Szinte minden évben új és új anyagról „deríti ki” az internetes közélet, hogy „rákkeltő”, „allergiát okoz”, vagy éppen komoly szerepe van a migrén kialakulásában. Ilyenkor aztán a tudomány emberei hiába cáfolnak: a hibás elmélet unos-untalan, akár évtizedek múlva is felbukkan. Pontosan ez a helyzet az MSG-vel (mononátrium glutamát) is.
Az MSG-re, azaz a mononátrium glutamátra már annyi bélyeget rásütöttek, hogy sokan rettegnek, ha meglátják egy konzerv vagy egy készétel összetevői között. Sőt, már a glutamáttól is sokan óckodnak. Holott glutamátot számos élelmiszer, illetve alapanyag tartalmaz.
A történelem során egyes kultúrákban - anélkül, hogy tudták volna ennek bármiféle egészséges vagy egészségtelen hatását - nagy mennyiségben fogyasztottak glutamátban gazdag ételeket. Például hínárlevest és algalevest, amelyek a japán és a koreai konyha alapételei. (A kombu kifejezésre kattintva az interneten például több száz különféle ízletes étel receptjét találhatjuk meg). De nem kell a Távol-Keletre utaznunk. Glutamát van a paradicsomban, vagy az olyan kedvelt sajtokban, mint a parmezán, az ementáli vagy a gorgonzola.
A 20. század elejétől aztán az élelmiszeripar is „felkapta” a glutamátot, létrehozta az MSG-t, amely az aminosav nátriumsója: nátriumból, vízből és glutamátból áll. A közhiedelemmel ellentétben nem tartósítószerként, hanem ízfokozóként adják az ételekhez. Ugyanis a karakteres alapízeket még jobban kiemeli: a keserűből keserűbbet, az édesből édesebbet, a sósból sósabbat hoz létre - plusz adalékanyagok nélkül. Nem véletlen, hogy a gyorséttermek is rákaptak az MSG-re, gyakorlatilag minden nagy hálózat használja ízfokozóként ezt az egyszerű vegyületet. Megtalálható a hamburgerekben, fagylaltokban, de még a különféle szószokban is.
Ma már a fagyasztott termékekben, de akár a zacskós levesekben is lehet találkozni MSG-vel, amelynek oka egyszerű: az étel több hónappal a gyártás után is megtartja az alapízét.
A 20. század végén jelentek meg az első olyan cikkek, hogy az MSG felelős lehet például a migrén, az elhízás vagy a pánikrohamok kialakulásáért. Majd a 2000-es évektől kezdve az internetet is elárasztották a különböző, MSG-vel kapcsolatos, egyre rémisztőbb tévhitek. Bár a tudomány több hullámban cáfolta ezeket a teóriákat, de ettől függetlenül az „elmélet” él és virágzik. Egy egyszerű google-keresésre több száz találatot kapunk az MSG káros hatásairól. Pedig ami valóban káros, az pont az interneten keringő, mindenféle vegyes megbízhatóságú elmélet…
A migréntől vagy súlyos allergiától szenvedő ember nagyon gyakran kiszolgáltatott. Csodát remél, fűhöz-fához kap, hogy a mindennapi életvitelét jelentősen korlátozó problémára megoldást találjon. Például egy téves elméletben.
A valódi megoldást az jelenti, ha felkeresnek egy szakrendelést, és ott diagnosztizálják a migrén vagy az allergia valódi okát. Ez sokszor lassabban megy, de a személyre szabott terápiák mégis megbízhatóbbak, mint az internetes elméletek.
A gyorséttermek, a készételek helyett fogyasszunk minél több házilag, otthon készített ételt. Nem az MSG miatt, hanem azért, mert az ízük sokkal finomabb és sokszor egészségesebb is. (Elegendő csak arra gondolni, hogy például a ketchupot sokszor indokolatlanul édesítik hozzáadott cukorral.) Ha van rá módunk, az összetevők minél nagyobb részét termeljük meg magunk és környezetünk számára!
Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője