Az évek múlásával szervezetünk egyre érzékenyebbé válik azokra a hatásokra, amelyeket fiatalabb korban még könnyebben átvészeltünk. Ilyen a vérzsírszint emelkedése is, más néven hiperlipidémia.
Ez az állapot sokáig rejtve maradhat, hiszen nem okoz közvetlen fájdalmat vagy látványos tüneteket. Épp ezért fontos odafigyelni rá, mert csendben, szinte észrevétlenül károsítja az ereket, és súlyos szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet.
De mit tehetünk a megelőzésért?

Mi a hiperlipidémia?

A hiperlipidémia a vérben lévő zsírok (lipidek) – például a koleszterin és a triglicerid – kórosan magas szintjét jelenti.
Ezek az anyagok alapvetően szükségesek a szervezet működéséhez, ám ha túl sok halmozódik fel belőlük, lerakódásokat képezhetnek az erek belső falán.

• Hogyan alakul ki?

• Táplálkozási tényezők: túl sok állati zsír, feldolgozott élelmiszer és cukros étel fogyasztása.

• Mozgáshiány: a fizikai aktivitás hiánya csökkenti a zsírok lebontását és az energiafelhasználást, így fokozatosan emelkedik a vérzsírszint.

• Túlsúly: a felesleges testzsír fokozza a máj koleszterin- és trigliceridtermelését, valamint rontja az inzulin hatékonyságát, ami tovább növeli a vérzsírszintet.

• Dohányzás: károsítja az érfalakat, gyulladást és érszűkületet okoz.

• Alkoholfogyasztás: a túlzott alkoholbevitel emeli a vérnyomást, rontja a zsíranyagcserét, és fokozza az érelmeszesedés kockázatát.

• Genetikai hajlam: a betegség kialakulásában az öröklődés is szerepet játszhat.

• Miért veszélyes idősebb korban?

  A felesleges koleszterin és triglicerid lerakódik az érfalakban, ún. plakkokat képezve. Ezek gyulladást váltanak ki, megvastagítják és rugalmatlanná teszik az érfalakat, ami érelmeszesedéshez és érszűkülethez vezet.
  A hiperlipidémia következtében kialakuló érelmeszesedés rontja a véráramlást, elősegíti a vérrögképződést, ami szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.
  Emellett lassíthatja az agyi vérkeringést is, ami memóriazavarhoz és szellemi hanyatláshoz járulhat hozzá.
  Idősebb korban az érfalak már eleve kevésbé rugalmasak, így a következmények súlyosabbak lehetnek.

Hogyan előzhető meg?

A megelőzés két legfontosabb pillére: a táplálkozás és az életmód.

Táplálkozás

• Fogyasszunk minél több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest (bab, borsó, lencse) és teljes kiőrlésű gabonát (barna rizs, köles, zabpehely stb.).

• Részesítsük előnyben a sovány húsokat és halakat (pl. lazac, makréla, pisztráng).

• Fogyasszunk „jó” zsírokat: hidegen sajtolt növényi olajokat (például olívaolaj), dióféléket, olajos magvakat.

• Mérsékeljük az állati zsírok bevitelét (pl. kolbász, szalonna, zsíros tejtermékek).

• A cukrot és a fehér lisztet lehetőleg iktassuk ki étrendünkből, vagy legalábbis minimalizáljuk a mennyiségüket.
  A finomított szénhidrátok gyorsan emelik a vércukorszintet, ami fokozott inzulintermelést vált ki, ez pedig elősegíti a felesleges energia zsírrá alakítását és raktározását.

Életmód

• Mozogjunk rendszeresen – a könnyed, nem megterhelő mozgásformák (pl. séta, torna, úszás) is sokat segítenek.

• Tartsuk karban a testsúlyunkat, mérjük rendszeresen, hogy időben észrevegyük a változásokat.

• Kerüljük a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.

• Járjunk rendszeresen orvosi ellenőrzésre, különösen vérzsír- és koleszterinszint-mérés céljából.

• Szerző: Bodó Katalin dietetikus, az Odaadó Támogató Szakértője