Az új év első napjain számtalan életmódváltással kapcsolatos fogadalom hangzik el. Számos tényező határozza meg, hogy ezek mennyire lesznek betarthatóak vagy hosszútávúak. Nézzük, melyek a leggyakoribb hibák és mik azok a tanácsok, amiket átgondolva elérhetővé válik a valóban sikeres életmódváltás. Ebben a cikkben elsősorban a rendszeres testmozgás kerül fókuszba, de hasonló elvek mentén gondolkodhatunk az életmódot meghatározó további tényezőkkel kapcsolatban is.
Ha megérett az elhatározás, hogy szeretnénk változtatni az életmódunkon, például több és rendszeres mozgást beépíteni, aktívabban eltölteni a napokat, akkor ez első lépésnek tökéletes. Viszont az egészség megőrzése és a biztonságosság szempontjából mindenképpen szem előtt kell tartanunk a tudatos tervezés, a fokozatosság és a rendszeresség elvét. Ha ismerjük testünk működését, akkor azt is tudjuk, hogy az egészségünket csak rendszeres mozgással tudjuk megőrizni. Emellett fontos a mértékletesség a túlterhelések elkerülésének érdekében.
A leggyakoribb hiba az életmódváltással kapcsolatban a drasztikus „mindent azonnal szeretnék” típusú lendület. A lelkesedés példaértékű, de a megoldást ne abban keressük, hogy egy nagy elhatározást követően egyik napról a másikra az addigi inaktív életünkbe akár heti 3-4 edzést iktatunk be. Ilyenkor sokszor alakul ki sérülés a fokozatosság hiánya és nem megfelelő végrehajtás miatt, hiszen nincs meg a szervezet alapvető terhelhetőségi szintje. Az esetleges sérülés, a túlterhelés, adott esetben a fájdalom érzet, a kimerültség mind-mind derékba törheti a kezdeti lendületet. Majd megfeledkezünk a fogadalomról, mondván: „Nem való ez nekem... Nem bírja a mozgást az ízületem… A legutóbb is sérülést okozott valamelyik gyakorlat… Nekem erre nincs időm, pénzem…” Pedig az egészséget fenntartani mindig költséghatékonyabb, mint visszaszerezni!
Ha a rendszeres mozgást az életünk részévé akarjuk tenni, az első lépés legyen a feltérképzés. Figyeljük meg magunkat, testérzeteinket és mindennapi szokásainkat (kritikusan!). Mérjük fel a helyzetünket. Jó módszer lehet az is, hogy lejegyezzük, milyen tevékenységgel mennyi időt töltünk el. Különösen hasznos ez azokban az esetekben, mikor valaki azt mondja, nincs ideje mozogni, tornázni. Vessük össze például, hogy mennyi időt töltünk a tévé, a számítógép vagy okoseszközök használatával (hogy csak a leggyakoribb időrabló tevékenységeket említsem most), és hogy arra a teljes időre valóban szükségünk van-e.
Tudnunk kell azonban azt is, hogy egy évek óta megszokott napirendbe új szokást beilleszteni úgy tudunk, ha átstrukturáljuk a fontossági sorrendet és az időbeosztást.
Kezdetben változtassunk a szokásainkon, próbáljuk csökkenteni vagy legalább megszakítani a hosszan tartó statikus helyzeteket. Ezek után tervezzük el, mi az, amit szeretnénk megvalósítani. Tűzzünk ki személyre szabott célokat. Érdemes kezdetben kisebb, mini célt kitűzni. Például kezdetben napi 15 perc otthoni mozgás vagy séta a friss levegőn is elegendő lehet. A következő héten/két hét múlva emelhető ez az idő, illetve beilleszthető heti 1, majd 2 tudatosan felépített tréning…
Az ajánlott minimum testmozgás heti 3x30 perc célzott, tudatosan felépített testmozgás és rendszeres, mindennapi séta. A mozgatórendszerünk és idegrendszerünk szempontjából a lehető legjobb a mindennapos, változatos testmozgás, új dolgok tanulásával egybekötve. S ha megérezzük a mozgás jótékony hatását, megtaláljuk azokat a mozgásformákat, amelyek örömöt okoznak. A későbbiekben pedig már szükségletként tekinthetünk rá.
Fontos tehát, hogy olyan célokat tűzzünk ki, amiket biztosan tudunk teljesíteni. Ezzel sikerélményt élhetünk át, ami tovább lendít a következő lépcsőfokra. Közben hagyjunk időt a szervezetnek a pihenésre, regenerációra, alkalmazkodásra. Ne legyenek irreális elvárásaink, fokozatosan haladjunk előre egy-egy újabb egészségmegőrző szokás bevezetésével. Szükség vagy ismert kórkép esetén kérjük szakember segítségét. Ezzel is elkerülhető, hogy ne hirtelen fellángolás legyen az aktív életmód iránt vágy. Bármely életkorban dönthetünk a változtatás mellett.
Ne a fogadalmak hajtsanak, hanem az egészség fejlesztése és megőrzése, hogy minél tovább elérhető legyen a minőségi élet, a biztonságos önellátás, és nem utolsó sorban a teljes értékű szerep betöltése a családban, baráti körben, közösségi életben.
Zárásként Philip Zimbardo pszichológus, egyetemi oktató szavait idézem:
„Nagyon úgy fest, hogy az egészséges öregedéshez szükséges varázsszó az aktivitás – legyen az fizikai, szocioemocionális vagy kognitív.”
Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, komplex mozgásfejlesztő tréner, az Odaadó Támogató Szakértője