A testi és lelki egészségünk hatással van egymásra. Ha egészségesek vagyunk, jobban érezzük magunkat a bőrünkben, de a lelki tényezők szintén meghatározhatják a fizikai állapotunkat. Milyen folyamatok állnak ennek az összefüggésnek a hátterében? Hogyan tudunk egyensúlyban maradni akár testi, akár lelki értelemben?

Galénosz a Krisztus utáni 2-3. század fordulóján élt. A Rómában praktizáló, görög származású orvos, filozófus sok tekintetben forradalmasította az orvostudományt. Orvosi-filozófiai teóriái és praktikus gyógymódjai között az egyik legfontosabbak az idősödésről és az idős korról alkotott nézetei, amelyek többsége ma is megállja a helyét. Sőt, a 21. század elején dolgozó gerontológiai kutatóknak, de az idősödést átélő bármelyik mai embernek is fontos zsinórmértékül szolgálhatnak.

Az álmatlanság időskorban sajnos egyre gyakoribb probléma. Nemcsak az jellemzi az idősödő embert, hogy egyre nehezebben alszik el, hanem az is, hogy egyre jobban rövidül az alvás, és azon belül a mélyalvás ideje is.

A fizikai aktivitás és a testedzés fontossága mára általánosan közismertté vált, pozitív hatásairól számtalan szakirodalom olvasható. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy jelentős összefüggés van a rendszeresen végzett testedzés és az aktív, jóllétben megélt idősödés között.

A Columbus-szindróma kifejezéssel jómagam nem gerontológiai könyvekben találkoztam először, hanem az amerikai sajtót olvasva. A kifejezés arra utal, hogy egyesek olyasmiket gondolnak magukénak, és viselkednek ezekkel kapcsolatban tulajdonosként, birtokosként vagy éppen alapítóként, amihez semmi közük nincsen, vagy éppen másokkal osztozniuk kellene a közös javakon. Felmerülhet a kérdés: ez a „területhódító” viselkedés hogyan érinti az időseket?

A napozás kedvelt szórakozás mind a fiatalok mind az idősek számára. Nyár van, előkerültek a shortok, a rövid szoknyák, a vékony ingek és a pólók. A strandok, vízpartokon nemcsak a gyerekek, de az idősebbek is szívesen hűsölnek. A leégés veszélye, és az ebből adódó komolyabb bőrproblémák őket is fenyegetik. 

A jeges vízbe merülés a 2000-es évek végétől újra divat lett szerte a világon, de különösen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Az emberek jeges merüléseket és fürdőket vesznek, sőt: jeges jakuzzikban ülnek hosszabb időket, vagy fagyos vizekben úszófesztiválokat is rendeznek. A jeges fürdőzéstől jobb fizikai és mentális állapotot várnak, de a depresszió és a szorongás megfelelő kezelését is ebben látják, illetve gondolják.

A mediterrán étrend hasznáról, pozitív hatásairól szinte minden nemzetközi gerontológiai konferencián szó esik. Bár e sorok írója nem dietetikus, hanem gerontológiai kutató, ezért e rövid cikkben csak a mediterrán diéta alapvető formáját és legfontosabb előnyeit sorolja fel.  

A szociális étkeztetés megszervezése Magyarországon törvényben, rendeletekben rögzített kötelező feladat, amelyet az önkormányzatok, illetve azok intézményei látnak el. Nagyon fontos rögzíteni, hogy nem jár minden idős embernek automatikusan, és még inkább nem jár mindenkinek ingyenesen. A pontos helyzetet tárgyalja cikkem.

Az állattartásról az Odaadó Portálon áprilisban megjelent videómban hosszan szóltam. A kisállatok, házikedvencek jókedvet, erőt, az állandó, felelős gondoskodás feladatát és jó érzését adhatják a sokszor akár teljesen magányos, ingerszegény életet élő idős ember számára. Több nézőnk is megjegyezte, hogy ezekkel messzemenőkig nem merítettük ki az időskori felelős kisállattartás témáját, ezért egy külön cikkben írunk a további vonatkozásokról.

Az idősödés mindannyiunkat elér. Ennek belső és külső kezelésében sem az önelhanyagolás, sem a yummie mummie nem megoldás. Az idő múlásával folytatott hiábavaló küzdelem helyett lássuk és értsük meg a pro age-filozófiát: tanuljuk meg jól érezni magunkat a saját bőrünkben és vigyázni magunkra. Első lépésként fogadjuk el az idősödésünk folyamatát, és benne a valódi, úgynevezett biológiai korunkat.

