Az orvostudomány folyamatosan vizsgálja az Alzheimer kialakulásnák tényezőit, mely betegségben egyre több ember érintett. Cikkünk összefoglalja a demencia nemzetközi tekintetben ma szakmailag leginkább elfogadott okait, és javaslatokat tesz az idősebb korosztálynak az agyi öregedési folyamatok lassítására.
2020-ban a demencia megelőzésével, azonosításával és a demens betegek ellátásával egyaránt foglalkozó Lancet bizottság frissített jelentést tett közzé a demencia legfőbb okairól és kockázati tényezőiről. A 2017-ben korábban azonosított kilenc fő okhoz három új tényező – a túlzott alkoholfogyasztás, a különféle fejsérülések és a légszennyezettség – került. Az eredeti kilenc ok és kockázati tényező a következő volt:
A három új kockázati tényező kapcsán nem kell túl sok időt vesztegetnünk a túlzott alkoholfogyasztás elkerülésére, ugyanis mindenki beláthatja, hogy azon túl, hogy az ember családi ünnepeken egyszer-egyszer koccint, illetve elalvás előtt legalább két órával, hetente néhány alkalommal egy-két deci bort elfogyaszt, az alkoholnak nem szabad semmilyen szerepet játszania az életünkben.
Meglepő viszont, hogy a légszennyezettség ma már széleskörűen elfogadott, tudományosan megalapozott demencia-okká vált. Ez azt jelenti, hogy 50 év felett mindenki számára kötelező a friss és tiszta levegőn való minél hosszabb ideig történő tartózkodás, és a metropoliszokban tapasztalható szmogos levegő lehető legnagyobb mértékű elkerülése.
A témában három kutatás volt, amely a leginkább meggyőzte a szakmát, ezeket ismertetem röviden a továbbiakban.
Dr. Xinhui Wang, a Dél-Kaliforniai egyetem kutatónője, csapatával több mint kétezer, olyan 74 és 92 év közötti asszonyt vizsgált, akik a kutatás kezdetén (2008-ban) még semmilyen tünetét nem mutatták a demenciának. Az alanyokat tíz éven keresztül folyamatosan vizsgálták különféle demencia-tesztekkel, miközben figyelemmel kísérték lakhelyük légszennyezettségi adatait, amelyek nemcsak itthon, de az Egyesült Államokban is minden településre vonatkozóan rendelkezésre állnak. Egyértelműen kiderült, hogy ott, ahol a főleg autók által okozott szennyezés révén levegőbe került finom, tüdőben megtapadó porszemcsék (PM 2.5) és nátrium-dioxid (NO2) növekedett, ott a lassú, egészséges leépüléshez képest a környéken élő idős asszonyok agyi leépülése gyorsabb volt, függetlenül azok iskolai végzettségétől vagy érrendszeri állapotuktól. Ott azonban, ahol a légszennyezettség 10 év alatt a környezetvédelmi intézkedéseknek megfelelően csökkent, a demencia kockázata jelentősen lecsökkent, s a leépülési ütem is lassabb volt, gyakorlatilag az egészséges ütemet követte.
Ezzel a kutatással egyidőben Dr. Noemi Lattelier San Diego-i kutatókkal egy munkacsoport keretében azt kezdte el vizsgálni, hogy egy, az ezredfordulón végzett, három francia város érintő kutatás eredményeiben hogyan jelentkezik a légszennyezettség és a demencia összefüggése. A 7000 résztvevő anyagának vizsgálata után világosan kiderült, hogy a légszennyezettség csökkenésével jelentősen lassult a demencia folyamata a 65 év feletti korosztályban, míg a szennyezettebb vidékeken az átlag felett volt, mind mennyiségében, mind gyorsaságában a dementálódási folyamat.
Dr. Christina Park, washingtoni kutató a demenciában gyakran felhalmozódó béta-amiloid mennyiséget vizsgálta meg olyan idős páciensekben, akik szennyezett, illetve átlag alatti por- és üzemanyag-szennyezettségű területeken éltek. A nyolc éven át végzett vizsgálat szintén azt mutatta ki, hogy a 3000 alanyból azok az idősek, akik az átlagnál szennyezettebb vidéken éltek, sokkal több „plakkal” rendelkeztek, tehát a por- és üzemanyag-szennyezés egyértelműen felgyorsította a demencia folyamatát.
A harmadik új ok, a különféle fejsérülések kapcsán a szakirodalom már régen feltételezte, hogy demencia-kockázati tényezők, azonban az utóbbi évtizedben számos kutatás igazolta, hogy nemcsak a lelki trauma, de még az agy azon területének sérülése, amely távol van a későbbi, demenciában érintett területtől is, negatív hatással lehet a dementálódás megjelenésére és terjedésére is. Mindezért a világban egyre jobban felértékelődik azon speciális tornák jelentősége, amelyek az egyensúlyozó képességeket erősítik, s általában megóvnak minket a súlyos sérüléseket okozó elesésektől.
Nagyon fontos tehát, hogy a demencia nagyobb eséllyel történő elkerülése érdekében mindannyian tudjuk és ismerjük a legnagyobb rizikófaktorokat. Ezek után már csak az a feladat, hogy következetesen tartsuk be a velük kapcsolatos tanácsokat és jó gyakorlatokat!
Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője