Milyen egyszerű lenne azt mondani, hogy ha egy adott helyzetben ülünk, állunk vagy fekszünk, akkor mindent megtettünk a helyes testtartás kialakításért. Vagy ha az adott párnát, kartámaszt és különböző eszközöket használjuk, a fejünk máris jó helyzetbe kerül, a gerincünkről pedig lekerül a teher, és minden mozgásszervi fájdalmunknak búcsút inthetünk- ahogy sok reklám is ígéri…
Nincs egyetlen helyes testtartás vagy például helyes ülő helyzet. A testünk ugyanis mozgásra lett teremtve, és ha huzamosabb ideig mozdulatlanul ülünk egyhelyben, az izmaink, kötőszöveteink elmerevednek, feszesek lesznek. Akadályokba ütközhet a vér- és nyirokkeringés, sőt, még a légzés is. Ha ezeket a mozdulatlanságban töltött órákat ráadásul aszimmetrikus vagy előre görnyedt, valóban rossz testtartásban töltjük el, az fokozza az említett panaszokat.
Viszont ha már a mindennapjaink során kénytelenek vagyunk huzamosabb ideig egy-egy testhelyzetben maradni, nézzük mire érdemes odafigyelni. Igyekezzünk megtenni mindazt, ami tőlünk telik, hogy megőrizzük a gerinc fiziológiás görbületeit.
Egy kis tesztre invitálom az olvasót! Álljon fel, és figyelje meg a testérzeteit. Még jobban tud koncentrálni, ha becsukja a szemét. Figyelje meg, melyik talp nyomódik jobban a talajba, érez-e feszességet a láb izmaiban, a farizmokban, csípő környékén; milyen helyzetben van a váll, a nyak, a fej, milyen a légzés. Majd feszítse meg egy kicsit az izmait, és lazítsa el, rázzuk le. Oszlassa el egyenletesen a testsúlyt a két talpán, lazítsa el a comb izmait, és végezzen egy vállkörzést hátra. A feje tetejére pedig képzeljen el egy selyemszalagot vagy héliumos lufit, ami könnyedén emeli a fejet felfelé. Figyelje meg, mennyivel lazább és rugalmasabb most a teste, és minden bizonnyal könnyebb a légzés és a sétálás is.
Optimális esetben a két talp a talajon helyezkedik el, a szék magassága nem hosszabb a lábszáraknál, az ülőfelülete pedig nem hosszabb a comboknál, és nem nyomja a térhajlatot, segítve ezzel az ott futó erekben a vér keringését. A gerinc egyenes, a fej a gerinc meghosszabbításában helyezkedik el, az ülőgumókon pedig egyenletesen oszlik el a súly, tehát a medence középhelyzetben van. A könyökök kb. 90 fokos szöget zárnak be, és a csukló sincs visszafeszített állapotban, így nem kap felesleges terhelést. Itt is, és minden helyeztben a szalagos, lufis nyújtózás nagyon sokat segít!
Ha már egyhelyben töltjük az időnket, valóban érdemes a fentieket szem előtt tartani. Még jobb, ha folyamatosan fészkelődünk, különböző ülőalkalmatosságokon ülünk, és sokat nyújtózkodunk, váltogatjuk a testhelyzeteket, hogy megőrizzük a rugalmasságunkat.
Nem csak az ébrenlét, hanem a pihenés, alvás során is meghatározó a testünk helyzete, hiszen mind a mozgatórendszernek, mind az idegrendszernek szüksége van megfelelő pihenésre.Fontos, hogy a gerinc hanyatt és oldalt fekvő helyzetben is egyenesen helyezkedjen el, a fiziológiás görbületeit megőrizve. A párnahasználatnál arra érdemes figyelni, hogy a fejet csak annyira emelje meg, hogy ez a harmonikus helyzet ne törjön meg. Egyéni adottságoknak megfelelően oldalt fekve a térdek közé is lehet párnát tenni, hogy a csípő ne feszüljön, ezáltal kényelmesebb legyen a fekvő helyzet.
Nincs általános szabály, hogy a kemény vagy a puha matrac a jó. Ezt személyre szabottan kell ezt kitapasztani. Ha például túl puha egy matrac, és nagyon besüpped a derekunk, helyzetváltoztatáskor nagyobb erőt kell kifejteni, ami felesleges és káros terhet ró a kisízületekre, további gondokat eredményezve.
Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője