Az életkor előrehaladtával, és a külvilágból érkező ingerek mennyiségének és minőségének változásával gyakran romlik az emlékező képesség, az információk előhívásának képessége. Ez azonban nagyon jól fejleszthető, ha időt és energiát szánunk a tanulásra. Nézzük meg, mi állhat ennek a hátterében, és mit tehetünk azért, hogy megőrizzük az emlékeinket.
Az agy alapfunkciója az élet védelme, ezért a pillanatra fókuszál, és nem épít be mindent, amit észlel, hanem szűri a fontos információkat. „A mindennapokban rengeteg élménnyel találkozunk, amelyekből sok nem tárolódik az agyban. Jó néhány tapasztalat és információ azonban emlékként kódolódik és rögzül. A múltbeli tapasztalatok megőrzésének célja, hogy segítsen eligazodni a jelenben.” (Rita Carter, 2022)
Gyakran előfordul, hogy nem találjuk a kulcsot, a szemüveget, vagy azon gondolkozunk, otthon bezártuk-e az ajtót, elzártuk-e a tűzhelyet. Ezek viszont nem a memória hanyatlásának jelei, hanem figyelmetlenségből adódnak: rutinszerű cselekvések, amelyek nem tudatosulnak eléggé.
Ilyenkor érdemes átgondolni, mennyire vagyunk figyelmesek a nap során, megvan-e például a kulcs vagy a szemüveg mindig ugyanott, ahol hagytuk. A különböző tevékenységeket a jelenre koncentrálva érdemes végezni, és háromszor elismételni a cselekvést. Például otthonról elindulva, miközben bezárjuk az ajtót, mondjuk magunknak: „bezártam, bezártam, bezártam”. Ilyenkor a száj és az arc izmai dolgoznak, halljuk, amit mondunk, és a mozdulat is rögzül, megerősítve az agyban a cselekvést.
Egy másik hatékony módszer, ha valami vicces, furcsa dolgot képzelünk el, például hogy egy kék elefánt ül a vasalón, miközben kihúzzuk a konnektorból. Az ilyen vizuális képek segítenek az emlékek felidézésében.
A felejtés természetes folyamat. Akkor jelent problémát, ha az agyi hálózatok idő előtt bomlanak le, és az emlékeket kódoló neuronhálózat szétesik, így nem férünk hozzá az információkhoz. Ennek oka az idegsejtek közötti összeköttetések számának csökkenése és az információ áramlásának korlátozottsága.
Minél többet idézünk fel egy emléket, annál erősebb lesz a szinapszis, és annál könnyebb az előhívás. Ha viszont nem használjuk és nem erősítjük meg a hosszú távú memóriában lévő hálózatot, az emlék elhalványulhat, annak ellenére, hogy fizikailag még tárolva van.
Az agy is változik az idő múlásával, és ezek a változások egy része csökkentheti a hatékonyságát. Ugyanakkor az agy rendkívül képlékeny: a tanulás és a különböző tevékenységek képesek a fizikai szerkezetét megváltoztatni, ellensúlyozva a nem kívánatos változásokat.
„Bár az ismeretek elsajátításának időbelisége lassul, de megmarad, sőt, új idegrendszeri kapcsolatok épülhetnek ki, ami szövettanilag is kimutatható. Az érzelmi állapot (pl. depresszió) illetve a téma érzelmi töltete nagyobb mértékben befolyásolja a rögzítést és felidézést.” (Dr. Boga Bálint, 2014)
Rendszeresen végezzünk olyan tevékenységeket, amelyek komoly összpontosítást igényelnek. Ha nincs kihívás, inger vagy fejlődési lehetőség, az agy nem stimulálódik. Új dolgok tanulásakor, akár mentális, akár fizikai szinten, fejlesztjük az idegsejtek közötti összeköttetéseket, és erősítjük az idegi pályákat – minden életkorban.
A mozgásos tanulás multifunkcionális folyamat, amely egyszerre több agyi funkciót fejleszt, javítja a vérkeringést és a szövetek oxigenizációját, ami szintén szükséges a szervezet megfelelő működéséhez.
Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője