A mozgástól való félelem (más néven kinetofóbia) elsőre szokatlan problémának tűnhet, pedig sok embert érint, és komoly hatással lehet a mindennapjaikra. Igencsak megnehezíti az aktivitás visszanyerését és a különböző sérülésekből való teljes gyógyulást. Nézzük meg, pontosan mit jelent ez, hogyan alakul ki és mit tehetünk ilyen esetben?

Mikor beszélhetünk kinetofóbiáról?

Ez az állapot különösen azokat érinti, akik valamilyen rossz mozgásos tapasztalat, sérülés - gyakran derékfájás vagy gerincproblémák - miatt óvatosak a mozgással kapcsolatban, nem mernek visszatérni a természetes mozdulatokhoz.Nagyon gyakori eset egy becsípődés vagy gerincműtét után, hogy az érintett nem mer újra rugalmasan mozogni: például előre hajolni, vagy olyan mozdulatokat végezni, ahol a gerinc csavarodik.Bár a félelem érthető, hosszú távon inkább árt, mint használ, ha teljesen elkerüljük azokat a mozgásmintákat, amelyre a testünk termett, tehát amire szüksége is van.

Mi áll ennek a hátterében?

A különböző sérülések vagy gyakran gerinc-, derékfájás miatt az ember nem meri elhagyni a neutrális gerinc koncepciót. Ez az a testtartás, ami az akut vagy a terápiás szakaszban szükséges lehet, de ez korlátozza a gerinc természetes és rugalmas mozgásait, ami a gyógyulás későbbi szakaszában nem hogy segít, de árt is.

Nem egyszer találkozom olyan vendégekkel, akik adott esetben évekkel ezelőtt átestek valamilyen beavatkozáson, és kaptak a kórházban egy gyakorlatsort, amit azóta végeznek. A kitartás példaértékű, de ha mindig ugyanazt a mozdulatsort végezzük, stagnálni fog az állapot, és nem nyeri vissza a kívánt mozgásmintákat.

Ehelyett a rendszeres, állapotnak megfelelően összeállított mozgásterápia az, ami valódi megoldást nyújthat, beleértve a gerinc minden irányú mozgásait, azaz folyamatos mozgásban tartását is! Ezzel képessé téve a testet a természetes, változatos, harmonikus mozgások végzésére, amire szüksége is van.

Az ördögi kör

Legtöbb esetben a fájdalom kialakulásának egyik fő oka a rendszeres és változatos mozgás hiánya. Az ilyen panaszokat gyakran kíséri az attól való félelem, hogy a mozgás további fájdalmat vagy sérülést okoz. Ez a hozzáállás azonban meggátolja a gyógyulást és a természetes mozgás visszanyerését. Könnyen kerül az ember egy ördögi körbe: nem mozgok, mert fáj, és ettől félek, de azért romlik a helyzet, mert nem mozgok.

A kinetofóbiában szenvedők kezelésével kapcsolatban tudni kell:

Az egyik legfontosabb üzenet, amit a pácienseknek meg kell érteniük: a gerinc mozgásra termett, és a problémákat éppen a mozgás hiánya vagy annak nem megfelelő minősége okozta.

Ebben sokat segít egy olyan terapeuta, aki nagy figyelmet fordít a páciens edukációjára, segítve ezzel a félelem leküzdését és a katasztrofizálás elkerülését. Fontos, hogy tudatosítsuk a helyzetet, megértsük az összefüggéseket és tudjuk, hogy van megoldás.

Sokan bíznak benne, hogy a passzív kezelés elég lesz a gyógyuláshoz, hiszen azzal elkerülhető az önálló mozgás, de a teljes felépülés érdekében elengedhetetlen a kombinált (passzív-aktív) szöveti mobilizáció. Ez együtt eredményezi a test alkalmassá tételét a mozgásra.

Olyan terapeutát kell keresni, akiben bízik az ember, és a vezetésével át tudja adni magát a mozgásnak. Így a fájdalommentes mozgások megtapasztalása és a test mobilizációja nemcsak a fizikai állapot javulását segíti elő, hanem növeli a mozgásba vetett bizalmat is.

A gyógyulás útja

A fájdalommentes mozgások élménye fokozatosan egyre több és jobb minőségű mozgást fog eredményezni, ami segíti a mozgásminták helyreállítását is, amiben egy komplex szenzomotros (az érző- és mozgató rendszerre egyszerre ható) tréning kulcsfontosságú.

A cél az, hogy ismerjük meg a testünk működését és tudatosítsuk, hogy mi okozta a problémát. Ne törődjünk bele a fájdalomba és ne hagyjuk, hogy az ismeretlentől való félelem korlátozza a mozgásainkat. 

A megfelelő szakember segítségével mindenki visszanyerheti a rugalmas és könnyed mozgását. A terápiás szakasz után pedig megtalálhatja azt a mozgásformát, amelyet szívesen végez, legyen az séta, úszás vagy éppen egy könnyed torna. A legjobb terápia mindig az, amit az ember örömmel végez.

Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője