Belépés Regisztráció

Friss eredmények az Alzheimer-kór kutatásában


Az „időskor pestisével”, a demenciával foglalkozó tudósok már több évtizede felhívják a figyelmet arra, hogy a szinte kivétel nélkül 50 év felett kezdődő súlyos betegség első jelei az úgynevezett „freezingek”. Ezek a „lefagyások” azok a pillanatok, amikor valaki a rutinszerűen végzett cselekvésekben megakad, s akár hosszú percekig nem tud továbblépni.

A „lefagyások”, a „freezingek” oka természetesen lehet egy egyszerű memóriazavar, ami a fáradságból ered.  De ha viszonylag rövid idő alatt rendszeresen, kétszer-háromszor visszatér, célszerű azonnal szakemberhez fordulni. Első körben egy fájdalommentes demencia tesztet végeztetnek el velünk, amelynek segítségével nagy valószínűséggel kiderül, hogy a problémát valamilyen lelki, esetleg szervi baj, vagy valóban valamiféle agyi atrófia okozza. Utóbbi esetben haladéktalanul meg is kell kezdődnie a kezelésnek. Általános szabály: minél hamarabb kezdik el kezelni a demenciát, annál tovább szinten tartható.

2020 november végén egy nemzetközi kutatócsoport publikálta azt a kutatást, amely új területeket von be a demencia korai, kezdődő vagy még pontosabban lappangó szakaszának vizsgálatába. A michigani gerontológusok (Lauren Hersch Nicholas, Kenneth M. Langa, Julie PW Bynum, illetve Joanne W. Hsu) óriási, több mint nyolcvanezres, hetven év feletti átlagéletkorú csoporton – „mintán” – azt vizsgálták, hogy az egyszemélyes háztartásokban élő idős embereknél vannak-e számlafizetési problémák, esetleg elmaradások, és ez mennyire jellemző az Alzheimer-kórban szenvedőkre, illetve az egészségesekre. Ezt azonban nem elsősorban a jelenre vonatkozóan tekintették meg, hiszen nyilvánvaló, hogy a demenciában szenvedők túlnyomó többségénél ezek a felejtések a diagnózis után gyakran fennálnak, hanem a közeli és távolabbi múltba tekintettek: 6, illetve 2,5 év volt a határ. Megvizsgálták, hogy a számláik fizetésében voltak-e már régebben is nehézségeik, akkor, amikor még többnyire maguk sem gondolták, hogy ez a betegség megjelenhet a testükben.

Az eredmény a kutatókat is meglepte. Sajnos, már 6 évvel a demenciájuk diagnosztizálása előtt többen csúsztak el a számláik fizetésével, mint azok, akiknél a demenciát máig nem diagnosztizálták, annak ellenére is, hogy az anyagi keretek minden esetben megvoltak. Tehát nem azért nem fizettek, mert nem volt a pénztárcájukban pénz, hanem azért, mert egyszerűen kiment a fejükből. Ráadásul az is kiderült, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettségű embereket vizsgáltak, annál jellemzőbb volt ez az elcsúszás.

Mit jelent ez? Nyilvánvaló, hogy 50 év felett nem csak akkor kell felkapnunk a fejünket, ha saját magunkon, vagy a környezetünkben élő valamelyik emberen érzékeljük azt, hogy rendszeresen elfelejti, miért ment ki az utcára, vagy egy gyakran megfőzött étel receptje semmiképpen nem tud eszébe jutni, esetleg olyan neveket felejt el rendszeresen, amelyeket egyébként nagyon gyakran használ. Az is figyelmeztető jelzés, ha a mindennapi rutincselekvéseiben, például a számlái kifizetésében zavarok, csúszások mutatkoznak - annak ellenére, hogy a pénze megvan a rendezésre. Ha ez rendszeresen előfordul, nyilvánvalóan ugyanúgy szakemberhez kell fordulni, hiszen az „időskor pestisét” célszerű minél hamarabb diagnosztizálni…

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató 

2021. 10. 27.