A mozgás mindenkié – vallja Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, komplex mozgásfejlesztő tréner és szenior tréner, aki arra törekszik, hogy ezt meg is mutassa. Elsősorban a szenior korosztállyal foglalkozik, számukra tart különböző programokat, hogy megmutassa a mozgásban rejlő lehetőségeket. A jövőben az Odaadó Tudástárban támogató szakértőként segíti cikkeivel, videóival, tanácsaival a szeniorokat. 

Öregedés kilátással címmel a Civilút Alapítvány Odaadó Programjának keretében jelent meg Szy Katalin klinikai szakpszichológus, író új könyve, amelyet a szerző a Milton Freidman Egyetem Szenior Akadémiáján mutatott be.

Kedd 0 órától hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 09.00 óra és 11.00 óra között, illetve hétvégén (szombaton és vasárnap) a 08.00 óra és 10.00 óra közötti időszakban vásárlási idősávot kapnak az idősek.

Ismerje meg Ön is az éjféltől érvényes szabályok legfontosabb részleteit. A kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította, hogy az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, melyek célja, hogy csökkentsük a koronavírus megbetegedések számát és a kórházakra nehezedő terhet.

Csütörtöktől az ország összes postáján a nyitást követő egy órában elsőbbséget biztosítanak a kiszolgálásban a 65 év felettieknek, ezért az idősek számára javasolják, hogy közvetlenül nyitás után érkezzenek, többi ügyfelüktől pedig türelmet kérnek – közölte a Magyar Posta szerdán az MTI-vel.

Információk COVID-19 tünetek esetén: mikor mit tehetünk?

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozata és a MESZK Országos Aneszteziológiai-Intenzív Ápolási Szakmai Tagozata segítő szándékkal, közösen elkészített egy javaslati listát kórházi csomag összeállításához arra az esetre, ha Önnek, vagy hozzátartozójának kórházi kezelésre lenne szüksége.

Idősebb szeretteink jobban ki vannak téve a koronavírus-fertőzés kockázatának. Ezért most hozzájuk fordulunk néhány fontos tanáccsal. Ezekkel jelentősen csökkenthető a fertőzés veszélye.

70 évvel ezelőtt, április 7-én ünnepeltük először az egészségügyi világnapot. A kerek évforduló alkalmából az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) új és kifejezetten az idősebb korosztálynak szóló táplálkozási ajánlásából közöl részleteket, áprilistól.

A Civilút Alapítvány legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy a legidősebbek és a legfiatalabbak között kialakuljon – és meg is maradjon – az intenzív, egymást segítő párbeszéd. Az idősügyi segítségnyújtás és a társadalmi szemléletformálás egyik fontos eleme a generációs szakadékokon átívelő Odaadó-Ringató Program, melynek fővédnöke, Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár.

Szinte minden évben új és új anyagról „deríti ki” az internetes közélet, hogy „rákkeltő”, „allergiát okoz”, vagy éppen komoly szerepe van a migrén kialakulásában. Ilyenkor aztán a tudomány emberei hiába cáfolnak: a hibás elmélet unos-untalan, akár évtizedek múlva is felbukkan. Pontosan ez a helyzet az MSG-vel (mononátrium glutamát) is. Itt az ideje, hogy megnézzük: mi is a helyzet az MSG-vel!

Számtalan ajánlást kaphatunk és olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy mikor, mennyit és hogyan érdemes sportolni. A különböző, szorosan megszabott irányelvek és a minimum értékek sokakat elbizonytalanítanak. Sőt, akadnak szép számmal olyanok is, akik inkább felhagynak a mozgással, ha nem tudják betartani az adott ajánlást. Mondván: akkor nincs értelme. Valójában minden mozgás több annál, mintha nem csinálnánk semmit.

