Sokszor mentik fel magukat az emberek a rendszeres sporttevékenység alól különféle egészségügyi okokra hivatkozva. De valóban létezik olyan betegség, állapot, amely teljes mértékben kizáró tényező lehet? Ebben a cikkben a leggyakoribb ilyen eseteket vesszük sorra, és vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeket kínálhat a mozgás.

Először is fontos leszögezni, hogy minden életkorban, de kifejezetten a szenior korosztályban bármilyen rendszeres fizikai aktivitás megkezdése előtt ajánlott egy orvosi konzultáció, hogy az aktuális állapotot figyelembe véve biztonsággal végezhetők legyen a sporttevékenységek. Jó esetben az orvos még javasolni is fogja a rendszeres fizikai aktivitás beépítését a mindennapokba – ha addig az hiányzott. 

Ez az előzetes konzultáció nem csak az esetleges veszélyek miatt fontos, hanem épp ellenkezőleg. Sok esetben lehet szükség idővel például a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek vagy az inzulin adagok változtatására, ugyanis ezekre is pozitív hatása van a mozgásnak. 

Nézzük most azokat az egészségi problémákat, amelyek leggyakrabban kerülnek szóba a szenior korú sportolással kapcsolatban, és amennyiben szükséges, milyen szakemberhez célszerű fordulni. Az alábbi ajánlásokat gyógytornász, házi orvos és geriáter (az időskori betegségek tudományával foglalkozó) szakorvos is alátámasztja.

Oszteoporózis

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy csontritkulás esetén veszélyes a mozgás (most tekintsünk el az elesés következtében kialakult csonttörésektől). A mozgásszervek ugyanis annál egészségesebbek, minél többet és változatosabban használjuk őket. A csontszövet esetében a függőleges irányú mozgások mind jótékony hatással bírnak, vagyis, ha gravitáció ellenében kapnak terhelést. Ilyen mozgás lehet például a tánc, a torna, erősítő jellegű tréningek vagy éppen a séta.

Természetesen a csontritkulás különböző stádiumaiban bizonyos mozdulatokat egyénre kell szabni, érdemes mozgásterápiás szakemberrel konzultálni, de tudunk kell, hogy a csontritkulás egyik legjobb ellenszere a mozgás!

Gerincsérvekkel kapcsolatos tünetek

A már súlyosabb tüneteket okozó állapotok esetén (pl. zsibbadás, érzés kiesés, vizelettartási vagy ürítési probléma) gyógytornászi, orvosi kompetencia szükséges.

Legtöbb esetben viszont az a tapasztalat, hogy egy bizonyos életkor felett nincs anatómiai értelemben vett egészséges gerinc. Egy viszont biztos: az inaktivitás, a mozgástól való félelem elmerevíti a gerincet. Pedig akár a megelőzés a cél, vagy éppen egy műtét utáni rehabilitáció, a gerinc rugalmasságára kell törekednünk, amit szintén változatos, harmonikus mozgásokkal érhetünk el, s ha a gerincünket csigolyáról csigolyára minden irányba rendszeresen átmozgatjuk. 

Szív- és érrendszeri problémák

Az aerob jellegű mozgások, mint például a séta, futás, tánc, úszás, jótékony hatással vannak a szív-és érrendszer állapotára is. Mozgás hatására ugyanis javul a szív működése, a keringés, felélénkül a véráramlás.

Ezek mellett orvosi, geriáter szakorvos véleménye szükséges minden kombinált szív és légzőrendszeri elégtelenség, a koszorúér elégtelenség és ritmuszavar esetén.

Légzőrendszeri problémák

Sportolás során a szervezet oxigénigénye erőteljesen megnő, ezért orvosi konzultációra van szükség COPD, asztma vagy tüdőtágulat estén. Viszont megfelelő légzőgyakorlatokkal és tudatos jelenléttel ezek mellett az állapotok mellett is végezhetők alacsonyabb intenzitású mozgások. A különböző légzőtornák nagyon jó hatással vannak a gerinc és bordakosár átmozgatására, a légcsere mennyiségének növelésére, és arra, hogy egy-egy légvétel során több oxigén jusson a vérbe és onnan a sejtekbe.

Inzulinos cukorbetegség

Ezesetben mindenképpen szükséges a kezelőorvossal való egyeztetés, és az, hogy a foglalkozásvezető tudjon az állapotról, a mozgásprogram megfelelően legyen időzítve.

A mozgásra pedig ezesetben is gyógyszerként tekinthetünk, melyről részletesebben egy korábbi cikkben írtam. 

Súlyos egyensúlyzavar, szédülés 

A szenior korosztály egyik leggyakoribb problémája az egyensúly zavara, illetve a szédülés. Ennek hátterében sok tényező állhat, ezért a biztonságos mozgás érdekében egyéni foglalkozás javasolt, bizonyos esetekben orvosi kivizsgálás lehet szükséges. Az otoneurológia az egyensúlyszerv vizsgálata, szédüléssel járó tünetek diagnosztikája. Sokszor viszont a rendszeres átmozgatás és a testhasználat fejlesztésével már javítható az állapot, valamint célirányos egyensúly tréning gyakorlatokkal. 

Akut ízületi gyulladás, krónikus lábszárfekély

Ezesetben a klasszikus értelemben vett sportolás nem ajánlott, de széken ülve, a lábak tehermentesítésével kellemes átmozgató tornák végezhetők, vagy akár légzőtornák. 

A fent leírtak általános ajánlások, ezért fontos, hogy érezzük és hallgassunk testünk jelzéseire, optimális esetben egyéni konzultáció, állapotfelmérés után javasolt a testedzés megkezdése az aktuális egészségi állapotnak és képességeknek megfelelő mozgásforma, terhelési szint kiválasztásával. 

Az óvatos kezdés, mérsékelt terhelés biztonságot adhat, hogy ha van addig fel nem ismert probléma, akkor időben megtörténjen az orvosi kivizsgálás. A megfelelő együttműködéssel pedig mindenki számára elérhető a rendszeres sportlás egészségfejlesztő hatása. 

Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó támogató szakértője