Rolf Dobelli, bázeli kutató 2019-ben megjelent, s Magyarországon 2023-ban a könyvesboltok polcára került Ne olvass híreket! című könyve provokatív álláspontot képvisel a hírfogyasztással kapcsolatban. A svájci kutató szerint a napi hírolvasás kifejezetten káros hatással van az emberi elmére, csökkenti a koncentrációt, fokozza a stresszt és megnehezíti a mélyebb gondolkodást. Ezért azt javasolja, hogy az emberek hagyjanak fel a hírek olvasásával, és inkább könyvekből, tanulmányokból és személyes beszélgetések útján szerezzenek információt, és ha már mindenképpen az internetet akarják használni, akkor ott keressenek szakértői tanulmányokat és hosszabb videókat maguknak, amelyek alaposabban járják körül a témájukat.

Felmerül a kérdés: vajon az idősebb generáció számára is alkalmazható ez a megközelítés? Az idős emberek jól tudjuk, gyakran az egész nap a háttérben szóló hírforrásokból szerzik meg a számukra lényeges információkat, legyen szó egészségügyi tudnivalókról, gazdasági változásokról vagy közéleti eseményekről. Ha teljesen elfordulnak a hírektől, valóban, reálisan fennáll a veszélye annak, hogy fontos információkról maradnak le.

A JOMO (Joy of Missing Out) – vagyis az a szemlélet, amely szerint örülhetünk annak, hogy kimaradunk a hírfolyamból – elsőre vonzó lehetőségnek tűnhet, hiszen mindannyian találkoztunk már óriási mennyiségben hamis, félrevezető és találkoztunk haszontalan, érdektelen hírekkel. Azonban a JOMO az idősebb emberek számára gyakorlati hátrányokkal járhat. Nem értesülnek például közlekedési változásokról, adózási határidőkről, módosuló rendeletekről a nyugdíjrendszerben vagy különböző szociális juttatásokról, amelyek rájuk is vonatkozhatnak. A hírekből való kimaradás azt is jelenti, hogy nem tudjuk használni a korszerűsített ügyfélszolgálati programokat, sőt: nem is tudunk ezekről.

A teljes hírmentesség helyett nyilvánvaló, hogy az arany középutat érdemes választani. Az aurea mediocritas elve szerint nem kell folyamatosan híreket fogyasztani, de napi szinten érdemes rövid időt szánni a legfontosabb információk áttekintésére. Ez különösen fontos az idősek esetében, akik számára az információhiány kellemetlen következményekkel járhat.

A hírfogyasztás módjának megválogatása is kulcsfontosságú. Jól tudjuk, hogy nem minden hírforrás megbízható, sok helyen kattintásvadász (clickbait) cikkek, téves vagy felnagyított, avagy éppenséggel bagatellizált információk jelennek meg. Ezért az idősebbek számára is az a legjobb, ha egy vagy két hiteles hírforrást választanak, melyeket naponta, meghatározott időben, főként reggel, amikor az agyunk még frissebb, olvasnak.

Dobelli azon állítása, hogy a könyvek és tanulmányok jobb ismeretszerzési források, különösen igaz lehet az elégő idővel rendelkező idősek esetében. Egy-egy témába mélyebben belemerülni valóban hasznosabb, mint felszínes híreket olvasni, ez még a rövid és hosszútávú memóriát is egyaránt szinten tartja, gyanakkor a mindennapi világ eseményeiről is érdemes képet kapni.

Az idősek életmódjához a kiegyensúlyozott információfogyasztás illik a legjobban. A hírek teljes mellőzése káros lehet, hiszen a társadalmi események, politikai döntések vagy egészségügyi információk befolyásolhatják az életüket. Ugyanakkor a hírfüggőség, a folyamatos hírek utáni kutatás felesleges stresszt és aggodalmat okozhat, nem szólván arról, hogy a tehetetlenség állandó érzése is megjelenhet az általunk megoldhatatlan tragédiák tömegét olvasva nap mint nap.

Összegzésként tehát a legjobb megoldás az arany középút: napi rövid híráttekintés egy megbízható forrásból, de ezen túl az idősek inkább a személyes kapcsolataikra, hobbijukra, kirándulásokra, olvasásra és a tartalmas szabadidőtöltésre helyezzék a hangsúlyt. Ezzel megőrizhetik szellemi frissességüket anélkül, hogy a folyamatos hírfogyasztás lelki és szellemi nyomása terhelné őket.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője