Belépés Regisztráció

Cimkék - Kultúra


Eredmények megjelenítése 1-től 50-ig 94 találatból.

Csővár önkormányzata már év elején csatlakozott a Civilút Alapítvány Odaadó Programjához. Szeptember 4-én az alapítvány munkatársai személyesen is bemutatták a programot a községben élőknek és az érdeklődőknek.

  • Digitális fejlesztés
  • Kultúra

Július 31-én a Fejér megyei Dégen is bemutatkozott a Civilút Alapítvány Odaadó programja. A jó hangulatú rendezvényen sokan voltak kíváncsiak arra, hogy mi is az az Odaadó Program, és hogyan tudja segíteni a községben élőket.

  • Kultúra

A koronavírus miatt egyre több országban, köztük Magyarországon is korlátozzák a kulturális rendezvényeket, zárják be a múzeumokat, ezzel párhuzamosan pedig több tárlat elérhetővé válik online is. Emellett vannak olyan múzeumok, melyek kiállításait már régóta otthonról is megnézhetik az érdeklődők.

  • Kultúra
  • Szabadidő

A természetfilmek túlnyomó része szakértők által alámondott, értelmezett (idegen szóval: narrált) film, amely természetesen emberi logika szerint szerkeszti meg tartalmát. Így elsősorban az mutatkozik meg benne, hogy az ember hogyan látja a természetet. Az életének harmadik szakaszában munkálkodó, 58 éves Laurent Charbonnier operatőr és a 64 éves Michel Seydoux filmproducer más útra lépett. Izgalmas filmjükben, amelyet a magyar mozik november 3-ától kezdtek bemutatni, magát a természetet mutatják be: egy külön kis mikrokozmosznak otthon adó, 210 éves tölgyfában és körülötte zajló eseményekkel. De mit mondhat ez a csodálatosan fényképezett film az idősebb korosztálynak?

  • Kultúra

Limpár Imrének már az előző könyve, a 100 mondat, amely megváltoztatta az életemet című is nagy hatású volt, de a mostani már annyira megindítóan hatott, hogy tollat, illetve klaviatúrát ragadtam. A lélek igazságai című új munkája alapjában véve egy önfejlesztő könyv, de ha jobban elmélyedünk benne, akkor rájöhetünk, hogy jóval több annál. 

  • Kultúra

A közelmúltban jelent meg magyarul Molnár Tamás filozófus (1921 – 2010) Európa zárójelben című tanulmánykötete, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában látott napvilágot. A kötet eredetileg 1990-ben Párizsban jelent meg, a mostani kiadás válogatott és szerkesztett, amint azt megtudhatjuk a kötet legelején. Bizonytalanságérzetet okoz a válogatás és szerkesztés kifejezések ténye, ám mégis öröm, hogy Molnár Tamás gondolatai valamilyen formában napvilágot láthatnak.

  • Kultúra

Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, érdemes és kiváló művész október 25-én ünnepelte 75. születésnapját. Ebből az alkalomból emlékezünk meg az alkotóról, és ünnepeljük széles horizontú életművét. Hiszen a képzőművészként ismert Szemadám György művészeti írásai mellett új oldalát is megmutatta a személyes családi történeteit feltáró Lélekszkafander című könyvével. Ez a lelki és szellemi magasságokba emelő, mégis szórakoztató családregény több nemzedék sorsát dolgozza fel, az 1945 utáni kifosztott polgári réteg sorsát bemutatva.

  • Kultúra

Tóth Eszter Zsófia történésznek és társadalomkutatónak eddig csak a történelmi témájú szakkönyveit ismerhettük. Műveiben a második világháború utáni magyarországi társadalomtörténet, azon belül a nőtörténet foglalkoztatja. A nők vállalt társadalmi és politikai szerepét kutatja, több munkájában az 1945 és 1989 közötti időszak „dolgozó nő” életmódtörténetével foglalkozik. Ezúttal az írónő egy másik arcát is megmutatta: a szépíróét. A szerző ebben az egyéni témavilágú kötetében megmaradt a kutatott korszakánál, ugyanis a családi történetek is a ’70-es és ’80-as évekből származnak.

  • Kultúra

„Az igazságot is meg lehet szokni.” Tamási Áron gondolatát választotta mottóként Arday Géza író, irodalomtörténész, az Odaadó állandó szerzője, aki ezúttal nem egy konkrét könyvet ajánl az olvasóknak, hanem egy műfajt: a 20. századi magyar családtörténeti műveket. Nagyon sok 20. századi családtörténet gyökerekig hatoló, még befejezetlen; ezáltal tovább élő, a jelent aktívan meghatározó múltbéli eseménnyel élünk együtt. Érdemes megismerni!

  • Kultúra

Csíkszentmihályi Mihály, a Széchenyi-díjas tudós egy évvel ezelőtt, 2021. október 21-én 87 éves korában, Kaliforniában hunyt el. Nevéhez kötődik a flow-élmény, vagyis az összpontosított elmeállapot pszichológia koncepciójának kidolgozása. Nemrég jelent meg a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában a Flow – Út a boldogsághoz című, és A flow-élmény koncepciójának megalkotója életfilozófiákról mesél alcímet viselő kötet.

  • Kultúra

Csányi Vilmos elsősorban etológusként ismert, aki szépirodalmi műveket is ír, s nem mellesleg akadémikus, egyetemi tanár is. Eredetileg vegyészként kezdte a pályáját, majd kutatásai középpontját fokról-fokra foglalta el a kutya és az ember viselkedésével, a biológiai és a kulturális evolúció kérdéseivel való tudományos vizsgálódás. Később megszervezte az ELTE Etológia Tanszékét, amelynek jeles irányítója lett. Íróként számos kötete jelent meg: négylábú társainkról, az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásmódjáról. 

  • Kultúra

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író egyik kötetét már korábban bemutattuk. Akkor megígértem a kedves Olvasóknak, hogy a legutóbbi, Szabad akarat című könyvéről is fogok pár szót szólni.

  • Kultúra

Borbély László olyan író, aki úgy él közöttünk – a mindennapjaink jelenségeivel foglalkozva – hogy olykor úgy érzi, el kell mennie egy korábbi világba, egykor élt emberek közé, ezáltal elviselhetőbbé téve a jelenünk valóságát. A sikeres szerző most egy újabb novelláskötettel jelentkezett, amelynek címe: Otcsenás.

  • Kultúra

Freud címmel és Az ember a pszichoanalízis mögött alcímmel nagyon szép kiállítású könyv jelent meg magyar kiadásban az osztrák pszichoanalitikusról. A Ruth Sheppard által írt albumszerű kötet olyan hatású, mintha a tudós dolgozószobájában és rendelőjében – visszarepülve száz esztendőt – egy kicsit részesei lehetnénk az életének. Ehhez nagyon értékes és igényesen feldolgozott képanyag gazdagítja a munkát.

  • Kultúra

Idén nyáron volt Cholnoky Viktor halálának 110. évfordulója, a műfordítóként, hírlapíróként és szerkesztőként is egyaránt ismert író 1912-ben, 43 esztendős korában hunyt el. Nemrég látott napvilágot A sekrestyés című, válogatott írásait, pontosabban elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazó kötet.

  • Kultúra

„Nagy olvasó” hírében állok. Számomra a mindennapi olvasás szinte fontosabb minden másnál. Ez inspirál és ez tart frissen: nemcsak szépirodalmat olvasok, hanem szakirodalmat, valamint „lelki”, azaz önismereti könyveket is. Mára Somerset Maugham, Gore Vidal és Jung állnak Thomas Mann mellett abban a sorban, akiknek a műveivel szívesen kikapcsolódom a napi gondokból, feladatokból.

  • Kultúra

Faludy György nevét szinte mindenki ismeri hazánkban, főleg az irodalomszeretők. Szeptember 1-jén lesz 16 éve annak, hogy matuzsálem korúként, 96 évesen eltávozott a földi valóból, majd három héttel később, 22-én lesz 112 esztendeje annak, hogy Budapesten megláthatta a napvilágot. A Ne uszítsatok levelezésre! című kötettel emlékezünk rá.

  • Kultúra

Arday Géza író, irodalomtörténész, az Odaadó Tudástár állandó szerzője személyes hangvételű írásával ezúttal saját családja múltjába kalauzolja el az olvasókat.

