A bőrbarrier vagy bőrgát a bőr védekező funkciója, amely a bőr legkülső rétegéhez (epidermisz) kapcsolódik. Az epidermisz legfelső szarurétege, illetve az azon lévő vízzáró, úgynevezett hidrolipid filmréteg védi szervezetünket a külső hatásoktól, mint például a szennyeződések, az UV-sugárzás, mikroorganizmusok, vagy éppen az allergének. Egyfajta pajzsként funkcionál tehát, amely meggátolja, hogy ezek a szervezetre káros anyagok bejussanak a bőr mélyebb rétegeibe vagy a véráramba, és ezzel elejét veszi a fertőzéseknek, gyulladásoknak.
A bőrbarrier gondoskodik a bőr megfelelő hidratáltságáról is, ugyanis nem engedi nagyobb mennyiségű víz távozását a bőrből, így védi a kiszáradástól, hámlástól vagy éppen a viszketéstől. Könnyen megérthetjük, hogy a bőrbarrier egészséges működése, vagyis ennek a védelmi funkciónak a fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a bőrbetegségeket, bőrproblémákat (leggyakrabban a száraz, vízhiányos bőrt) megelőzzük. Az ekcémával, pikkelysömörrel, ichtiosissal küzdő emberek számára különösen fontos a bőrbarrier megfelelő fenntartása a betegségük nyugalmi szakaszában, hiszen a védelmi funkció sérülése a betegség kiújulásához vezethet.
A bőrbarrier védelmére bőrpuhító krémeket, úgynevezett emollienseket szoktak használni. Az emolliensek olyan anyagok, melyek puhítják, nyugtatják, simítják a bőrt, segítik a krémek kenhetőségét. A testápoló krémekben lévő emolliens anyagok javítják a bőr állapotát közvetlenül a krém alkalmazása után, hosszú távú hatásuk azonban nincs. Sok emolliensnek vízzáró és vízmegkötő tulajdonsága is van, épp ezért a hidratáló krémek fontos összetevői. Lényegében pótolják, újraépítik a szaruréteget védő hidrolipid filmréteget. Ezt a hatást a bőrpuhító szerek paraffintartalmukkal képesek elérni, de ugyanezen célból tartalmazhatnak shea- vagy kakaóvajat, méhviaszt, lanolint, dióolajat vagy ásványi olajokat is.
Kevesen tudják azonban, hogy a bőrpuhító krémek nem körültekintő használata akár súlyos vagy halálos problémákat okozhat, összefüggésben a nyílt láng nem megfelelő használatával. Első pillantásra kacsának tűnhet ez az információ, hiszen nem biztos, hogy mindjárt átlátjuk az összefüggést. A dolog úgy áll, hogy a bőrpuhító anyagokból a rendszeres használat révén nemcsak a rendeltetési helyükre, vagyis a bőrre kerül kellő mennyiség, de az könnyen rákenődik a bőrről a ruhánkra és az ágyneműnkre is. A kötszerek, törölközők is átitatódhatnak ezekkel az anyagokkal. Ez a maradék az anyagon belül megszárad. Tudományos kísérletekkel bizonyították, hogy ha a különféle, rászáradt bőrpuhítót tartalmazó textíliák nyílt lángnak vagy hőforrásnak, például cigarettának, öngyújtónak, gáztűzhelynek, fűtőtestnek vagy tűznek vannak kitéve, ezek a megszáradt anyagok meggyulladhatnak. A textíliákon lévő bőrpuhító-maradványok elősegítik a tűz gyors fejlődését és terjedését, ami súlyos sérülést vagy akár halált okozhat. Egyes brit, idősügyi kérdésekkel, szociális gondozással foglalkozó internetes oldalakon, helyi tűzoltó- és mentőszolgálatok által fenntartott webhelyeken részletes információkat kaphatunk ezen a bőrpuhítókkal kapcsolatos tudnivalókról. Az ezeken felsorolt baleseti szituációk között több olyan is van, ami az idősekre is jellemző lehet. Ilyen például az alváskor vagy akár éber állapotban, véletlenül leejtett égő cigaretta, egy meggyújtott gyufaszál vagy az öngyújtó túl magasra állított és rossz helyre irányuló lángja. Az idősek fázékonyabbak sokszor, így szeretnek a kályha, kandalló mellett, ahhoz közel ülve melegedni, ez is veszélyforrás lehet. A főzés közben jelentkező kockázat a tűzhellyel, annak nyílt lángjával, vagy a felhevült főzőlappal való érintkezése az emollienssel szennyezett ruhának. Sajnos a meggyulladás, valamint a gyorsabb égés lehetőségét a textilek rendszeres mosása sem szünteti meg teljesen.
Egy, a lakosságnak szóló 2018-as dokumentum hívta fel a figyelmet az összes paraffin alapú bőrpuhítóra, a paraffin koncentrációtól függetlenül. A figyelmeztetés kiterjedt a paraffinmentes bőrpuhítókra is. A felhívás szerint a szociális szférában dolgozóknak (orvosok, ápolók, gondozók stb.) figyelmeztetniük kell a környezetükben lévő, bőrkészítményt használókat a rájuk leselkedő veszélyre. 2020 júliusában az MHRA (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency – A gyógyszerészeti és egészségügyi termékeket Szabályozó Ügynökség) frissítette útmutatóját. Eszerint azok, akik bőrpuhítót vagy bőrkrémet használnak
Azt hiszem, nem kérdés, hogy ezzel a témával idehaza is sokkal nagyobb figyelemmel kellene foglalkozni. Lényeges volna mindenkinek, aki bőrpuhítót vagy bőrkrémet használnak idehaza is tudniuk, hogy voltaképpen tűzveszélyes anyagokat használnak, s így körültekintően kell eljárniuk nem csak az alkalmazáskor, hanem az anyaggal érintkező felületek tisztításakor is.
Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője