországon - és szerte a világon - azok a szenioroknak szóló mozgásprogramok, amelyeken táncolni, tornázni, keleti mozgásművészeteket gyakorolni, vagy éppen nordic walkingozni, gyalogolni, kocogni vagy futni lehet. Ezeket a lehetőségeket nem lehet eléggé dicsérni, és azokat is ki kell emelni, akik rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon. Sokan azonban nem tudják, hogy mit érdemes választaniuk, pontosan mi való nekik – ebben a dzsungelben kíván iránytű lenni ez a cikk.

A haszonélvező gyakorolja a haszonélvezet tárgya felett a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének jogát, azonban köteles betartani a rendes gazdálkodás szabályait.

Arday Géza József Attila-díjas irodalomtörténész és író rendszeresen bemutat egy-egy kötetet az Odaadó Közösségnek. Legújabb saját kötete a közelmúltban jelent meg Magamhoz rendeződtem címmel. Állandó szerzőnket ezúttal arra kértük, meséljen saját kötetéről, annak születéséről. 

Év vége felé közeledve visszatekintünk az elmúló esztendőre, de ilyenkor még messzebbre is képesek vagyunk visszanézni, mert minden mindennel összefügg…. Főleg igaz ez akkor, ha már nem vagyunk fiatalok. Ki az, akiben nincs kisebb vagy nagyobb elégedetlenség a megélt évtizedei alatt átéltekkel kapcsolatban?

Sajnos hazánkban elmúlt valami, amit még nem sirattunk el: kihalt az egykori kávéházi kultúra, holott a „kávéház”, mint intézmény már félezer esztendős nálunk – különösképpen Budapesten.

Kristof Bilsen: Mother  

2019-ben mutatták be Európa több országában azt a majd’ másfél órás svájci dokumentumfilmet, amely Thaiföldön játszódik. Egy olyan idősotthonban, ahová gazdag svájci családok helyezik hozzátartozóikat, ha már nem tudják őket ellátni, vagy úgy érzik, hogy erre már nem képesek. Azért döntenek így, mert a paradicsomi körülmények reményeik szerint nagyobb nyugalmat adnak, de egyszersmind azért is, mert így – legyünk őszinték! – kevesebbet kell a messzi távolból látogatniuk szeretteiket, akiket békében és nyugalomban tudnak az idilli világban.

Katherine May író és sztárújságíró az angliai Whitstable-ban él. Az Út a télbe című könyve idén jelent meg magyar nyelven. Az író szerint az élet néha „szünetel”, vagyis megáll. Hogy ezt a kijelentést jobban megértsük, a kötet alcíme körvonalazza az írónő témavilágának a mondanivalóját: A pihenés és visszavonulás ereje válságos időkben.  

A legidősebbek is elkezdhetik!

Az idősebb korosztály internetezési szokásai kapcsán egyre több vizsgálat születik, és tágabban, minden információtároló és közlő (IKT) eszköz (okostelefon, mobiltelefon, számítógép internet nélkül, számítógép internettel, okostévé, okos háztartási eszköz stb.) mennyiségi és minőségi használatáról is születtek az utóbbi években egyre átfogóbb elemzések. Viszonylag ritka azonban, hogy a legidősebbek, a 80 felettiek IKT-használatát vizsgálják meg, s jutnak arra következtetésre, hogy a napi rendszerességű IKT-használat nekik is segíti az autonómia teljesebb érzését, oldja a magányt és jobban eligazít a világban. Úgy is írhatom, hogy oldja a világ áttekinthetetlenségéről megszülető képünket és zavarainkat.

Az utóbbi években az időskori memóriazavarok és a demencia kutatásában számos olyan meglepő eredmény született, amelyek nemcsak a tudományos közvéleményt vagy a gyakorló gerontológusokat, de még az élénk fantáziájú érdeklődőket is meglepték. Ezek egyike az a kínai kutatás, amely a gyermekkori kapcsolati háló és az időskori kognitív problémák lehetséges kapcsolatait vizsgálta.

Az utóbbi két évtizedben az időstudományi kutatásban és a nyugati közbeszédben is kulcsszóvá vált az „ageing in place” kifejezés, amely elsősorban azt jelenti, hogy a társadalomnak törekednie kell arra, hogy az idős ember ne idegen helyeken (szociális otthonokban, kórházakban, stb.) élje le élete utolsó évtizedeit, hanem ott, ahol szeret lenni, s amit megszokott. 

Az öregkori végső elválásról szól Irvin D. Yalom és Marilyn Yalom: Halálról és életről című könyve. Arról a pótolhatatlan veszteségről, amit mindannyiunknak át kell élnie és el kell szenvednie, mert ez is az életünk szerves része. Ezen belül a legfontosabbról, a búcsúzás és elmúlás méltóságáról, valamint a friss özvegységről is szól az amerikai házaspár 247 oldalas könyve, amely idén a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Sokakban fölmerül az a kérdés, hogy tulajdonosként jogukban áll-e a saját dolgukat elidegeníteni, ha azon haszonélvezet áll fenn. A haszonélvezet valóban korlátozza a tulajdonos jogait, azonban nem korlátozza teljes mértékben.

