Azt már régóta tudjuk, hogy a csont- és izomrendszer karbantartása kiemelt jelentőséggel bír a mozgatószervrendszerünk és egészségünk fenntartásában. Arról azonban ma még kevés szó esik, hogy milyen jelentősége van a fasciának. Itt az ideje, hogy bemutassuk ezt a forradalmian új szemléletmódot.
A fascia a kötőszövet egy részét, bizonyos elemeit foglalja magába. Ezüstös-fehéres hártyaként, az egész testünket beburkolja. „Olyan lágyszövetek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek részt vesznek a mozgások létrehozásában (pl. ízületi szalagok és tokok, ínak, izompólya), védik belső szerveinket (pl. szívburok), rögzítik azokat (pl. a méh kerek szalagja), illetve beburkolják a teljes emberi testet, formát és védelmet adva annak (bőr alatti kötőszövet).”[1] A fascia tehát a test összes szerkezeti elemét egyesíti, minden egyes szervvel, ideggel, ízülettel és érrel érintkezik.
A fasciát a kutatók sokszor egy narancshoz hasonlítják, ahogyan a testünkben minden mindennel kapcsolódik és összefügg. A példában a narancshéj a bőr, a külső fehér hártya a bőr alatti kötőszövet, a belső fehér hártya az izompólya, a narancs gerezdjeit körülvevő hártya az izomrost köteg, az egyes izomrostok pedig az egyes rostocskák. Ezért is fontos, hogy egy-egy mozgatószervrendszeri probléma esetén ne csak egy ízülettel foglalkozzunk, hanem a teljes testet vizsgáljuk.
A fasciában úgynevezett receptorok, érzékelő sejtecskék találhatóak, amelyek folyamatosan továbbítják az agy számára a test helyzetét, mozgásait, a szövetek feszességét, az egyensúlyi helyzetből való kibillenést, de a stresszt és a fájdalmat is. Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy a fascia a testtudat legfőbb forrása, az emberi test legfőbb információ továbbító szerve.
Optimális állapotban a fascia rugalmas, folyadékkal teli. Ebben a közegben a jelek gyorsan el tudnak jutni például a talpból az idegrendszerhez. Ha viszont az életmód (pl. inaktivitás, túlterhelés, sérülés, hegek, letapadások, vízhiány) és az életkor (pl. megváltozott összetétel, csökkenő víztartalom) kedvezőtlenül befolyásolja a fascia állapotát, akkor az merev, feszes, rugalmatlan lesz, ezáltal a jelek is nehezebben jutnak el az idegrendszerhez. Ez rontja a testtudatot is, hiszen sokkal később tud a test reagálni például az egyensúlyi helyzetből való kibillenésre is, aminek következtében az izmok is lassabban stabilizálják a testet.
Az egyensúlyozási képességről korábban írtam már, hogy nagyon összetett képességünk, számtalan tényező befolyásolja. A merev, feszes kötőszövet negatív hatással van rá, ugyanis ebben az esetben a test nem tud apró, finom mozgásokat létrehozni, szeparáltan működni, kompenzálni a váratlan, instabil helyzeteket. Nézzünk egy egyszerű példát! Az emberi test súlypontja a medence, ami könnyedén képes egyensúlyban tartani a testet finom mozgásokkal. De ha feszes a test, a medence nem tud szeparáltan működni, összehangolni az alsó és felső testfélt, nem tudja egyensúlyban tartani a testet. Sokszor ez is hozzájárulhat az eleséshez.
Joggal merül fel a kérdés: mit tehetünk, hogy javítsuk a fascia minőségét, megőrizzük testünk rugalmasságát? Először is figyeljünk oda az étkezésre, hiszen a táplálkozás a kötőszövet állapotát is befolyásolja: a túlzott cukor- és szénhidrátfogyasztás hozzájárulhat a merev, feszes állapothoz. Másodszor nagyon fontos a vízfogyasztás, a hidratáltság. Hasonlóan hangsúlyos a mechanikai inger szövetekhez való eljuttatása, például úgynevezett önmasszírozó technikákkal. Stressz hatására is csomóssá, merevvé válik a kötőszövet, ezért különböző fizikai és mentális megküzdési stratégiákat is célszerű alkalmazni. A kifejezett fascia tréninggel pedig segíthetünk a szövetnek, hogy megfelelő ingereket kapjon, amelyekkel épül, átépül.
Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője
[1] Feövenyessy Krisztina (2021)