Visszaforgathatjuk-e az idő kerekét? Megfiatalodhatunk-e olyan műtéti eljárásokkal, ahol másoktól - hozzátartozónktól, de akár tőlünk távol élő, idegen emberektől - kapunk ehhez fiatal sejteket vagy egész genetikai szakaszokat? Ezt a kérdést vizsgálja a Paradise című tudományos-fantasztikus film, amely a 21. század közepén játszódik Berlinben és Litvániában.

Létezhet-e a jövőben az a megoldás, hogy genetikailag, más donorok révén „frissítenek fel” vagy éppen fiatalítanak meg embereket?

A filmben egy globális cég, az Aeon vezetője rájön, hogy hogyan adja vissza az embereknek – akiknek erre pénzük van – a fiatalságukat. A módszerének a lényege, hogy a rendkívüli módon hasonló genetikai állományú emberek között hajtanak végre műtéti eljárással „genetikai frissítést”. Az idősebb alany friss genetikai állományt kap a fiatalabbtól. A műtét után a fiatalabb megöregszik (az eljárás előtt aláírt szerződésben szereplő évek számával), az idősebb pedig megfiatalodik.

Az eljárás a cég jóvoltából szinte az egész világon virágzik, Európában különösen. Itt szép számmal akadnak, akik szívesen adnak éveket pénzért cserébe, és olyanok is, akik hajlandóak busás árat fizetni a fiatalságért. 

A cég pedig „továbbfejleszti” az üzletet. Bankokkal szövetkezve olyan kölcsönszerződést dolgoznak ki, ahol már évekkel is lehet fizetni. Ha az ember elmarad a fizetésekkel, akkor a bank nemcsak a házra, az autóra vagy éppen az illető bérére teszi rá a kezét, de az adós megfelelő évekkel is tud fizetni. A készséges bankok erre pontos táblázatokat dolgoznak ki. 

A történet főhőse és annak felesége egy ilyen adósságcsapdába keveredik, amelyet egyébként az Aeon igazgatónője állít nekik. Ugyanis megdöbbentő genetikai hasonlóság van közte és a főhős fiatal, orvos felesége között. A házaspárt szinte belehajszolják, hogy hitelre vásároljanak drága lakást, és a hitelszerződésben ott van az apró kis záradék, hogy évekkel is tudnak fizetni.

A lakás leég, mindenük odavész, a pár anyagi csődbe kerül. Törleszteniük kell a hitelt az éveikkel. A műtét során az asszony 40 esztendővel lesz idősebb, az igazgatónő pedig pontosan ennyi évvel fiatalodik a genetikai átvitel jóvoltából. 

A történet végét nem „lövöm le”, érdemes megnézni a befejezést a Netflixen. Mindenesetre érdemes körüljárni a kérdést: létezhet-e a jövőben az a megoldás, hogy genetikailag, más donorok révén „frissítenek fel” vagy éppen fiatalítanak meg embereket?

Ma még többnyire korlátozott hatásfokkal, de végezhetők génterápiás eljárások

Annak ellenére, hogy a dolog elvileg nem lehetetlen, megnyugtatásul le kell szögezni, hogy a génsebészet ma elsősorban nem mások genetikai állományának páciensbe töltésével foglalatoskodik, hanem a hibás génszakaszok minél korábbi kijavításával. Ezért létezik ma már embrionális génsebészet, ami az igazi jövő. Ennek az a lényege, amit a szó is pontosan takar, hogy az anyaméhben lévő embrióból vesznek genetikai mintát, s ha ott azt látják, hogy valamilyen, genetikai alapú betegségre hajlamos lesz, azt megpróbálják különféle anyagok embrióba juttatásával „kijavítani”. Így az életidő rendkívüli módon megnövekszik, és az élet egészségügyi minősége is erősen megjavul. 

Ugyanez a helyzet a gyerekeknél vagy a felnőtt embereknél, ahol ma még többnyire korlátozott hatásfokkal, de végezhetők ilyen gyógyszeres vagy műtéti, javító génterápiás eljárások. A jövő pedig nyilvánvalóan az, hogy egyes genetikai szakaszok egyszerűen kijavításra kerülnek, s így az illető meggyógyulhat az adott betegségéből, ha annak genetikai alapja van. Ez pedig az öregedést is természetszerűleg lassítja. 

Akármelyik irányt is elemezzük, teljesen világos, hogy nem a donoros megoldás a ma követett és a jövőben követendő út, tehát a filmben vázolt jövő nem reális – ebből a szempontból. Az viszont mégis értéke a Paradise című filmnek – és minden ilyen, fontos témákat választó tudományos-fantasztikus műnek – hogy ráirányítják az emberek figyelmét a jövő fontos területeire, és az emberek utánaolvasnak és tájékozódnak, s így alaposabban megismerik a fantasztikus, tudományos eredményeket.  

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője