Közelednek a húsvéti ünnepek, és ilyenkor sok háztartásban kínálnak tormát a főtt sonka és tojás mellé. A torma azonban nemcsak hagyományos kísérője az ünnepi asztalnak, hanem számos jótékony hatással is bír, így érdemes rendszeresen beilleszteni az étrendünkbe.
A torma egy intenzív, erőteljes ízű gyökérzöldség, amely a káposztafélék családjába tartozik. Csípős, pikáns ízét a benne található glikozidok (például a szinigrin) adják, amelyek a gyökér lereszelésekor aktiválódnak.
A torma jótékony hatásai:
Gyulladáscsökkentő: Segíthet megelőzni a különböző gyulladásos folyamatokat, például az ízületi gyulladás (artritisz) kialakulását.
Antibakteriális és vírusellenes: Antimikrobiális tulajdonságainak köszönhetően támogatja a szervezet méregtelenítő folyamatait. Serkenti a vizeletkiválasztást, ezáltal segíti a máj és a vesék munkáját, elősegítve a toxinok eltávolítását. Légúti fertőzések esetén is hasznos lehet: segíti a váladék oldását és csökkenti a köhögést.
Emésztést serkentő: Magas rosttartalmának, valamint a gyomorsavtermelést és bélmozgást serkentő hatásának köszönhetően támogatja az emésztést.
Vitamin- és ásványianyag-forrás: Kiemelkedően gazdag C-vitaminban, amely különösen fontos az idősebb korosztály számára az immunrendszer erősítéséhez. Emellett tartalmaz kalciumot, magnéziumot és káliumot is, amelyek a csontok, izmok és a szív egészségének megőrzésében játszanak szerepet.
A torma fogyasztásának módjai:
Nyersen reszelve: Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg és hámozzuk meg a gyökeret.
Pácolva: A frissen reszelt tormát ecetből, cukorból és sóból készült pácba áztatjuk néhány órára, így az íze enyhébbé válik.
Majonézzel keverve: Ez a változat szintén kevésbé csípős, krémesebb állagú, és jól illik hideg húsokhoz, tojásokhoz.
Tormaleves vagy tormamártás formájában: A reszelt tormát alaplével, tejszínnel vagy tejföllel főzve finom kiegészítője lehet sült vagy főtt húsoknak, főtt tojásnak.
Szerző: Bodó Katalin dietetikus, az Odaadó Támogató Szakértője