A "gaslighting" pszichológiai kifejezés a George Cukor által rendezett 1944-es "Gaslight" (magyarul azonos címen: Gázláng) című lélektani krimi film címéből ered. A film, amely Patrick Hamilton 1938-as színdarabja alapján készült, egy olyan férjről szól (Charles Boyer meggyőző játékában), aki súlyosan manipulálja feleségét (Ingrid Bergmant) annak érdekében, hogy teljesen kételkedjen saját emlékeiben és érzékeiben, s végül az örökségért az őrületbe kergesse. A férj például rendszeresen elmozdít tárgyakat a házban, majd tagadja, hogy bármit is változtatott volna, illetve eltünteti az asszony több személyes tárgyát, majd letagadja, hogy azokat ő tette volna el. Egy másik gázlángos módszer, amit a férj használ, a gázlámpák fényerejének csökkentése és a nő meggyőzése arról, hogy ez nem történik meg. A "gaslighting" kifejezés innen ered, és a pszichológiai bántalmazás olyan formájára utal, amelyben valaki szándékosan és kitartóan próbálja egy másik ember észleléseit és emlékeit megkérdőjelezni, hogy elérje, hogy az saját mentális stabilitásukban kételkedjen – ahogyan ez pontosan megtörténik a filmbeli feleséggel is. 

A gaslighting, magyarul gázlángolás, tehát egy pszichológiai bántalmazási technika, amely során az elkövető, aki intellektuálisan felsőbbrendűnek képzeli magát, igyekszik áldozatának valóságérzékelését megkérdőjelezni, hogy saját hatalmát növelje és az áldozatot bizonytalanságban tartsa. Ahogyan Vizin Gabriella pszichológus, egyetemi oktató mondja: „A gázlángozás során a bántalmazó különböző eszközökkel elbizonytalanítja a bántalmazott valóságérzékelését és önmagába vetett hitét azért, hogy az ő kezében legyen a kontroll”.

Időskorban ez a jelenség különösen veszélyes, hiszen az idősek gyakran sérülékenyebbek, fizikai és mentális állapotuk miatt kiszolgáltatottabbak, s még inkább igaz az, hogy saját magukban eleve bizonytalanabbak, s a környezet is nagyon gyakran azt az ageista sztereotípiát üzeni nekik, hogy alkalmatlanok azokra a feladatokra, amelyeket korábban hatékonyan megoldottak. A gázlángolás időskorban megjelenhet családi kapcsolatokban, párkapcsolatokban, de az ápolt-gondozó viszonyban is – tehát voltaképpen az élet minden területén, sőt: az áldozat lehet egyszerre akár több összefüggő vagy éppen egymásról nem tudó gázlángolás áldozata is.

1. Gázlángolás a családi kapcsolatokban

Az idősek gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol gyermekeik vagy unokáik próbálják őket a gázlángolással manipulálni. Ezeknek a legfontosabb esetei a következők:

- Pénzügyi manipuláció: Az idősek gyakran olyan, jelentősebb pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeket családtagjaik átvehetnek tőlük a gázlángolás szelíd vagy agresszív formájával. Létrehozhatnak olyan helyzeteket, ahol az idősekről „kiderül”, hogy képtelenek irányítani saját pénzügyi döntéseiket, miközben adott esetben csak a helyzet vagy annak valamelyik eleme (például az internetes pénzügyi felületek miatt) idegen vagy ismeretlen, így bizonytalanul mozognak az új terepen, avagy valamely paramétert (például befizetési időpontokat) tudatosan máshogy mondanak nekik. Az elkövetők elérhetik, hogy az idősek saját maguk kétségbe vonják pénzügyi döntéseik helyességét, és ezzel az elkövető családtagok átvehetik az irányítást pénzügyeik felett.

- Egészségügyi kérdések: Az idősek gyakran támaszkodnak családtagjaikra egészségügyi döntések meghozatalakor. Az elkövetők elhitethetik velük, hogy rosszul emlékeznek az orvosi tanácsokra, vagy hogy tévesen – akár túl súlyosan vagy éppen túl enyhén – értelmezik saját állapotukat, így lassan vagy gyorsan átvehetik az irányítást a döntéshozatalukban.

2. Gázlángolás időskori párkapcsolatokban

Az idősek közötti párkapcsolatokban is előfordulhat gázlángolás, különösen akkor, ha egyik fél dominánsabb vagy éppen pszichológilag ügyesebb, nagyobb manipulatív képességű a másiknál. A domináns partner például elhitetheti a másikkal, hogy memóriaproblémái vagy különféle egészségügyi problémái súlyosabbak, mint valójában, hogy nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson a mindennapi élet felett. Ezzel együtt nem egyszer a domináló szégyenérzetet kelt a domináltban, aki ezért nem mer szakorovoshoz menni, hogy valós állapotát pontosan lássa.

Szintén előfordul, hogy a gázlángoló partner elérheti, hogy az áldozat kétségbe vonja saját pozitív emlékeit és élményeit, és így távol tartja őt a családtól és barátoktól, növelve a függőséget a manipuláló partner iránt.

3. Gázlángolás az ápolt-gondozó viszonyban

Az idősek gyakran intézményekben vagy az otthonápolás során gondozásra szorulnak, ami kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket az ápolókkal szemben. Ilyenkor a rosszindulatú manipuláló elhitetheti az idősekkel, hogy memóriájuk megbízhatatlan, így elérhetik, hogy az idősek teljesen rájuk támaszkodjanak. Szintén előfordul, hogy az ápolók elhitethetik az idősekkel, hogy rosszul értelmezik orvosi állapotukat vagy napi teendőiket, így nagyobb kontrollt gyakorolhatnak felettük.

Mit tehetünk, ha gázlángolás áldozatai vagyunk?

1. Ismerjük fel a jeleket!

Ha a környezetünkben lévő bántalmazó hatására folyamatosan kétségbe vonjuk saját emlékeinket vagy ítélőképességünket, az akár gázlángolás jele lehet.

Ha úgy érezzük, hogy egyre távolabb kerülünk családunktól és barátainktól, miközben szeretnénk velük több időt tölteni, s valahol a lelkünk mélyén érezzük, hogy nem az az igazság, amit a gázlángoló állít velük kapcsolatban.

Ha gyakran érezzük szükségét, hogy bocsánatot kérjünk, még akkor is, ha nem tettünk semmi rosszat.

2. Beszéljünk róla!

Osszuk meg aggályainkat megbízható családtagokkal vagy barátokkal, akik objektív képet adhatnak helyzetünkről, vegyük észre, hogy a kognitív disszonancia, amely a bántalmazó által sugallt igazságok és az általunk tapasztalt valóság között van, valószínűleg más, egy harmadik fél által is látható. Ne habozzunk felkeresni pszichológust vagy terapeutát, aki segíthet az érzelmi feldolgozásban és a helyzet értékelésében és megoldásában. 

3. Kérjünk segítséget!

Ha a gázlángolás súlyos, jogi segítséget is igénybe vehetünk, hogy megvédjük magunkat. Szintén lehetőség, hogy csatlakozzunk olyan csoportokhoz, ahol másokkal oszthatjuk meg tapasztalatainkat és tanácsokat kaphatunk.

4. Erősítsük meg önbizalmunkat!

Igyekezzünk olyan helyzeteket teremteni, ahol saját döntéseinket hozhatjuk meg, és azokért vállalhatjuk a felelősséget. Ha szükségesnek érezzük és van rá lehetőségünk végezzünk önismereti gyakorlatokat, amelyek segítenek helyreállítani önértékelésünket és önbizalmunkat.

Az időskori gázlángolás felismerése és kezelése komoly kihívást és feladatot jelenthet, de a megfelelő tudatossággal és támogatással visszaszerezhetjük az irányítást életünk felett és megvédhetjük magunkat a pszichológiai bántalmazás káros hatásaitól. A megoldás lehet akár az a ritka eset, hogy a gázlángolóval közös terápián veszünk részt, vagy éppen az, hogy meg tudjuk győzni őt viselkedése tarthatatlanságáról, de akár az is, ami sokkal gyakoribb az imént említetteknél, hogy végül ki tudunk lépni az emésztő kapcsolatból. Azért is fontos ez, mert egyéb esetekben ezekbe a helyzetekbe súlyosan belebetegedhetünk, sőt: végződhet a történet a bántalmazott öngyilkosságával is. Vegyük komolyan tehát a gázlángozást, s gondoljuk végig, mit tehetünk a megoldás érdekében. 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője