A közelmúltban jelent meg magyarul Molnár Tamás filozófus (1921 – 2010) Európa zárójelben című tanulmánykötete, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában látott napvilágot. A kötet eredetileg 1990-ben Párizsban jelent meg, a mostani kiadás válogatott és szerkesztett, amint azt megtudhatjuk a kötet legelején. Bizonytalanságérzetet okoz a válogatás és szerkesztés kifejezések ténye, ám mégis öröm, hogy Molnár Tamás gondolatai valamilyen formában napvilágot láthatnak.
A Yale Egyetem egykori professzorának véleménye szerint az emberiség egyik alapszükséglete, hogy értelmet keressen a világ történéseiben. Ezt a lelki-szellemi szükségletet mítoszok és jelképek oldhatják fel és meg, amelyek közvetítenek a kézzelfogható és tapasztalaton túli valóság, valamint az emberi élet között.
A professzor szerint a kereszténység históriájában végig jelen vannak a pogány gondolkodás alkotóelemei. Szerinte ez különösen a 20. században teljesedett ki, amikor az ún. „civilizált nyugaton” a pogány mítoszokban és adott esetben akár az okkultizmusban is kerestek a kereszténységből hiányzó elemeket. Értelem- és identitászavar jellemzi a nyugati társadalmakat, míg a kommunizmustól nehezen megszabaduló közép- és kelet-európai országok (népek) pedig ragaszkodnak az 1945 után kialakult sajátos identitásukhoz.
A professzor azzal is foglalkozik a kötetben, hogy az „európai egység” nem egy spontán, természetes módon kialakult alkotás eredménye, hanem egy ideológia mögé bújt gazdasági konstrukció.
Azt állítja, hogy „Európát veszély fenyegeti: többnemzetiségű és sokkultúrájú identitásának eltörlése olyan sivataggá változtatja a földrészt, ahol csupán a gazdasági érdekek fognak uralkodni, és a szellemi értékeket a mainál is jobban elfojtanák.”
Molnár Tamás azt sem hallgatja el, hogy „az Egyesült Európa csak általánossá tenné a materializmust abban a kulturális térségben, amelyben eddig az emberi szellem legnagyobb vívmányai születtek.”
A kötetben olvasható tanulmányok nem tévesztik szem elől Európa negatív irányú változásait, amelyek a megírásuk óta még sokkal jobban elmélyültek.
Szerinte a „középszer lesz a minta az oktatásban, az intézményekben, az erkölcsökben. A középszer társadalma bizonyosan élhető, sőt még sikeres is lehet a vállalkozásaiban, de eltűnik az egy és a sok dialektikája.”
Aldous Huxley Szép új világ című művét hozza fel példaként, mint negatív vízió. Már a ’80-as évek végén látta, hogy a képzelőerő kimúlásával és a lelkesedés hiányával kell számolni, amikor egyfajta leegyszerűsítő gondolkodásmód uralkodik el: figyelmen kívül hagyva a transztendenciát. Ebben a szellemi és lelki közegben a szerző szerint:
„nem képes új Szent Ágostont, Abélard-t, Pascalt, Mozartot vagy Kierkegaardot teremteni.”
Nem mer abba mélyebben belegondolni, hogy oksági kapcsolatot keressen Európa politikai egysége és az egydimenziós amerikai gondolkodás között, vagyis
„a gazdaság primátusa, a sokféle felelőtlenség összemosása, egységes törvények elfogadása olyan szellemi területen, amelyet korábban árnyaltan közelítettek meg. […] Ez nem más, mint Európa szellemének közönségessé tétele.”
Azt is összegezte, hogy az amerikanizálódás előtt mindenütt strukturált társadalmi osztályok, egymással szembenálló rendszerek, regionális hagyományok, nyelvi alapok, vallások, stílusok és intézmények jellemezték Európa egészét. De a változás, amit harminc évvel ezelőtt rögzített már vizionálta a jövőt:
„Az új Európa süket, néma, vak lenne, ha a legkisebb közös többszörösre redukálná magát, egy fojtogató közös ideológia nevében.”
Ma, amikor annyi „jóslatán” túl vagyunk, vajon mit írna Molnár Tamás? A professzor nem járt messze a valóságtól (sőt!): „a kommunista értelmiségiek misztifikálják a marxizmust” ismét Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. 1945 után Európa tévedésének tekintette, amikor a második világháború győztesei közé sorolta magát. Véleménye szerint Európa Amerika és Szovjetunió miatt került harapófogóba, s közöttük kiszolgáltatódott az identitása, a történelme, a hagyománya, az életmódja. Mindez az Európából kivándorolt amerikaiak revansa lett a kontinenssel szemben.
A konzervatív filozófus történelmileg fontos és morálisan jelentős írásait tartalmazó kötetet olvasásra ajánlom a történelem és politika iránt érdeklődök számára.
Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész