„A diabetes mellitus (cukorbetegség, cukorbaj) olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír- és a fehérjeanyagcserét is. A cukorbetegség alapvető oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása.”  /2020. EüK. 12. szám EMMI irányelv 4/

A cukorbetegségnek több típusát ismerjük. Az 1–es típus esetében a hasnyálmirigy nem termel inzulint, mely egy, a vércukor lebontásához szükséges hormon. A 2-es típusú cukorbetegség során csökkent inzulintermelés figyelhető meg, illetve a szervezet nem tudja megfelelően hasznosítani a termelt inzulint. Az esetek nagy százalékában a 2-es típus fordul elő, melynek kialakulása egészséges táplálkozással, rendszeres fizikai aktivitással, és az egészséges lakókörnyezet kialakításával megelőzhető lehet.

A cukorbetegség tünetei:

• állandó szomjúságérzet és az emiatt kialakuló fokozott folyadékbevitel
• a vizelet mennyiségének megnövekedése
• egyéb okokkal nem magyarázható fogyás
• fáradtság
• étvágytalanság
• hányinger, hányás
• időnként homályos látás
• visszatérő, nehezen gyógyuló sebek

A cukorbetegség szövődményei:

A nem megfelelően kezelt cukorbetegség legveszélyesebb következményei a testben végbemenő különböző szövődmények és szervkárosodások. A kisérszövődmények (mikroangiopátiák) közé tartoznak: a retinopátia, a szemideghártya (retina) kisereinek károsodása, amely látásromlást, és akár vakságot is okozhat, ezen kívül kialakulhat veseelégtelenség, valamint idegkárosodás (neuropátia) is, melynek következtében érzékeléskiesés és végtagkárosodás jöhet létre. A diabeteses láb az erek és az idegek károsodása miatt fekélyesedéshez, későbbiekben amputációhoz vezethet.

A nagyérszövődmények (makroangiopátiák): a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázata cukorbetegek esetében lényegesen nagyobb. A szív-érrendszeri elváltozások kialakulásában fokozott rizikót jelent ezen kívül, ha egy cukorbetegségben szenvedő még dohányzik is, magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, vagy elhízott.

A cukorbetegség megelőzése:

Egészséges életmóddal a 2-es típusú cukorbetegség 80%-ban megelőzhető lehet. Az egészséges életmód kialakítása magában foglalja a kiegyensúlyozott táplálkozást, a rendszeres testmozgást és ezek által az egészséges testtömeg elérését és megtartását, az elhízás elkerülését.

Cukorbetegség esetén javasolt diéta:

A cukorbetegek étrendjének alapja egy változatos, egészséges étrend, azonban van pár fontos alapszabály, amelyet cukorbetegség esetén szem előtt kell tartani:

• Az étrendnek – ahogy a cukorbetegség kezelésének is – individuálisnak, vagyis egyénre szabottnak kell lennie. Az étkezések száma és összetétele, valamint az elfogyasztható napi szénhidrátmennyiség mind függenek az egyéni paraméterektől (életkor, nem, testalkat stb.). Ezekkel kapcsolatban diabetológus szakorvos, vagy dietetikus szakember nyújthat segítséget egyéni tanácsadás keretein belül.
• A legfontosabb étrendi tényező a cukor és a cukrot tartalmazó ételek kiiktatása az étrendből. Cukorbetegségben a méz, barnacukor, nádcukor és egyéb alternatív cukrok sem ajánlottak, mivel mindegyik termék hirtelen emeli meg a vércukorszintet. Az édes íz elérése érdekében alkalmanként különböző édesítőszereket alkalmazhatunk, például sztíviát, mely egy növényből kinyert természetes édesítőszer. Mesterséges édesítőszereket minimális mennyiségben használjunk, ugyanis egyre több tudományos kutatás számol be arról, hogy káros hatással lehetnek az emberi szervezetre.
• Az egészséges táplálkozás alapelveit követve az étrend legnagyobb részét a zöldségek és gyümölcsök töltsék ki. Cukorbetegeknek azonban a legmagasabb cukortartalmú gyümölcsök fogyasztása egyáltalán nem, vagy csak ritkán és kis mennyiségben javasolt: szilva, szőlő, banán, körte, füge, stb.
• Az étrend szerves részét képezik a gabonák, melyek közül érdemes előnyben részesíteni a teljes kiőrlésűeket: barna rizs, teljes kiőrlésű lisztek, zabpehely, teljes kiőrlésű tészták és kenyérfélék. A gabonák héjában található meg a legmagasabb rost- és ásványi anyag tartalom. A magas rosttartalmú étrend, megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással együtt nagyon jó hatással bír az emésztésre, de ami még fontosabb, hogy a több rostot tartalmazó élelmiszereket a szervezet hosszabb idő alatt tudja lebontani, aminek következtében a vércukorszint emelkedés is lassabb és elhúzódóbb lesz.
• A húsok közül részesítsük előnyben a fehér húsokat, valamint a kevésbé zsíros fajtákat, és a zsírszegény ételkészítési eljárásokat.
• Halakat fogyasszunk rendszeresen, kiváltképp tengeri halakat, melyeknek magas az omega-3 tartalmuk, ugyanis ennek a zsírsavnak a rendszeres fogyasztása képes csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
• Fogyasszunk alacsony zsírtartalmú és natúr tejtermékeket. Cukorbetegség esetén a tej fogyasztása önmagában nem javasolt, magas tejcukor tartalma miatt, ételkészítéshez ritka esetben és minimális mennyiségben használjuk.
• Heti 2-3 alkalommal fogyasszunk tojást, vagy tojással készült ételt. A tojás kiváló teljes értékű fehérje forrás, továbbá D-, A-, E-vitaminokat is tartalmaz.
• Olajos magvakat kis maréknyi mennyiségben fogyaszthatunk hetente pár alkalommal.
• Érdemes elkerülni a telített zsírsavakat tartalmazó és magas sótartalmú termékeket, mint például a feldolgozott hústermékek, húskonzervek, kolbász, májkrém, virsli stb.

Az étrendi ajánlások mellett itt is fontos megemlíteni a szervezet hidratálásának fontosságát, napi 2-2,5 liter folyadék elfogyasztásával.

Továbbá a fizikai aktivitás mindennapos meglétét, mely szintén nagyon fontos eleme az egészséges életmódnak. Az ajánlás szerint hetente legalább 150 percet kell eltölteni közepes intenzitású testedzéssel: gyaloglás, séta, úszás, biciklizés, kirándulás stb.

Szerző: Bodó Katalin dietetikus, az Odaadó Támogató Szakértője

Felhasznált irodalom:

2020. EüK. 12. szám EMMI irányelv 4 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 9. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM – 2016. NOVEMBER

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 11. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM – 2018. NOVEMBER