A mikrobiom az emberi szervezetben élő jótékony mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák) által alkotott ökológiai rendszer. Összetételét befolyásolja a születés módja, a genetika, a környezet, amelyben felnőttünk és élünk, és az elfogyasztott ételek. Mindegyikünk mikrobiomja egyedi, de nem állandó, összetétele folyamatosan változik. Ezekkel a mikrobákkal együtt élünk, támogatják a szervezetben lezajló folyamatokat, védelmet biztosítanak nekünk. A bélflóra összetétele és működése jelentős hatással van a szervezet egészségére. Az idősödés során a mikrobiom változhat, leépülhet, ami befolyásolja az immunrendszer vitalitását, az emésztést és a mentális egészséget is.

Az egészséges mikrobiom rendkívül sok ponton tudja támogatni szervezetünket:

• fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében: segít megakadályozni a fertőzéseket, csökkentheti a gyulladásos és krónikus betegségek kialakulásának kockázatát
• az idős emberek gyakran szenvednek emésztési problémáktól (székrekedés, hasmenés, puffadás). Az egészséges mikrobiom javíthatja az emésztést és a tápanyagok felszívódását
• segít kiegyensúlyozni a vércukor- és a koleszterinszintet, szerepe van az étvágy szabályozásában és támogatja a bél immunfunkcióját
• a bél és az agy közötti folyamatos kapcsolat és kommunikáció (neorotranszmitterek) révén segíthet csökkenteni a depresszió és a szorongás kockázatát
• a diszbiózis a mikrobiom egyensúlyának felborulását jelenti, melyet a kutatások szoros összefüggésbe hoztak számos betegség kialakulásával: a metabolikus szindrómával (elhízás, cukorbetegség, kóros koleszterinprofil, magasvérnyomás-betegség), gyulladásos bélbetegségekkel (Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás), autoimmun betegségekkel (sokízületi gyulladás, 1-es típusú cukorbetegség), élelmiszerallergiával és ételintoleranciával, valamint egyes idegrendszeri elváltozásokkal (autizmus spektrum zavar, Alzheimer-kór).

Mit tehetünk bélflóránk egészségéért?

Fogyasszunk sok rostban gazdag élelmiszert (idős korban napi 30-40 g rost elfogyasztása ajánlott), például zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat és hüvelyeseket. A rostok prebiotikumokként a bélrendszerben lévő jótékony baktériumok szaporodását támogatják. A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek pozitív hatással vannak a bélflórára. Megtalálhatjuk őket a joghurtban, kefirben, savanyú káposztában és egyéb fermentált élelmiszerekben, illetve étrend-kiegészítők formájában is.

A megfelelő folyadékbevitel (napi 2-2,5 liter víz) segíti a bélflóra egészséges működését. Kerüljük az antibiotikumok túlzott használatát, mivel az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat, hanem a jótékony baktériumokat is elpusztíthatják. Csak szükség esetén és orvosi felügyelet mellett szedjük őket.

A rendszeres testmozgás szerepe a test egészségének megőrzésében vitathatatlan, mindemellett a bélflórára is pozitív hatással van. A stressz következtében nő a szervezetben a kortizolszint, felborulhat az emésztés és gyengülhet az immunrendszer, ezek a tényezők negatívan befolyásolhatják a bélflóra egyensúlyát. Alkalmazzunk stresszkezelési technikákat, mint a jóga, vagy a meditáció és figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra.

Felhasznált irodalom:

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 14. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM – 2021. NOVEMBER

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége - MDOSZ (https://mdosz.hu)