A demenciához hasonló tüneteket okozó egyéb problémák időskorban
Gerontológiai kutatóként és a szenior akadémiák rendszeres előadójaként többször találkozom azzal, hogy a diákok panaszkodnak: őket vagy rokonukat, barátjukat, ismerőseiket „félrekezelték”, mert kezdődő demenciát állapítottak meg egészen különböző problémák/betegségek esetén. Mire kiderült a valóság, az illető már súlyos, sokszor menthetetlen beteg volt. Ebben a rövid cikkben arról írok, a demenciához hasonló tüneteket okozhatnak egyéb problémák is időskorban. Ezért nagyon fontos a tünetek megjelenésekor a szakorvosi vizsgálat elvégeztetése.
Ha röviden össze akarjuk foglalni azokat a problémákat, amelyek a demenciához hasonló tüneteket okoznak, akkor ezek a következők:
1. A folyamatos, intenzív szorongás. Ebben a lelkiállapotban a beteg elfelejti fontos feladatait, vagy rövidtávú memóriája segítségével nem tudja pontosan felidézni a közelmúltban történteket.
2. A depresszió, annak is különösen az úgynevezett unipoláris formája, amikor a beteg folyamatosan „nyomott” hangulatban van, így nem figyel kellőképpen a környezetére, s ezért a környezete tompának látja, és esetleg demensnek gondolja őt.
3. A stressz bizonyos formái. A tartós negatív, úgynevezett distressz ideges, feszült, zavart állapotában tájékozódási nehézségek jelentkezhetnek, de jellemző a demenciára emlékeztető „pontatlan” fogalmazás is, amikor az ember vagy sietségből vagy fáradtságból nem tudja egzaktul kifejezni a gondolatait.
4. Vérrögök, vérömlenyek, agyvérzések, agyi fertőzések vagy daganatok. Ezek akár egész agyi központokat „tarthatnak sakkban”, azok gyenge működését okozva, s ezekből a felületes szemlélő enyhe vagy súlyos demenciára következtethet. Speciális eset az úgynevezett szubdurális hematóma, amely közvetlenül az agyfelszín fölött, a koponyát ért ütés hatására alakulhat ki, s nem egy esetben az Alzheimer-kórhoz hasonló tüneteket hoz magával. Hasonló eset az időskori hydrocephalus (kóros agyvizesedés) is, amely gyakran okoz a demenciához hasonló vagy azzal megegyező tüneteket.
5. Delírium. Ez egy általános zavart állapot, amely akár az öntudat erős elhomályosulásában vagy öntudatvesztés formájában is jelentkezhet. Az okát pontosan meg kell határozni, mert nem egyszer semmi köze sincs valamelyik agyi terület kóros, dementálódó romlásához.
6. Vese-, máj- vagy pajzsmirigyproblémák. Utóbbiak esetében mind az alul- mind a túlműködés okozhat a demenciához hasonló problémákat.
7. Az 2-es típusú cukorbetegség, amikor zavart agyi állapotok és súlyos koncentrációhiányok is jelentkezhetnek, a vércukorszintnek megfelelően.
8. Gyógyszerek mellékhatásai. Számos gyógyszer, pl. egyes stresszoldók, görcsoldók, Parkinson-kór elleni gyógyszerek, antihisztaminok és nyugtatók is okozhatnak a demenciára emlékeztető zavart állapotot.
9. Vitaminhiány. Például a B12 alacsony szintje okozhat tüneteket. Ilyenkor injekciókkal lehet pótolni a B12 vitamint. Az úgynevezett „rejtett” alkoholfüggőség, amikor az illető még közvetlen környezete előtt is titkolja a rendszeres alkoholfogyasztást, így a problémáknál még ők is a demenciára gyanakodnak, illetve a hirtelen alkoholelvonás különféle fokú alkoholfüggőknél is okozhat a demenciára kísértetiesen emlékeztető tüneteket.
A felsorolt esetekben nagyon gyakran jelentkeznek memóriazavarok, tanulási nehézségek, tájékozódási problémák, zavart viselkedés, önelhanyagolás és a fontos dolgok elfelejtése. Emiatt gondolhatunk demenciára. Éppen ezért fontos a mielőbbi szakorvosi vizsgálat.
Ha ilyen tüneteket tapasztalunk magunkon, vagy idősebb családtagunkon, ne habozzunk elmenni egy általános demencia-szűrésre, ahol írásbeli- és minimális mozgás-tesztekkel vizsgálják meg az illetőt. Ennek segítségével már általában világosan kiderül, hogy demenciáról vagy más problémáról van szó.
Amennyiben a kép még nem tiszta, akkor MR, CT vagy PET vizsgálat javasolt, s ezekben már nagyon gyakran pontosan látszik az is, hogy ha nem demenciáról, akkor nagy valószínűséggel miről van szó. Az első pillanattól nagyon fontos tehát a probléma pontos felismerése, ne habozzunk ezért a szakorvosok felkeresésével!
Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője
2022.03.20.