Belépés Regisztráció

Cimkék - Kultúra


Eredmények megjelenítése 1-től 50-ig 68 találatból.

Csővár önkormányzata már év elején csatlakozott a Civilút Alapítvány Odaadó Programjához. Szeptember 4-én az alapítvány munkatársai személyesen is bemutatták a programot a községben élőknek és az érdeklődőknek.

  • Digitális fejlesztés
  • Kultúra

Július 31-én a Fejér megyei Dégen is bemutatkozott a Civilút Alapítvány Odaadó programja. A jó hangulatú rendezvényen sokan voltak kíváncsiak arra, hogy mi is az az Odaadó Program, és hogyan tudja segíteni a községben élőket.

  • Kultúra

A koronavírus miatt egyre több országban, köztük Magyarországon is korlátozzák a kulturális rendezvényeket, zárják be a múzeumokat, ezzel párhuzamosan pedig több tárlat elérhetővé válik online is. Emellett vannak olyan múzeumok, melyek kiállításait már régóta otthonról is megnézhetik az érdeklődők.

  • Kultúra
  • Szabadidő

Boga Bálint különös memoárja, az „Események esztétikája egy orvos szemével” című könyv 2022 tavaszán jelent meg az Oriold és Társai Kiadó igényes kiadásában. Az országszerte jól ismert és sokat hivatkozott gerontológiai szakember – aki idén 85. életévébe lép – már negyed évszázada a szépirodalomban is jeleskedik: esszéket, novellákat is publikál országos irodalmi és kulturális lapokban. Most a két szakmát építette eggyé mindkét szempontból kiváló könyvében.  

  • Kultúra

A Tudástár olvasói rendszeresen találkoznak itt Arday Géza József Attila-díjas író és irodalomtörténész könyvajánlóival, „virtuális irodalmi kávéházával”. Most egy igazán személyes hangvételű írással örvendezteti meg az olvasókat: Görgey Gáborral, Fehér Klárával és Tamkó Sirató Károllyal való találkozásairól mesél. Fogadják szeretettel!  

  • Kultúra

Nagy Töhötöm könyve, a Jezsuiták és szabadkőművesek már korábban befejezte a térhódítását, azonban egy újabb nemzedék megszületett és felnőtt azóta, hogy megjelent. Ezért indokolt volt az újbóli kiadása. Csak az a kérdés, hogy vajon érdekli-e a most felnövekvőket az egykori szerzetes kacifántos életútja. Attól tartok, hogy az olvasói inkább a korábbi nemzedékek soraiból fognak kikerülni, ami érthető, hiszen sokrétű történelmi ismeretek és élettapasztalat szükségeltetik az 525 oldalas mű megértéséhez.

  • Kultúra

Agatha Christie a krimi koronázatlan királynője, akinek a műveit folyamatosan újra és újra kiadják, a belőlük készült filmeket folyamatosan láthatjuk egy-egy televízió csatornáján. Statisztikák szerint a krimijeit Shakespeare művei és a Biblia után ma is világszerte a legtöbben olvassák. De vajon ki is ez a rejtélyes sztáríró, akinek a történetei iránt nem lankad a világ figyelme?  

  • Kultúra

Ács Margit írónő már eddig is számtalan irodalmi olvasmányélménnyel lepett meg minket, nem kellene tehát egy újabb könyvének a nagyszerűségén csodálkoznunk. Mégis szükséges, sőt kötelező, látva a kortárs irodalom nyújtotta teljesítményeket! Ács Margit regényeinek nemcsak szimplán örülhetünk, hanem élvezetes olvasmányt is jelentenek – így vagyunk ezzel a legutóbbival is, amely Élet a purgatóriumban címmel jelent meg a L’Harmattan Kiadó igényes gondozásában.

  • Kultúra

A Typotex Kiadó szinte minden könyvesbolti portyázásom alkalmával meglep egy-egy új és érdekes kiadványával. Legutóbb is így történt, amikor rátaláltam Åsa Wikforss Alternatív tények: a tudás és ellenségei című könyvére. Wikforss a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja, az elméleti filozófiai professzor asszonya a stockholmi egyetemen, aki az elmefilozófia, a nyelv és az ismeretelmélet metszéspontjában végzi a kutatásait. A könyv, amely a tudással és tudásellenállással foglalkozik, nagy hatást váltott ki Svédországban. 

  • Kultúra

Vajon mond még valamit egy érettségizett, egyetemet végzett vagy netán magyar szakot is végzett fiatalember számára Tersánszky Józsi Jenő neve? Talán, ha hallotta valamelyik mű címet: Legenda a nyúlpaprikásról, A céda és a szűz, vagy egy szereplője, KakukMarci nevét, akkor a fülbemászó címek miatt megmarad a neve. Egy nemrégiben megjelent kötet segítségével újra felfedezhetjük Tersánszky Józsi Jenőt. Minél többen vegyék kezükbe és szeressék meg a múlt század egyik legeredetibb alkotójának az életművét!

  • Kultúra

Itt a tavasz, és ilyenkor többet sétálhatunk és kirándulhatunk a szabadban, fák között. Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyvéből pedig megismerhetjük az erdőket. A szerző bevilágít a lombok közé, fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged ebbe a titokzatos világba. Méltán válhat kedvenc olvasmánnyá, hiszen mélyebben megismerhetjük belőle a fák és az erdők, illetve az Univerzum valós természetét.

  • Kultúra

Sokáig úgy tudták, hogy Szendrey Júlia leveleit és napjóját vele együtt eltemették. Csak jóval később derült ki, hogy nem így történt. S jó ideig rejtély maradt, hogy mi történhetett Petőfi Sándorné leveleivel és naplójával.

  • Kultúra

A kedves Olvasónak biztosan mond valamit Szántó Piroska neve. Nem pusztán azért, mert Vas István felesége, illetve özvegye volt, hanem amiatt, mert a 20. század jeles festőművésze. Önéletrajzi kötete most újra megjelent Akt címmel. Az olvasmányos könyvre az önirónia, a humor és bölcsesség jellemző, ráadásul rendkívüli kortörténeti anyag is. Önfeledten mesél a századról, önmaga érzéseiről, barátokról, magánéletről és művészetről.

  • Kultúra

A transzgenerációs minták feldolgozása ma már elég (el)ismert téma, ami jelentős szerepet tölt be az önismeret területén is. Ehhez annak a felismerése kellett, hogy az életünkre nemcsak saját magunk, hanem a felmenőink is hatással vannak. Ez a pszichológiai hozzáállás segít abban, hogy megérthetővé és elfogadhatóvá váljanak a félelmeink, vágyaink és az életünk ok-okozati összefüggései. Gurubi Ágnes regénye egy jó értelembe vett lelki vállalkozás ahhoz, hogy bemutassa a múlt jelenkori hatásait.

  • Kultúra

2022 januárjában került a magyar mozik műsorára a 2016-ban a Mindenki című filmmel Oscar-díjat nyert, fiatal magyar rendező, Deák Kristóf egészestés játékfilmje, Az unoka. A mű témája egy, az utóbbi évtizedben a mobiltelefonok elterjedésével hazánkban is egyre gyakoribbá váló bűncselekmény, amit a köznyelv „unokázásnak” nevezett el.

  • Kultúra

A magyar irodalomszeretők nemrég ünnepelhették Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulóját: tisztelettel és szeretettel emlékezhettek a költőnő életútjára és költészetére. Nemes Nagy Ágnes első verseskötete 1946-ban jelent meg, Kettős világban címmel, amikor még 24 esztendős, fiatal költő volt. 

  • Kultúra

A Hétvége című regény „sztorija” kedves, egyszerű történetvezetésű, mégis a maga módján eredeti: három idős asszony – Jude, Wendy és Adele – azért gyűlnek össze egy vidéki nyaralóban, hogy rendezzék elhunyt barátnőjük holmiját. Ezzel búcsút vesznek nemcsak a szeretett baráttól, hanem a mindhármukhoz közel álló háztól is.  Charlotte Wood olvasmányos regénye a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. Egy olyan írói világ előtt nyitja meg a kaput, amely a magyar olvasók előtt ritkán tárul fel, ugyanis ausztrál alkotók műveit nem gyakran olvashatjuk magyar nyelvű tolmácsolásban.

  • Kultúra

Majdnem negyven esztendővel ezelőtt, 1983-ban írta meg Kurucz Gyula a Lukács evangéliuma című regényét*, amely megelőzte a korát és a rendszerváltást. Olyan kérdéseket feszegetett, mint például: mit tehet egy falusi rendőr 1952-ben, ha minden kísértésnél erősebb benne a tisztesség, a felelősség és a református hit? A szerző azt mutatja be, hogyan képes egy személyiség vagy egy közösség az emberiességét és az erkölcsi tartását különböző élethelyzetekben megőrizni.

  • Kultúra

Közelről nem ismertem Mándy Ivánt, csak pár alkalommal találkoztam vele személyesen a Lyukasóra egykori szerkesztőségében. Elegáns felöltőben és nyúlszőr kalappal a fején maradt meg az emlékezetemben, szürke öltönyben, kék cipőben, amihez kék színű övet hordott.

  • Kultúra

Granasztói Pálnak (1908-1985), mint írónak a neve és munkássága eltűnt a köztudatból. Nem mintha nagyon mélyen benne lett volna az irodalmi életben, ugyanis az Aczél György féle irodalompolitikai rendszerben a „tűrt” kategóriába tartozott. Támogatott nem lehetett, mert a Párt tudta, hogy nem híve a rendszernek, ráadásul „polgári elem” volt. De nem hangoztatott semmiféle rendszerellenességet, ezért eltűrték, mert végezte a hivatali dolgát.

  • Kultúra

Nemrég azon kaptam magamat, hogy még nem ajánlottam itt verseskötetet. Nem tudom, hogy miért, nincs okom erre. Ám azonnali megoldást jelent, hogy a közelmúltban egy költő barátom a kezembe adta A törődés eredete című kötetet.

  • Kultúra

Az Odaadó Portálon a tavalyi évben elindított Öröm az olvasás és az Útmutatás a jó életre (rövidebben: Jó élet) „rovatok” összeolvadnak és a jövőben Olvasóklub címmel jelennek meg. A cikkek szerzője továbbra is Arday Géza, József Attila-díjas irodalomtörténész, író, tanár.

  • Kultúra

Szávai Gézának Az életed, Polcz Alaine címmel és Asszony a hátországban alcímmel jelent meg nemrég egy – számomra nagyon érdekes – emlékező kötete. Most fejeztem be az olvasását, amely hatással volt rám, még nem dolgoztam fel magamban az olvasottakat (ezt még meg kell tennem) – ráadásul nagyon gazdag képmelléklettel is rendelkezik a kötet, amely szintén hatással volt rám.

  • Kultúra

A szerző Marcin Wicha, 50 éves lengyel író és grafikus, akinek a könyve magyar nyelven Mihályi Zsuzsa fordításában nemrég a Typotex Kiadónál látott napvilágot. Az elbeszélő az édesanyja halála után az általa felhalmozott sok személyes holmi és rengeteg emlék között találja magát. Rádöbben, hogy ezekkel valamit kezdenie kell.

  • Kultúra

Csányi Vilmos 86 éves akadémikus etológus, egyetemi tanár könyveit mindig várjuk és olvassuk. Szerencséseknek mondhatjuk magunkat, ugyanis az Open Books Kiadó jóvoltából újra olvashatjuk a professzor korábbi műveit. Eddig három „kutyás” könyve jelent meg ennél az új kiadónál: a Segítség, kutyás lettem, a Jeromos a barátom és A kutyák szőrös gyerekek.

  • Kultúra

Ilyenkor, év vége felé szinte önkéntelenül visszatekintünk az elmúlt esztendőre. Felidézzük mindazt, ami velünk történt, de olykor azt is, ami önmagunkon túlmutat és az életünket is befolyásolhatja. A „mi az, ami befolyásolhatja?” kérdés feltevése után vissza kell térnem ahhoz, amivel a Jó élet-sorozat idén elkezdődött, vagyis ahhoz, hogy nem árt olykor vagy rendszeresen jelentős gondolkodóink műveihez nyúlnunk.

  • Kultúra

Ha létezik a magyarországi szenior képzéseknek sikerágazata, akkor az mindenképpen a szenior tánckurzusok világa. Bárhol járunk az országban, mindenhol rábukkanhatunk a szenior örömtánc programokra. Nagyon sok helyen létezik zumba, tangó, sőt még hastánc-képzés is, az 50 év felettiek változatos igényeihez igazodva. Határozottan mondható, hogy időstudományi szempontból is telitalálat a táncképzés idősebb korban, hiszen ezek a komplex mozgásprogramok az agy mindkét féltekéjét megmozgatják. De pontosan mely agyi területeink mozdulnak meg és változhatnak jó irányban a tánc során? – erről szól ez a cikk.

  • Kultúra

Arday Géza József Attila-díjas irodalomtörténész és író rendszeresen bemutat egy-egy kötetet az Odaadó Közösségnek. Legújabb saját kötete a közelmúltban jelent meg Magamhoz rendeződtem címmel. Állandó szerzőnket ezúttal arra kértük, meséljen saját kötetéről, annak születéséről. 

  • Kultúra

Sajnos hazánkban elmúlt valami, amit még nem sirattunk el: kihalt az egykori kávéházi kultúra, holott a „kávéház”, mint intézmény már félezer esztendős nálunk – különösképpen Budapesten.

  • Kultúra

Kristof Bilsen: Mother  

2019-ben mutatták be Európa több országában azt a majd’ másfél órás svájci dokumentumfilmet, amely Thaiföldön játszódik. Egy olyan idősotthonban, ahová gazdag svájci családok helyezik hozzátartozóikat, ha már nem tudják őket ellátni, vagy úgy érzik, hogy erre már nem képesek. Azért döntenek így, mert a paradicsomi körülmények reményeik szerint nagyobb nyugalmat adnak, de egyszersmind azért is, mert így – legyünk őszinték! – kevesebbet kell a messzi távolból látogatniuk szeretteiket, akiket békében és nyugalomban tudnak az idilli világban.

  • Kultúra

Katherine May író és sztárújságíró az angliai Whitstable-ban él. Az Út a télbe című könyve idén jelent meg magyar nyelven. Az író szerint az élet néha „szünetel”, vagyis megáll. Hogy ezt a kijelentést jobban megértsük, a kötet alcíme körvonalazza az írónő témavilágának a mondanivalóját: A pihenés és visszavonulás ereje válságos időkben.  

  • Kultúra

Az öregkori végső elválásról szól Irvin D. Yalom és Marilyn Yalom: Halálról és életről című könyve. Arról a pótolhatatlan veszteségről, amit mindannyiunknak át kell élnie és el kell szenvednie, mert ez is az életünk szerves része. Ezen belül a legfontosabbról, a búcsúzás és elmúlás méltóságáról, valamint a friss özvegységről is szól az amerikai házaspár 247 oldalas könyve, amely idén a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

  • Kultúra

A modern pszichológia előszeretettel használja a mérgező ember kifejezést. Meg kell vallanom, kedvelem ezt a kifejezést, mert tapasztalatból ismerve ezt az embertípust, meglehetősen találónak tartom. Olyan emberekről van szó, akik nem tartják tiszteletben mások döntését. Saját viselkedésükért nem vállalnak felelősséget, amelynek okait inkább külső tényezőkre hárítják: a szüleiket, neveltetésüket, illetve egyéb vélt vagy valós sérelmeiket okolják.

  • Kultúra

Létezik segítő szeretet, ami maroknyi reményt nyújthat akkor is, amikor szinte csak az marad és ez nagyon fontos, hogy jelen legyen, amíg lehet. Boccaccio mondja, hogy amint a boldogság határán ott leselkedik a bánat, úgy a szenvedés és gyötrelmek határán pedig ott várakozik az öröm és megkönnyebbülés. Hiszen mindenben van valamiféle rend (Wass Albert írta már emigrációban egyik híressé vált versében: „A világ fölött őrködik a Rend”).

  • Kultúra

Azt mondják, hogy az idős ember - különösen nyugdíj után – időmilliomos. Aztán, ha tényleg beszélgetünk az 50. vagy a 60. esztendőt már megélt rokonunkkal, barátainkkal, azt látjuk, hogy rengeteg feladatuk van. Sokan közülük dolgoznak, mások ápolják náluk is idősebb szüleiket, esetleg beteg gyermeküket, unokájukat, ügyeket intéznek, tanulnak az unokákkal, s aktív résztvevői lakókörnyezetük civil életének.

  • Kultúra

Tilmann Lahme német író és irodalomtörténész pár évvel ezelőtt: A Mannok című monumentális családregényével lépett színre, amelynek magyarra fordított változatát nemrég vehettük kézbe. Ez a mű nemcsak egy szépirodalmi alkotás, hanem egyúttal monográfia, életrajz és napló is egyben, amely mögött monumentális kutatómunka áll, ami a kötet olvasása közben válik nyilvánvalóvá. 

  • Kultúra

Az 1960-70-es években Magyarországon több településen, illetve budapesti kerületben  (Budafok, Kelenföld, Zugló, Tatabánya) épültek úgynevezett „Öregek Háza”-i. Ezek  nemzetközi tekintetben is rendkívül korszerű időstudományi koncepció szerint egy közös épületben, különálló tanácsi lakásokat jelentettek a frissen épült lakótelepek közepén. Ezzel megvalósult az, ami minden gerontológus álma ma is: ne szakadjon ki az idősebb ember a sokféle generáció közül, hallja a gyerekzsivajt, lássa a munkába siető és onnan hazatérő felnőtteket, de közben vigyázzanak rá, s ha szükségét érzi, elhúzódhasson magányába. Ezt hívják intergenerációs együttélésnek. Itt az idő, hogy felújítsuk ezt a kezdeményezést!

  • Kultúra

Nemrég egy különleges könyv látott napvilágot a L’Harmattan Kiadó gondozásában: A gyermekvonatok – Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után címmel. Ismerhettük ugyan, de már fizikai valójukban nincsenek jelen annak a nemzedéknek a tagjai, akik részesei lehettek az első világháború után a Vöröskereszt, illetve több nemzetközi és egyházi szervezet által irányított akciónak. A „gyermekvonat” néven ismertté vált program több ezer magyar gyereknek a sorsát változtatta meg.

  • Kultúra

Miért fontos, hogy megismerjük családunk történetét? Kutatások támasztják alá, hogy a szülők traumáját a gyerek magáévá teszi, ami a traumák generációs újraélését eredményezi. A túlélők tudtukon kívül adják tovább a következő generációnak azt, amit átéltek. Azzal, hogy nem beszélnek a nagyszülők, a szülők a múltról, nemcsak a kommunikációt, hanem a szeretet áramlásának útját is elzárhatják.

  • Kultúra

Dr. Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató, a Mediaworks főmunkatársa  több előadást és kurzust is tart az országban a családfakutatásról. Sőt, speciálisan szenioroknak, azaz 50 év felettieknek is hirdet ilyen jellegű foglalkozásokat. Őt faggattam arról, hogy mi a haszna saját múltunk kutatásának, ha már elmúltunk mi magunk is fél évszázadosak?

  • Kultúra

Igen sok kérdés vetődhet fel ezzel a témakörrel kapcsolatban. Olyanok például, mint hogy milyen érzés az öregedés… Hogyan gondolkozzunk az idő óhatatlan múlásáról? Lassabban kellene élni, óvatosabban, és minél teljesebben? Talán az egyik legfőbb dolgunk, hogy minden helyzetben és mindvégig megmaradhasson a méltóságunk, illetve azt hogyan biztosítsuk magunk és mások számára.

  • Kultúra

Az Idősek világnapja alkalmából ma már a világ országaiban számos állami és önkormányzati ünnepség zajlik le, amelyek centrumában a 60 év felettiek állnak. Ekkor nemcsak a nagyszülőket ünnepeljük tehát, hanem azt a dinamikusan növekvő társadalmi csoportot, amely a WHO előrejelzései szerint 2050-re kétmilliárd főre fog növekedni.

  • Kultúra