Gerontológiai kutatóként és a szenior akadémiák rendszeres előadójaként többször találkozom azzal, hogy a diákok panaszkodnak: őket vagy rokonukat, barátjukat, ismerőseiket „félrekezelték”, mert kezdődő demenciát állapítottak meg egészen különböző problémák/betegségek esetén. Mire kiderült a valóság, az illető már súlyos, sokszor menthetetlen beteg volt. Ebben a rövid cikkben arról írok, a demenciához hasonló tüneteket okozhatnak egyéb problémák is időskorban. Ezért nagyon fontos a tünetek megjelenésekor a szakorvosi vizsgálat elvégeztetése.

Pár napja, az egyik szenior akadémiai helyszínünkön megtartottam a megszokott évnyitó előadásomat. Az ismerős arcok közül azonban hiányzott egy hetven év feletti úriember. Nándi bácsi az évek teltével láthatóan egyre súlyosabb demenciában szenvedett, felesége azonban mindig elhozta magával, szinte kisgyermekeként szeretve, gondozva, ápolva férjét. Nándi bácsi az utóbbi időben már sohasem szólt hozzá szavaimhoz, de figyelmesen hallgatta okfejtéseimet.

Az idősügyi programok – legyenek azok egészségügyi, fizikai mozgás-központú, agyi kapacitás- vagy képességfejlesztő programok -, sohasem lehetnek kötelezőek, nem szabad ezeket erőltetni, mindig az idős ember személyes választásának a függvényei.

Az idősügyi szakterületeken dolgozó kollégák legtöbbje évtizedeket tanul róluk, különféle vizsgákat teljesít velük kapcsolatban, és sok évtizedet tölt el idősebb emberek környezetében – van, aki gondoz, van, aki ápol, van, aki tanít, s van, aki szabadidős programokat szervez nekik. Miközben egyre jobban elmélyülnek a témában, jó esetben egyre pontosabban tudják, hogy olyan, hogy „idős ember” nem is létezik.

2009 óta tartok az ország különféle pontjain előadásokat az időskori szexualitásról, s mivel nem vagyok szexuálpszichológus, szövegemben és a hozzá kapcsolódó bemutatókban elsősorban a társadalomtudományi kutatásokra és a témát bemutató műalkotásokra fókuszálok. Bemutatom azt, hogy előbb a modern, majd a hatvanas évek közepétől a posztmodern ember számára az egészségesebb élettel összefüggésben egyre jobban kitolódik a szexuális aktivitás lehetőségének a határa, s ezt a kutatások a világ minden részéről egyértelműen igazolják. 

A világ minden részéről, Indiától Kínáig, Görögországtól az Egyesült Államokig arról számolnak be az orvosok, hogy különösen az idősebb, de a fiatalabb COVID-os betegek között is nagyon gyakori az álmatlanság. Sőt: a COVID után akár 3-4 hónappal is fellépnek ezek a tünetek. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy ennek mik lehetnek az okai, és mit tehetünk ellene.

Ahogyan véget ért a vírus harmadik hulláma, ismét örvendetesen megszaporodtak Magyarországon - és szerte a világon - azok a szenioroknak szóló mozgásprogramok, amelyeken táncolni, tornázni, keleti mozgásművészeteket gyakorolni, vagy éppen nordic walkingozni, gyalogolni, kocogni vagy futni lehet. Ezeket a lehetőségeket nem lehet eléggé dicsérni, és azokat is ki kell emelni, akik rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon. Sokan azonban nem tudják, hogy mit érdemes választaniuk, pontosan mi való nekik – ebben a dzsungelben kíván iránytű lenni ez a cikk.

Év vége felé közeledve visszatekintünk az elmúló esztendőre, de ilyenkor még messzebbre is képesek vagyunk visszanézni, mert minden mindennel összefügg…. Főleg igaz ez akkor, ha már nem vagyunk fiatalok. Ki az, akiben nincs kisebb vagy nagyobb elégedetlenség a megélt évtizedei alatt átéltekkel kapcsolatban?

Az utóbbi években az időskori memóriazavarok és a demencia kutatásában számos olyan meglepő eredmény született, amelyek nemcsak a tudományos közvéleményt vagy a gyakorló gerontológusokat, de még az élénk fantáziájú érdeklődőket is meglepték. Ezek egyike az a kínai kutatás, amely a gyermekkori kapcsolati háló és az időskori kognitív problémák lehetséges kapcsolatait vizsgálta.

Az utóbbi két évtizedben az időstudományi kutatásban és a nyugati közbeszédben is kulcsszóvá vált az „ageing in place” kifejezés, amely elsősorban azt jelenti, hogy a társadalomnak törekednie kell arra, hogy az idős ember ne idegen helyeken (szociális otthonokban, kórházakban, stb.) élje le élete utolsó évtizedeit, hanem ott, ahol szeret lenni, s amit megszokott. 

Nagyon sokan szinte rettegnek az időskori magánytól, mert úgy gondolják, ha egyedül maradnak, senki nem fog velük törődni, és egyedül fognak unatkozni, miközben egyre betegebbek lesznek.

Az „időskor pestisével”, a demenciával foglalkozó tudósok már több évtizede felhívják a figyelmet arra, hogy a szinte kivétel nélkül 50 év felett kezdődő súlyos betegség első jelei az úgynevezett „freezingek”. Ezek a „lefagyások” azok a pillanatok, amikor valaki a rutinszerűen végzett cselekvésekben megakad, s akár hosszú percekig nem tud továbblépni.

Miközben a születéskor várható átlagéletkor folyamatosan növekszik világszerte, s miközben Magyarországon is egyre tovább élnek az emberek, megdöbbentő, hogy bizonyos szakterületeken mennyi életkori előítélettel (a gerontológiai szakirodalom szavával: ageizmussal) találkozhatunk. Sajnos, a sport is ilyen terület. A hosszabb és egészségesebb emberi élettartam szükségképpen hozza magával azt, hogy a sportágak legtöbbjében sokkal tovább maradnak aktívak a szereplők, mint korábban; képesek akár 40 év körül is nagyon jelentős teljesítményekre.

A cukorbetegség a leggyakrabban előforduló anyagcsere-betegség, mely során a szervezetben nem vagy csak kis mértékben termelődik inzulin. A szervezet a cukrot (szénhidrátot) nem képes hasznosítani inzulin nélkül, így annak koncentrációja megnő a vérben (vércukor = szérum glükóz).

Minél aktívabbak vagyunk (fizikailag és szellemileg is), és minél magasabb a test izomaránya, annál több energiát igényel a szervezetünk. De ha egész nap csak fekszünk és semmit sem csinálunk, a szervezetünk akkor is dolgozik: többek között a légzéshez, a szív működéséhez is energiát használ fel.

A gyümölcscukor (fruktóz) a legédesebb ízű cukor, édesebb a répacukornál is, így ételkészítésénél ugyanolyan íz eléréséhez 30-40 %-kal kevesebb is elegendő belőle. A vércukrot csupán kis mértekben emeli. Sok konyhai alapanyagban fordulhat elő, ilyenek a gyümölcsök, üdítőitalok, lekvárok, dzsemek, diabetikus készítmények, mézek, kukoricaszirup és a zöldségek is.

Mivel helyettesíthetjük a gluténtartalmú liszteket, köreteket? Olyan gabonafélékkel, pszeudo-gabonafélékkel vagy magas keményítőtartalmú zöldségekkel stb., amelyek természetükből adódóan nem tartalmaznak glutént, és sem a termesztés, sem a malom- és gabonaipari vagy egyéb feldolgozás során nem szennyeződnek a gluténnel.

A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének nyolcadik alkalmán dr. Gadó Klára, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója tartott előadást az idős emberek megbetegedéseinek és gyógyításának sajátosságairól. Többek között beszélt az időskorban gyakori betegségekről, a klinikai tünetek jellegzetességeiről, a gyógyítás speciális szempontjairól, valamint a megelőzés fontosságáról is.

Az emberek jelentős része az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 5 g só dupláját fogyasztja naponta, jelentősen növelve ezzel a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát, melyek becslések szerint 3 millió halálos áldozatot követelnek egy évben.

A tej és tejtermékek mindennapi fogyasztása azért különösen fontos a 60 év felettiek számára, mert az „izomépítő” állati fehérjéken túl nagyobb mennyiségben tartalmaznak a csontok egészségének fenntartásához hozzájáruló kalciumot, illetve a kalcium beépüléséhez szükséges D-vitamint.

A pazarlás sok rossz szokás eredménye lehet, viszont szerencsére pár egyszerű szabály betartásakor már a boltban is sokat tehetünk ellene.