Milyen egyszerű lenne azt mondani, hogy ha egy adott helyzetben ülünk, állunk vagy fekszünk, akkor mindent megtettünk a helyes testtartás kialakításért. Vagy ha az adott párnát, kartámaszt és különböző eszközöket használjuk, a fejünk máris jó helyzetbe kerül, a gerincünkről pedig lekerül a teher, és minden mozgásszervi fájdalmunknak búcsút inthetünk- ahogy sok reklám is ígéri…

A visszérbetegség kapcsán mindig szó esik a mozgás és a torna jelentőségéről, kevesebbet beszélünk arról, milyen étrendi kiegészítők segíthetnek a visszeresség elleni harcban. Cikkünkben ezeket foglaltuk össze.

A mindennapi regenerációhoz elengedhetetlen a megfelelő nyugalmú és hosszúságú alvás. Az alvásminták ugyan az életkor előrehaladtával változnak, de ez nem csaphat át álmatlanságba. Ha megjelennek az alvászavarok, azokat minél előbb meg kell szüntetni.

Amikor valakit nem ér elég inger, nem állítja magát elegendő kihívás elé, az beteggé teheti az embert. Különösen időseknél fordul ez elő. A tünetegyüttest "bore-out"-nak nevezték el, az unalom angol kifejezése alapján, egyben az ismert kiégési szindrómára, a burn-out-ra utalva. A bore-outból könnyen depresszió is kialakulhat, és előfordulhat az is, hogy tévesen demenciának (elbutulásnak) diagnosztizálják.

Hamarosan Európa-szerte elérhető lesz az unió támogatásával kifejlesztett és az idősek biztonságát elősegítő esésérzékelő eszköz. Európában a becslések szerint évente több mint 20 millió 65 évnél idősebb személy szenved balesetet elesés következtében.

Az alábbi tájékoztató segítséget ad a megfelelő fertőtlenítőszer kiválasztásában és felhasználásában az új koronavírus elleni védekezéshez.

Élete folyamán minden ember találkozik a veszteség, a gyász érzésével. Természetes és elkerülhetetlen jelenség, amelyet meg kell tanulni feldolgozni. Hosszú és fájdalmas feladat: az ember újra és újra futja a lelki és szellemi köröket a tagadástól az azonosulásig, a távolodástól a visszaesésig. A veszteségfeldolgozás személyes, olykor szarkasztikus, olykor sírva-nevetős útját mutatja be az After Life - Mögöttem az élet című filmsorozat. A főhős saját felesége váratlan, gyors elvesztését kísérli meg feldolgozni. Pontosabban valamennyire elviselhetővé tenni az utat, amelyen már – úgy érzi – mögötte van az élet. Vagy mégsem?

Ezúttal egy kedves és szerethető animációs filmet ajánlunk a nagyszülők figyelmébe. Kiváló időtöltés, ha azt a nyári vakációban együtt nézzük meg a kisebb, 6-7 éves unokákkal. Nem pusztán közös élményt ad, de általa kicsit átláthatunk a „generációs betonfalon” is, ebből pedig sokat tanulhatunk.

Szenior korban, 50 év felett az ember már tudja, hogy a szervezete hogyan reagál a nyári időjárásra. A legtöbben pontosan érezzük, hol vannak a fizikai határaink: mit bírunk és mit érez a szervezetünk. Néha azonban mégis „félrekalibráljuk” magunkat, nem veszünk figyelembe bizonyos körülményeket. Összegyűjtöttünk néhány fontos tanácsot, amelyek segíthetnek az idősebbeknek a nyári melegben.

Nap mint nap hihetetlen dolgokat hallunk a jövőről. Az emberek egészségét mesterséges intelligencián alapuló rendszerek vigyázzák, legfőbb munkaeszközük többnyire már nem az irodában, hanem az otthonukban lévő számítógép, és emberi kapcsolataik csaknem teljes mértékben a virtualitásra korlátozódnak. De vajon minden átalakul? Megszűnik a vágy a másik ember fizikai közelségére? Lesznek-e, s ha igen, hogyan lesznek még családok? Mi lehet ebben a világban a legidősebbek szerepe?

Azt már régóta tudjuk, hogy a csont- és izomrendszer karbantartása kiemelt jelentőséggel bír a mozgatószervrendszerünk és egészségünk fenntartásában. Arról azonban ma még kevés szó esik, hogy milyen jelentősége van a fasciának. Itt az ideje, hogy bemutassuk ezt a forradalmian új szemléletmódot.

Nyáron is fontos, hogy megőrizzük fizikai aktivitásunkat, hozzájárulva ezzel a testi, lelki egészség fenntartásához. Ám a melegben érdemes néhány dologra odafigyelni a biztonságos mozgás érdekben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat!

Az időskori sportolásnak, a fizikai aktivitásnak, számtalan jótékony hatását ismerjük. Mégis sokan vannak, akik különböző okok miatt nem mernek, tudnak, vagy nem akarnak részt venni különböző fejlesztő hatású programokon. Mindezek hátterében egyaránt állhatnak személyes és a környezettel kapcsolatos tényezők. És számos tévhit is. 

Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok magyar úszónő életét és sorstörténetét bemutató, egészestés magyar mozifilm minden korosztály számára érdekes. Természetesen gerontológiai kutatóként felmerült bennem a kérdés: mit tud az érdekességen túl adni a film az idősebb, ötven év feletti korosztálynak? Nekik adhat-e mondjuk inspirációt, vagy nyújthat-e támaszt, s ha igen, pontosan mit?

A történet főhőse a 100 éves Allan, aki éppen a születésnapjának ünneplése elől menekül ki az idősotthon ablakán, majd számtalan abszurd helyzetbe kerül. Nyilvánvaló, hogy a film elsősorban esztétikai szempontból értelmezendő. De azt hiszem, hogy legalább ennyire fontos lehet az időstudományi nézőpont is. Mire int, mire figyelmeztet egy ilyen furcsa posztmodern vígjáték?

Az egyensúlyozási képességünk nagy mértékben meghatározza a mindennapjainkat, biztonságérzetünket, az egészséggel kapcsolatos vélekedésünket. Az idősödés folyamatában egyre gyakrabban találkozunk egyensúlyvesztési problémákkal. Mi okozza? Hogyan maradhatunk egyensúlyban?

Sokszor csak akkor foglalkozunk a lábfejünk, talpunk állapotával, ha valamilyen fájdalmat, működési zavart érzékelünk. Pedig több figyelmet és törődést érdemelne, hiszen a testünk alapját képezi. Kiemelkedő szerepe van a mozgató szervrendszerünk egészségében, az egyensúlyozási képesség fenntartásában, így a biztonságos mozgásban is.

A talpunknak, a lábfejünknek többféle funkciója van: alátámasztást ad a testnek, alkalmazkodik a talajhoz. Járás, futás, ugrás esetén segít az elrugaszkodásban és csökkenti a becsapódási erőt. Ezen funkciók akkor működnek jól, ha a talpunk érzékelése is jó.

Ezúttal ismét egy idősfilmet ajánlunk. Az izlandi fikciós film, a Mamma Gogo a rendező valós élményein alapul. Mélyen emberi és megható film a demenciáról.

Internetfüggés az emberi élet minden szakaszában, így időskorban is fennállhat. Jellemzője, hogy az internetfüggők bezárkóznak, keveset mozdulnak ki otthonról. Környezetükkel egyre kevesebbet és egyre agresszívabban kommunikálnak. Ha valamiért nincs internetkapcsolat, akkor egészen egyszerűen nem tudnak magukkal mit kezdeni.

Az idősödés (ageing) folyamatában az életkor előrehaladtával mindkét nem számára jelentős kihívások merülnek fel. Elsősorban testi, lelki és szellemi változásokról, illetve a szűkebb és tágabb környezet életkori diszkriminációs, azaz ageista nyomásáról beszélhetünk. Előző cikkemben az ötven feletti nőkről, most pedig az 50 év feletti férfiakról szólok.

A menopauza időszakát az orvostudomány 45 és 55 év közöttre teszi. Ebben az időszakban megváltozik a női test és a lélek is. Sajnos nagyon sok nő azt érzi ebben az időszakban, hogy ő már „öreggé”, „nem igazi nővé” és „haszontalanná” válik, s ez lelki instabilitást okozhat. Vajon mi az oka?

Tavasszal, amikor lekerülnek a télikabátok, vastagabb pulóverek, sokan elhatározzák, hogy fogyókúrázni kezdenek. Számtalan módszer létezik, az utóbbi években jelent meg például az intermittent fasting (IF) fogalma. Szabad fordítással „időszakos böjtölésnek” lehet lefordítani. Ennek az a lényege, hogy az ember bizonyos időablakokat jelöl ki magának, amikor nem fogyaszt táplálékot. Van-e ennek előnye és mi a hátránya?

Az emberek nagy tömege azt hiszi valamiről, hogy megtörtént, miközben a dolgok máshogy, akár pontosan ellentétesen történtek. Ez a Mandela-effektus. Általánosságban elmondható, hogy ez az effektus valószínűleg idősebb korban jobban létezik, mint a fiatalabbak körében.

Amikor az ember idősödéséről gondolkodunk, szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a gerontológiai szakmunkák legtöbbje az idős ember életének fizikai, lelki és szellemi szinten tartását vallja. Nem tud semmit a spirituális szintről, vagy csak annyit mond róla: kell egy világnézet, ami békét és rendet teremt bennünk.

Az új év első napjain számtalan életmódváltással kapcsolatos fogadalom hangzik el. Számos tényező határozza meg, hogy ezek mennyire lesznek betarthatóak vagy hosszútávúak. Nézzük, melyek a leggyakoribb hibák és mik azok a tanácsok, amiket átgondolva elérhetővé válik a valóban sikeres életmódváltás. Ebben a cikkben elsősorban a rendszeres testmozgás kerül fókuszba, de hasonló elvek mentén gondolkodhatunk az életmódot meghatározó további tényezőkkel kapcsolatban is.

2019-ben a Zero Point Zero Production cég Termékkorupció címmel indította el azt a sorozatot, amely leleplezi a különböző cégek törvény- és fogyasztóellenes magatartását. Az idősebb korosztálynak ezen a területen óriási felelőssége van, hiszen a sokkal nagyobb tapasztalati intelligenciánkkal hamarabb átlátjuk az ellentmondásokat. Ezért figyelmeztetnünk kell a fiatalabbakat nemcsak arra, hogy olcsóbban vásároljanak és takarékoskodjanak, hanem arra is, hogy környezetbarát és az egészségre nem ártalmas termékeket vegyenek. És természetesen saját magunknak is jobban kell figyelnünk, hiszen nem egyszer az alacsonyabb ár silány minőséget takar…

Szenior tanítványaim közül nagyon sokan szeretik a sportot. Vannak, akik aktívan gyakorolják is. Az 50 és 60 év feletti hölgyeknél főleg az örömtánc vagy éppen valamilyen keleti mozgásprogram (jóga, csikung, thai-chi) a népszerű. Az urak többnyire dolgoznak a kertben, bicikliznek, ritkábban sétálnak a lakásuk környékén. Mások szívesen néznek sportműsorokat a televízióban: a síugrástól a dartsig, a focitól a röplabdáig hatalmas és ingyenes a készlet. Ebben a cikkben egy harmadik lehetőségre hívom fel a figyelmet: látogassuk meg néha vagy rendszeresen kedvenc csapatunk mérkőzéseit és szurkoljunk élőben!

A csontrendszer testünk szilárd vázát alkotja. Fő szerepe a támasztó funkció a test belső vázaként és a létfontosságú szervek védelme, ezenkívül a mozgatórendszer passzív részét képezi. Az időskorban a leggyakoribb problémák a csontrendszert illetően a porckopás és a csontritkulás. Sokszor kívülről várjuk a megoldást, különböző csodaszerekben bízunk, pedig a mozgatórendszer, és így a csontok egészségének megőrzésében a legtermészetesebb gyógyír a mozgás.

Év közben, a mindennapok során a legtöbb embernek bejáratott napirendje van a mozgásprogramok tekintetében is, ami nagyban hozzájárul a fizikai aktivitás és az egészség megőrzéséhez. De mi a helyzet az ünnepi időszakokkal, a karácsonyi szünettel, amikor szinte minden program egy kicsit leáll? Mit tehetünk ilyenkor?

Napjainkban egyre több szó esik a monoton, mozgásszegény életmód és a mozgatórendszeri problémák kapcsolatáról, ám még mindig sok tévhit is kering a köztudatban.   Az emberi szervezet egyik legfontosabb szükséglete a folyamatos, változatos, rendszeres és harmonikus testmozgás. A nem megfelelő életmód miatt viszont tartáshibák alakulhatnak ki, és ha nem megfelelően tréningezzük a testünket, gyorsan jelentkezhetnek a degeneratív (használat következtében elváltozó), és egyéb egészségügyi problémák. Jó hír: van megoldás!

„Mert a lélegzet élet, tehát ha jól lélegzik, sokáig fog élni a földön” - tartja egy szanszkrit közmondás. Valóban: a helyes légzés nyugtatóan hat az idegrendszerre, csökkenti mind a mentális, mind a fizikai feszültséget és a vérnyomást, beindítja a méregtelenítő funkciókat, segíti a belső szervek működését, és nem utolsó sorban fokozza a teljesítőképességet, a jó közérzetet. Bár a légzés az alapvető mozgásmintáink közé tartozik, mégis sok esetben újra meg kell tanulni a helyes légzés technikáját.

A napokban mutatták be a Györgytea nevű Youtube-csatornán Pataky Enikő egészségügyi újságíró kiváló filmjét, amely a 94 éves Szabó Gyuri bácsiról, a bükki füvesemberről szól, a címe: Szívvel-lélekkel. Ebben az írásban most nem a füvesember gyógymódjairól ejtek szót, hanem arról, hogy a filmből milyen karakter, milyen példa bontakozik ki előttünk, hiszen Gyuri bácsi a könyveimben és cikkeimben kifejtett négyszintű élet (testi-lelki-szellemi-spirituális szint) igazi, pozitív példája.

Alig van olyan párkapcsolatban élő, 50 év feletti asszony vagy férfi tanítványom, akik ne panaszkodna arra, hogy az éjjeli alvásidőszak párjukkal gyötrelmes. Horkolás, szuszogás, apnoé, éjjeli járkálás, zörgés, krákogás, orrfújás zavarja meg az éjszakai pihenést. Ráadásul  pont akkor, amikor a legjobban alszunk. Vajon kötelező így élnünk vagy van megoldás erre a problémára?

A rendszeres sportolás jótékony hatásait bármely életkorban érezhetjük, fontos azonban néhány dolgot átgondolnia az embernek, ha kezdőként vagy éppen újrakezdőként tervezi beépíteni a testedzést a mindennapjaiba. Ha figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, kialakítható egy olyan mozgásban gazdag életmód, amely változatos, élvezhető, és összességében hozzásegít a testi, lelki, szellemi harmóniához, nem utolsó sorban pedig a szociális tér szélesedéséhez is.

Szervezetünk egész életünk során változik. Az életkor előrehaladtával, a szenior kor felé közeledve különös figyelemmel kell lennünk a testünkben bekövetkező élettani változásokra. Bár a fogantatás pillanatától kezdve idősödünk, a negyvenedik életév környékén regresszív, úgynevezett leépülési folyamatok kezdődnek meg, amelyek sportos, aktív életvezetéssel bizonyos mértékig szinten tarthatóak, lassíthatóak. A változások nem általánosíthatók meghatározott életkorok alapján, hanem minden esetben az egyéni idősödést kell szem előtt tartanunk. Azaz a szervezet biológiai életkorát, fiziológiai állapotát, ami tovább osztható a szervek életkorára is.

A kiszáradás nemcsak nyár közepén, a 40 fok körüli melegben, de az év minden szakában fokozottan veszélyezteti az idősebbeket. Ennek az az oka, hogy ahogyan idősödünk, egyre kevésbé érezzük a szomjúságot.

A rendszeresen végzett testedzés számos pozitív és preventív hatását ismerjük. Az elmúlt években, mondhatni évtizedben egy jó irányú szemléletváltást tapasztalok a szenior mozgásprogramokkal kapcsolatban, miszerint egyre többen tudatosan élnek az egészégfejlesztő és közérzetjavító tevekénységek lehetőségeivel.