  • Kultúra

Szűcs Péter Dharma című kötete már esztétikus megjelenése miatt is a kezünkbe kívánkozik. Az úgymond elsőkönyves szerző valójában már sok-sok esztendeje ír: újságcikkeket és blogszövegeket. Persze, mindkettő más, mint a regényírás…

  • Kultúra

Egy kiváló tanítványom nemrég arról írt nekem, hogy az Uránia moziban évek óta zajló, jelentős festők életét és munkásságát bemutató művészettörténeti filmsorozat Hieronymus Boschról szóló vetítésén teltház volt, és a közönség zöme 65 év feletti volt. Ugyanezt tapasztalhatta az is, aki részt vett a július 17-én zárult igényes budapesti kiállításon, amely a németalföldi zseni és kortársai alkotásait mutatta be. Egyértelműen megállapítható volt, hogy az idősebb korosztály több időt töltött a képek előtt, alaposabban tanulmányozva a részleteket. Mi lehet ennek az oka? Mi varázsolja el a legidősebb korosztályt Boschban? – tehetjük fel a kérdést.

  • Kultúra

Trieszt városa ideális arra, hogy az idősebb korosztály pár napot remek körülmények között az olasz tengerparton töltsön. Az olasz-szlovén határtól pár kilométerre fekvő város kényelmes és kellemes kikapcsolódást nyújt a szenioroknak.

  • Kultúra
  • Szabadidő

Izgalmas utazásra invitálja az olvasót Robert Macfarlane a Lennvilág című könyvében. A szerző föld alatti világokat fedez fel és mutat be, hogy rádöbbenjünk: a lenti világ, azaz a Lennvilág szerves része az életünknek. Még akkor is, ha sokszor nem veszünk róla tudomást.

  • Kultúra

Orvos-Tóth Noémi pszichológusnő könyvei mindig hatalmas sikert aratnak. Legutóbb a Szabad akarat című munkája látott napvilágot, de előbb ismerjük meg a korábban megjelenet Örökölt sors című könyvét.

  • Kultúra

Hofi Gézát nem kell bemutatni. Nevét, örökérvényű mondásait mindenki ismeri. Húsz éve, hogy nincs már köztünk. Emlékét most a HOFI 85 című kötettel idézzük fel, amely születésének 85. évfordulójára jelent meg. 

  • Kultúra

Esme Young divattervező 1949-ben született; eddigi életében megjárta a poklot és a mennyországot. Ma világszerte ismert divattervező, akinek extrém ruhakollekcióit mindenhol nagyra becsülik. Emellett 2016 óta az egyik bírója az Egyesült Királyság népszerű vetélkedőjének, a The Great British Sewing Bee-nek. A műsorban lányok-asszonyok - a vetélkedő címének megfelelően - szorgalmas méhecskeként készítenek szebbnél-szebb ruhákat. Mire tanít minket, szenior tanulókat Esme Young változatos életének története?

  • Kultúra

Boga Bálint különös memoárja, az „Események esztétikája egy orvos szemével” című könyv 2022 tavaszán jelent meg az Oriold és Társai Kiadó igényes kiadásában. Az országszerte jól ismert és sokat hivatkozott gerontológiai szakember – aki idén 85. életévébe lép – már negyed évszázada a szépirodalomban is jeleskedik: esszéket, novellákat is publikál országos irodalmi és kulturális lapokban. Most a két szakmát építette eggyé mindkét szempontból kiváló könyvében.  

  • Kultúra

A Tudástár olvasói rendszeresen találkoznak itt Arday Géza József Attila-díjas író és irodalomtörténész könyvajánlóival, „virtuális irodalmi kávéházával”. Most egy igazán személyes hangvételű írással örvendezteti meg az olvasókat: Görgey Gáborral, Fehér Klárával és Tamkó Sirató Károllyal való találkozásairól mesél. Fogadják szeretettel!  

  • Kultúra

Nagy Töhötöm könyve, a Jezsuiták és szabadkőművesek már korábban befejezte a térhódítását, azonban egy újabb nemzedék megszületett és felnőtt azóta, hogy megjelent. Ezért indokolt volt az újbóli kiadása. Csak az a kérdés, hogy vajon érdekli-e a most felnövekvőket az egykori szerzetes kacifántos életútja. Attól tartok, hogy az olvasói inkább a korábbi nemzedékek soraiból fognak kikerülni, ami érthető, hiszen sokrétű történelmi ismeretek és élettapasztalat szükségeltetik az 525 oldalas mű megértéséhez.

  • Kultúra

Agatha Christie a krimi koronázatlan királynője, akinek a műveit folyamatosan újra és újra kiadják, a belőlük készült filmeket folyamatosan láthatjuk egy-egy televízió csatornáján. Statisztikák szerint a krimijeit Shakespeare művei és a Biblia után ma is világszerte a legtöbben olvassák. De vajon ki is ez a rejtélyes sztáríró, akinek a történetei iránt nem lankad a világ figyelme?  

  • Kultúra

Ács Margit írónő már eddig is számtalan irodalmi olvasmányélménnyel lepett meg minket, nem kellene tehát egy újabb könyvének a nagyszerűségén csodálkoznunk. Mégis szükséges, sőt kötelező, látva a kortárs irodalom nyújtotta teljesítményeket! Ács Margit regényeinek nemcsak szimplán örülhetünk, hanem élvezetes olvasmányt is jelentenek – így vagyunk ezzel a legutóbbival is, amely Élet a purgatóriumban címmel jelent meg a L’Harmattan Kiadó igényes gondozásában.

  • Kultúra

A Typotex Kiadó szinte minden könyvesbolti portyázásom alkalmával meglep egy-egy új és érdekes kiadványával. Legutóbb is így történt, amikor rátaláltam Åsa Wikforss Alternatív tények: a tudás és ellenségei című könyvére. Wikforss a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja, az elméleti filozófiai professzor asszonya a stockholmi egyetemen, aki az elmefilozófia, a nyelv és az ismeretelmélet metszéspontjában végzi a kutatásait. A könyv, amely a tudással és tudásellenállással foglalkozik, nagy hatást váltott ki Svédországban. 

  • Kultúra

Vajon mond még valamit egy érettségizett, egyetemet végzett vagy netán magyar szakot is végzett fiatalember számára Tersánszky Józsi Jenő neve? Talán, ha hallotta valamelyik mű címet: Legenda a nyúlpaprikásról, A céda és a szűz, vagy egy szereplője, KakukMarci nevét, akkor a fülbemászó címek miatt megmarad a neve. Egy nemrégiben megjelent kötet segítségével újra felfedezhetjük Tersánszky Józsi Jenőt. Minél többen vegyék kezükbe és szeressék meg a múlt század egyik legeredetibb alkotójának az életművét!

  • Kultúra

Itt a tavasz, és ilyenkor többet sétálhatunk és kirándulhatunk a szabadban, fák között. Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyvéből pedig megismerhetjük az erdőket. A szerző bevilágít a lombok közé, fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged ebbe a titokzatos világba. Méltán válhat kedvenc olvasmánnyá, hiszen mélyebben megismerhetjük belőle a fák és az erdők, illetve az Univerzum valós természetét.

  • Kultúra

Sokáig úgy tudták, hogy Szendrey Júlia leveleit és napjóját vele együtt eltemették. Csak jóval később derült ki, hogy nem így történt. S jó ideig rejtély maradt, hogy mi történhetett Petőfi Sándorné leveleivel és naplójával.

  • Kultúra

A kedves Olvasónak biztosan mond valamit Szántó Piroska neve. Nem pusztán azért, mert Vas István felesége, illetve özvegye volt, hanem amiatt, mert a 20. század jeles festőművésze. Önéletrajzi kötete most újra megjelent Akt címmel. Az olvasmányos könyvre az önirónia, a humor és bölcsesség jellemző, ráadásul rendkívüli kortörténeti anyag is. Önfeledten mesél a századról, önmaga érzéseiről, barátokról, magánéletről és művészetről.

  • Kultúra

A transzgenerációs minták feldolgozása ma már elég (el)ismert téma, ami jelentős szerepet tölt be az önismeret területén is. Ehhez annak a felismerése kellett, hogy az életünkre nemcsak saját magunk, hanem a felmenőink is hatással vannak. Ez a pszichológiai hozzáállás segít abban, hogy megérthetővé és elfogadhatóvá váljanak a félelmeink, vágyaink és az életünk ok-okozati összefüggései. Gurubi Ágnes regénye egy jó értelembe vett lelki vállalkozás ahhoz, hogy bemutassa a múlt jelenkori hatásait.

  • Kultúra

2022 januárjában került a magyar mozik műsorára a 2016-ban a Mindenki című filmmel Oscar-díjat nyert, fiatal magyar rendező, Deák Kristóf egészestés játékfilmje, Az unoka. A mű témája egy, az utóbbi évtizedben a mobiltelefonok elterjedésével hazánkban is egyre gyakoribbá váló bűncselekmény, amit a köznyelv „unokázásnak” nevezett el.

  • Kultúra

A magyar irodalomszeretők nemrég ünnepelhették Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulóját: tisztelettel és szeretettel emlékezhettek a költőnő életútjára és költészetére. Nemes Nagy Ágnes első verseskötete 1946-ban jelent meg, Kettős világban címmel, amikor még 24 esztendős, fiatal költő volt. 

  • Kultúra

A Hétvége című regény „sztorija” kedves, egyszerű történetvezetésű, mégis a maga módján eredeti: három idős asszony – Jude, Wendy és Adele – azért gyűlnek össze egy vidéki nyaralóban, hogy rendezzék elhunyt barátnőjük holmiját. Ezzel búcsút vesznek nemcsak a szeretett baráttól, hanem a mindhármukhoz közel álló háztól is.  Charlotte Wood olvasmányos regénye a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. Egy olyan írói világ előtt nyitja meg a kaput, amely a magyar olvasók előtt ritkán tárul fel, ugyanis ausztrál alkotók műveit nem gyakran olvashatjuk magyar nyelvű tolmácsolásban.

  • Kultúra

Majdnem negyven esztendővel ezelőtt, 1983-ban írta meg Kurucz Gyula a Lukács evangéliuma című regényét*, amely megelőzte a korát és a rendszerváltást. Olyan kérdéseket feszegetett, mint például: mit tehet egy falusi rendőr 1952-ben, ha minden kísértésnél erősebb benne a tisztesség, a felelősség és a református hit? A szerző azt mutatja be, hogyan képes egy személyiség vagy egy közösség az emberiességét és az erkölcsi tartását különböző élethelyzetekben megőrizni.

  • Kultúra

Közelről nem ismertem Mándy Ivánt, csak pár alkalommal találkoztam vele személyesen a Lyukasóra egykori szerkesztőségében. Elegáns felöltőben és nyúlszőr kalappal a fején maradt meg az emlékezetemben, szürke öltönyben, kék cipőben, amihez kék színű övet hordott.

  • Kultúra

Granasztói Pálnak (1908-1985), mint írónak a neve és munkássága eltűnt a köztudatból. Nem mintha nagyon mélyen benne lett volna az irodalmi életben, ugyanis az Aczél György féle irodalompolitikai rendszerben a „tűrt” kategóriába tartozott. Támogatott nem lehetett, mert a Párt tudta, hogy nem híve a rendszernek, ráadásul „polgári elem” volt. De nem hangoztatott semmiféle rendszerellenességet, ezért eltűrték, mert végezte a hivatali dolgát.

  • Kultúra

Nemrég azon kaptam magamat, hogy még nem ajánlottam itt verseskötetet. Nem tudom, hogy miért, nincs okom erre. Ám azonnali megoldást jelent, hogy a közelmúltban egy költő barátom a kezembe adta A törődés eredete című kötetet.

  • Kultúra

Az Odaadó Portálon a tavalyi évben elindított Öröm az olvasás és az Útmutatás a jó életre (rövidebben: Jó élet) „rovatok” összeolvadnak és a jövőben Olvasóklub címmel jelennek meg. A cikkek szerzője továbbra is Arday Géza, József Attila-díjas irodalomtörténész, író, tanár.

  • Kultúra

Szávai Gézának Az életed, Polcz Alaine címmel és Asszony a hátországban alcímmel jelent meg nemrég egy – számomra nagyon érdekes – emlékező kötete. Most fejeztem be az olvasását, amely hatással volt rám, még nem dolgoztam fel magamban az olvasottakat (ezt még meg kell tennem) – ráadásul nagyon gazdag képmelléklettel is rendelkezik a kötet, amely szintén hatással volt rám.

  • Kultúra