Az ember hamar felismerte, hogy egyes növények aromája élvezetesebbé teszi az ételét, sőt némelyik még gyógyít is. A fűszerek őshazája India, ott használják a legtöbb és legerősebb ízesítőket. Európa is hagyományosan fűszerez, legrégebb óta köménnyel, kakukkfűvel, ánizzsal, zsályával… Ezeket a magyar konyha is bőven használja.

A cukrozott üdítőitalok az „üres kalóriák” forrásai: fogyasztásukkal a szervezet nem jut értékes tápanyagokhoz, csak cukrokhoz, melyek mozgásszegény életmód mellett könnyen eredményeznek súlygyarapodást. Az üdítőben lévő cukor hatására ráadásul olyan savtermelő baktériumok szaporodhatnak el a szájban, melyek roncsolják a fogzománcot.

Felnőttek és a gyerekek számára is érdekes és hasznos az az új honlap, mely az egészséges táplálkozási szokások kialakításához szükséges információkat tartalmazza. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által fejlesztett, az OKOSTÁNYÉR® táplálkozási ajánlást bemutató okostanyer.hu website mellett már a telefonokra letölthető applikáció is elérhető.

Az életkor növekedésével egyre fontosabbá válik, hogy milyen ételeket és milyen mennyiségben fogyasztunk. Az öregedés természetes, biológiai folyamat, melynek során fokozatosan csökken a fizikai aktivitás, az emésztés lassul, az immunrendszer gyengül, és változik a szervezet hormonszintje.

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függően.

Szervezetünk védekezőrendszere csak akkor képes a lehető leghatékonyabban megóvni bennünket a fertőzésektől és egyéb veszélyforrásoktól, ha ellátjuk a működéséhez szükséges tápanyagokkal.

Hogyan őrizhetnénk meg mindnyájan sokáig a fogainkat? címmel tartott előadást dr. Bartha Károly, a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese, a Konzerváló Fogászati Klinika egyetemi docense a Szenior Akadémia 2021-es tavaszi szemeszterének ötödik alkalmán. A szakember egyebek mellett szólt arról is, hogy milyen szoros kapcsolat van a száj megfelelő állapota és az általános egészség között.

Napi öt adagra elosztott változatos étkezést javasol az idősebbeknek Veresné Dr. Bálint Márta. Az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a csontok egészségéhez ebben a korban különösen fontos kalciumot főként tejből vagy tejtermékből lehet megszerezni, a napi D-vitamin-szükséglet bevitele azonban főleg télen nem csupán étrendi kérdés.

Dr. Szél Ágoston, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatójának, az egyetem rector emeritusának korábbi telt házas előadásán az érdeklődők megismerkedhettek a leggyakoribb szemet érintő betegségekkel, mint a zöld vagy a szürkehályog, azok kezelési lehetőségeivel, de választ kaptak arra is, hogy mitől függ a szemünk színe. Szó esett a különböző színtévesztési zavarokról és azok okairól is.

Könnyített torna mobilizáló, erősítő és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokkal az idősebb generáció számára. A gyakorlatokat Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeuta, jógaoktató állította össze.

„Alvás, álom, biológiai ritmusok és egészség” címmel tartott előadást dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója a Szenior Akadémia 2021-es tavaszi szemeszterének harmadik alkalmán. 

A légzőizmok erősítéséről szóló oktatóvideó dr. Losonczy György egyetemi tanár szakmai vezetésével a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának és Fizioterápia Tanszékének közreműködésével készült.

Tegyen velünk egy gyors és érdekes kísérletet: vegyen egy igazán mély levegőt, majd lassan engedje ki! Egyszeriben jobban érzi magát tőle a bőrében, igaz? Ez nem véletlen, hiszen légzésünk kifejezetten hatékony eszköz a stresszcsökkentésben, ezáltal mentális egészségünk hosszú távú megőrzésében is.

A túl sok "Szerencsekerék" vagy a "Helyszínelők" nem tesz jót az idősebbek szellemi állapotának - állítják a kutatók. A kutatók 4000, 15 és 98 év közötti amerikai adatait elemezték, és arra jöttek rá, hogy a 65 éven felüliek háromszor annyi időt töltenek tévézéssel, mint a fiatalok.

A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan sokszor halljuk a híradásokban, hogy a krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten kell figyelniük egészségükre.

Információk COVID tünetek esetén: mikor mit tehetünk?

Az eljárásrend a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a bejelentendő fertőző betegségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazó 1. számú mellékeltének struktúráját követi.

Sétautakat is kijelöltek az érintetteknek az ország számos pontján. Online-osította gyógytornáját egy budapesti kórház - szúrta ki a Facebookon a HVG.