A modern pszichológia előszeretettel használja a mérgező ember kifejezést. Meg kell vallanom, kedvelem ezt a kifejezést, mert tapasztalatból ismerve ezt az embertípust, meglehetősen találónak tartom. Olyan emberekről van szó, akik nem tartják tiszteletben mások döntését. Saját viselkedésükért nem vállalnak felelősséget, amelynek okait inkább külső tényezőkre hárítják: a szüleiket, neveltetésüket, illetve egyéb vélt vagy valós sérelmeiket okolják.

Nemrég jelent meg Viktor E. Frankl (1905-1997) osztrák neurológus és pszichiáter Az élet értelméről című kis kötete, amelyhez tanítványa, Edith Eva Eger írt ajánlást: „Viktor Frankl arra tanít, hogy az életben minden lehetőség”.

Létezik segítő szeretet, ami maroknyi reményt nyújthat akkor is, amikor szinte csak az marad és ez nagyon fontos, hogy jelen legyen, amíg lehet. Boccaccio mondja, hogy amint a boldogság határán ott leselkedik a bánat, úgy a szenvedés és gyötrelmek határán pedig ott várakozik az öröm és megkönnyebbülés. Hiszen mindenben van valamiféle rend (Wass Albert írta már emigrációban egyik híressé vált versében: „A világ fölött őrködik a Rend”).

Azt mondják, hogy az idős ember - különösen nyugdíj után – időmilliomos. Aztán, ha tényleg beszélgetünk az 50. vagy a 60. esztendőt már megélt rokonunkkal, barátainkkal, azt látjuk, hogy rengeteg feladatuk van. Sokan közülük dolgoznak, mások ápolják náluk is idősebb szüleiket, esetleg beteg gyermeküket, unokájukat, ügyeket intéznek, tanulnak az unokákkal, s aktív résztvevői lakókörnyezetük civil életének.

Nagyon sokan szinte rettegnek az időskori magánytól, mert úgy gondolják, ha egyedül maradnak, senki nem fog velük törődni, és egyedül fognak unatkozni, miközben egyre betegebbek lesznek.

Az „időskor pestisével”, a demenciával foglalkozó tudósok már több évtizede felhívják a figyelmet arra, hogy a szinte kivétel nélkül 50 év felett kezdődő súlyos betegség első jelei az úgynevezett „freezingek”. Ezek a „lefagyások” azok a pillanatok, amikor valaki a rutinszerűen végzett cselekvésekben megakad, s akár hosszú percekig nem tud továbblépni.

Tilmann Lahme német író és irodalomtörténész pár évvel ezelőtt: A Mannok című monumentális családregényével lépett színre, amelynek magyarra fordított változatát nemrég vehettük kézbe. Ez a mű nemcsak egy szépirodalmi alkotás, hanem egyúttal monográfia, életrajz és napló is egyben, amely mögött monumentális kutatómunka áll, ami a kötet olvasása közben válik nyilvánvalóvá. 

Miközben a születéskor várható átlagéletkor folyamatosan növekszik világszerte, s miközben Magyarországon is egyre tovább élnek az emberek, megdöbbentő, hogy bizonyos szakterületeken mennyi életkori előítélettel (a gerontológiai szakirodalom szavával: ageizmussal) találkozhatunk. Sajnos, a sport is ilyen terület. A hosszabb és egészségesebb emberi élettartam szükségképpen hozza magával azt, hogy a sportágak legtöbbjében sokkal tovább maradnak aktívak a szereplők, mint korábban; képesek akár 40 év körül is nagyon jelentős teljesítményekre.

Az 1960-70-es években Magyarországon több településen, illetve budapesti kerületben  (Budafok, Kelenföld, Zugló, Tatabánya) épültek úgynevezett „Öregek Háza”-i. Ezek  nemzetközi tekintetben is rendkívül korszerű időstudományi koncepció szerint egy közös épületben, különálló tanácsi lakásokat jelentettek a frissen épült lakótelepek közepén. Ezzel megvalósult az, ami minden gerontológus álma ma is: ne szakadjon ki az idősebb ember a sokféle generáció közül, hallja a gyerekzsivajt, lássa a munkába siető és onnan hazatérő felnőtteket, de közben vigyázzanak rá, s ha szükségét érzi, elhúzódhasson magányába. Ezt hívják intergenerációs együttélésnek. Itt az idő, hogy felújítsuk ezt a kezdeményezést!

A jelen nemcsak a múlttal terhes, persze lehet attól gazdag is, hanem egyúttal lehet befejezetlen a múlt. Nagy kérdés marad, hogy az idő folyamatában a jövő képes-e a jelenből szülni a múltat, vagy a múlt halad a jelenen keresztül tovább a jövőbe.

Nemrég egy különleges könyv látott napvilágot a L’Harmattan Kiadó gondozásában: A gyermekvonatok – Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után címmel. Ismerhettük ugyan, de már fizikai valójukban nincsenek jelen annak a nemzedéknek a tagjai, akik részesei lehettek az első világháború után a Vöröskereszt, illetve több nemzetközi és egyházi szervezet által irányított akciónak. A „gyermekvonat” néven ismertté vált program több ezer magyar gyereknek a sorsát változtatta meg.