Az autóvezetés sok idős ember számára fontos része az önállóságnak és a mobilitásnak. Azonban az idő múlásával bizonyos fizikai és mentális változások bekövetkezhetnek, amelyek befolyásolhatják a vezetési képességet. Ezek a változások nem mindenkinél jelentkeznek egyformán, és nem feltétlenül jelentik azt, hogy le kell mondani a volánról. Azonban fontos tudni, hogy milyen jelek utalhatnak arra, ha már nem biztonságos vezetni, és mikor érdemes átgondolni a vezetési szokásainkat, illetve alternatív közlekedési módokat keresni.
Néhány jel, amely figyelmeztethet arra, hogy már ne vezessünk autót:
Látásromlás: A látás fontos tényező az autóvezetésben, hiszen segít felismerni a táblákat, a jelzőfényeket, az útburkolati jeleket, a gyalogosokat és a többi járművet. Az időskorban gyakori látásproblémák, mint például a szürkehályog, és a zöldhályog. Ha észrevesszük, hogy homályosan vagy elmosódottan látunk, vagy nehezen j alkalmazkodunk a fényviszonyok változásához, érdemes orvoshoz fordulni, és megvizsgáltatni a szemünket. Ha szükséges, viseljünk szemüveget vagy kontaktlencsét vezetés közben, és kerüljük az olyan helyzeteket, amelyek megnehezítik a látást, mint például az erős napsütés vagy az eső.
Hallásromlás: A hallás is fontos az autóvezetésben, hiszen a dudálás, sziréna, motorhang mind növeli a biztonságunkat. Az utasainkkal való kommunikációban is elengedhetetlen az éles hallás, ha például valaki a tájékozódásban támogat bennünket. Az időskorban gyakori hallásproblémák, mint például a hallócsontok meszesedése vagy az idegi halláskárosodás csökkenthetik a hallást. Ha észrevesszük, hogy nehezen hallunk alacsony vagy magas frekvenciájú hangokat, vagy a háttérzaj mellett nem vagyunk képesek kiszűrni a lényeget, akkor érdemes orvoshoz fordulni és megvizsgáltatni a fülünket. Ha szükséges, viseljünk hallókészüléket vezetés közben, és csökkentsük a zajszintet az autóban.
Reakcióidő lassulása: A reakcióidő az az időtartam, amely alatt felismerünk egy ingert és válaszolunk rá. Az autóvezetésben gyakran szükség van gyors reagálásra váratlan pillanatokban, mint például egy fékezés vagy egy veszélyes helyzet kikerülése. Az időskorban bizonyos agyi funkciók romolhatnak, mint például a figyelem, a koncentráció vagy a döntéshozatal. Ez növelheti a reakcióidőt és csökkentheti a vezetési teljesítményt. Ha észrevesszük, hogy nehezen követjük az útirányt vagy az útviszonyokat, gyakran elkalandozik a gondolatunk vagy bizonytalanok vagyunk a döntéseinkben, érdemes fejleszteni a reakcióidőt és a kognitív képességeinket. Például játszhatunk memória- vagy logikai játékokat, olvashatunk könyveket vagy újságokat, vagy tanulhatunk valami újat is.
Mozgásbeszűkülés: A mozgásbeszűkülés az a jelenség, amikor a testünk nem képes teljes mértékben kivitelezni a kívánt mozgásokat. Az autóvezetésben fontos, hogy szabadon és gyorsan fordítsuk a fejünket, mozgassuk a karunkat és a lábunkat, és a pedálokat is kellő erővel nyomjuk. Az időskorban gyakori mozgásproblémák, mint például az ízületi gyulladás, az izomgyengeség vagy az egyensúlyzavar ronthatják a mozgékonyságot. Ha észrevesszük, hogy nehezen fordulunk meg az ülésben, fájdalmat érzünk a nyakunkban, a hátunkban vagy a végtagjainkban, esetleg nem tudjuk jól beállítani az ülést vagy a tükröket, érdemes orvoshoz vagy gyógytornászhoz fordulni.
Gyógyszerszedés: A gyógyszerszedés befolyásolhatja az autóvezetést, hiszen bizonyos gyógyszerek mellékhatásai csökkenthetik az éberséget, a figyelmet vagy a koordinációt. Az időskorban gyakori betegségek, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy az alvászavarok, mind gyógyszeres kezelést igényelhetnek. Ha rendszeresen szedünk valamilyen gyógyszert, mindig olvassuk el a betegtájékoztatót, és kövessük az orvos utasításait. Ha észrevesszük, hogy a gyógyszerünk álmosságot, szédülést, látászavart vagy egyéb tüneteket okoz, inkább ne vezessünk autót, amíg ezek el nem múlnak. Ha szükséges,kérjünk az orvostól másik gyógyszert vagy új adagolást.