A fejfájás sokakat érintő, a mindennapokat megnehezítő probléma. A kezelésében gyakran kézenfekvő megoldásnak tűnik a gyors gyógyszeres segítség, ez azonban hosszú távon nem mindig nyújt tartós eredményt, mivel általában nem az okot, csupán a tünetet kezeli. A fejfájásnak számos formája létezik, amelyek eltérő megközelítést igényelnek, ám a mozgás és néhány egyszerű technika alkalmazása sokat segíthet a megelőzésben és enyhítésben egyaránt.
Ahány ember, annyiféle egészségi állapot, élethelyzet és szokás – ezek mind hatással vannak egymásra. A fejfájás gyakori okai közé tartozik a folyadékhiány, a vérnyomás ingadozása, különböző betegségek és gyógyszermellékhatások. Emellett életmódbeli tényezők, mint a stressz, a fáradtság, a kimerültség, a túl sok inger és lelki megterhelés is szerepet játszhatnak.
Napjainkban egyre gyakoribbak a mozgásszervi eredetű fejfájások, melyek hátterében testtartási problémák, valamint izom- és kötőszöveti feszültségek állnak.
Fontos: súlyos vagy gyakran jelentkező fejfájás esetén mindenképp forduljunk orvoshoz! Ugyanakkor, ha a panaszok hátterében izomfeszültség vagy kötőszöveti merevség áll, saját magunk is sokat tehetünk a javulás érdekében.
Az úgynevezett cervicogén fejfájás nyaki eredetű, amelyet gyakran a helytelen testtartás idéz elő. Ebben az esetben a nyaki szakasz merevsége, a feszes kötőszövetek okozta feszültség fejfájáshoz vezethet, amely leggyakrabban a tarkót és/vagy a halántékot érinti.
Ha kizárólag gyógyszeres megoldást választunk, csupán átmeneti enyhülést tapasztalhatunk, hiszen nem az okot kezeljük. A kiváltó tényező gyakran a hosszan tartó ülés, inaktivitás, illetve a mozgáshiány okozta elmerevedés. Jó hír azonban, hogy a megoldás sok esetben egyszerű: a mozgás! Már néhány könnyed átmozgató gyakorlat, önmasszírozó technika is sokat segíthet.
Ma már nemcsak sportolók körében elterjedt, hanem a hétköznapokban is egyre népszerűbb az SMR-eszközök (henger, labda, rúd) használata.Az SMR – Self Myofascial Release, azaz izompólya- vagy kötőszöveti önmasszázs – célja az izompólya lazítása, nyújtása.
Ez az önmasszázs technika kiválóan alkalmas az izmok és a környező kötőszövet egységének kezelésére. A nyomás hatására a kötőszövetből kiürül a folyadék, majd annak megszűnése után friss, tápanyagdús folyadék áramlik vissza. Az eredmény: javul az anyagcsere, csökken a fájdalom, nő a mozgástartomány és oldódik a stressz.
(A módszerről a Civilút Alapítvány weboldalán videó is elérhető.)
A lelkiállapot, élethelyzet és a fizikai megterhelés egyaránt nyomot hagy a testünkben. Sokszor észre sem vesszük, mennyi feszültséget raktározunk az izmainkban, az izompólyában.
Figyeljük meg, érzünk-e valahol fokozott feszességet! Milyen a vállunk, a nyakunk, a légzésünk? Próbáljunk meg kicsit megfeszíteni, majd ellazítani bizonyos izomcsoportokat – például vállkörzéssel, súlyelosztással, nyújtózással –, és érezzük meg a különbséget.
Egy egyszerű gyakorlat: képzeljünk el egy selyemszalagot vagy héliumos lufit a fejünk tetején, amely finoman húz bennünket felfelé. Azonnal javul a testtartás, könnyedebbé válik a mozgás, csökken a feszültség.
A rendszeres fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb eszköz a fejfájás megelőzésében és enyhítésében. A fejfájások többsége ugyanis valamilyen belső vagy külső feszültségre, stresszre vezethető vissza. A mozgás oldja ezeket a feszültségeket, javítja a közérzetet, és segít a gondolataink rendezésében is.
A szabad levegőn történő séta nemcsak a testet, de a lelket is frissíti. A friss levegő javítja az agy oxigénellátását, így enyhítheti a fejfájást. Ha nincs lehetőség hosszabb sétákra, legalább gyakran szellőztessünk!
A túlzott ingerek, a stressz és a fáradtság is vezethet feszültséggel összefüggő fejfájáshoz. Ezért kiemelten fontos, hogy tudatosan időt szánjunk a pihenésre – mind fizikai, mind mentális szinten.
Folyadékfogyasztás
Az életkor előrehaladtával csökken a szervezet folyadéktartalma és a szomjúságérzet is. Éppen ezért különösen fontos, hogy figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, amely nemcsak az izmok és a kötőszövetek állapotát, hanem az agyi funkciókat is befolyásolja.
Súlyosabb esetekben természetesen orvosi kivizsgálás, gyógyszeres kezelés is szükséges lehet, de egy mozgásterapeutasegítsége is jelentős javulást hozhat. Tartsuk szem előtt: a mozgásnak gyógyító ereje van!
Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője