Belépés Regisztráció

Koronavírus tájékoztató Mi számít krónikus betegségnek?


Koronavírus tájékoztató Mi számít krónikus betegségnek?

A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan sokszor halljuk a híradásokban, hogy a krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten kell figyelniük egészségükre. Sajnos, azt is sokszor halljuk, hogy a járványban elhunytak döntő többsége idős korú, krónikus betegségben szenvedő személy volt. Utánajártunk, hogy mi számít krónikus betegségnek. A Zalai Hírlap online kiadásában - zaol.hu - közérthető válaszokra találtunk.

Alapvetően az összes olyan betegséget krónikusnak tekintjük, amit jelenlegi tudásunk alapján nem tudunk meggyógyítani, csak gyógykezelni. A magas vérnyomástól a cukorbetegségen keresztül a szív- és érrendszer elváltozásáig valamennyi betegség ebbe a körbe tartozik – mondta a Zalai Hírlap online kiadásában dr. Frajna Imre háziorvos.

- A Covid-19 kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem tudjuk, mi okozza azt a különbséget, hogy a vírus egyes embereknél kimerül egy egyszerű náthában, vagy még annyi tünettel sem jár, és miért fordul elő, hogy mások súlyosan megbetegszenek tőle. Vannak elképzelések, talán azzal lehet összefüggésben, hogy mennyi vírust kap egyszerre a szervezet, de jelen tudásunk szerint nem látjuk a különbséget. A krónikus betegség nem ennél a lépcsőfoknál jelent veszélyeztetettséget, hiszen a krónikus betegek jó része is átvészelheti minden nehézség nélkül a koronavírus fertőzést. Probléma akkor keletkezik, amikor súlyos fertőzés alakul ki, például nagy kiterjedésű tüdőgyulladása lesz a betegnek, ami egy egészséges szervezetet is megvisel. Ha valakinek egy krónikus megbetegedés miatt eleve kisebb a légzőfelülete, vagy nehezebben terhelhető a szíve, esetleg rosszabb állapotban vannak az erei, netán az immunrendszere nem működik jól, mert például daganatos beteg és kemoterápiát kap, akkor ennek a súlyos állapotnak a túlélési esélye kezd rettentő módon csökkenni. Egyszerűen azért, mert egy ilyen állapot túlélése az egészséges ember számára is nagy küzdelmet jelent, a krónikus betegségek esetén viszont folyamatosan csökken a szervezetnek az a tartaléka, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy egy ekkora krízist túl tudjunk élni – magyarázta el a háziorvos.

Dr. Frajna Imre hozzátette: az időskor már csak azért is kockázati tényezőnek tekintendő, mert ahogy nő az éveink száma, úgy kopnak folyamatosan a szerveink. Még egy teljesen egészséges állapotú embernek is egészen mások a tartalékai nyolcvan éves korában, mint húsz esztendősen.

Az életkor növekedése és az egészségi állapot közötti összefüggések egy klasszikus példája a keringést gátló érelmeszesedés. Az évek folyamán akkor is elkezdenek az ereinkben lerakódni a mészdarabkák, ha semmilyen kóros állapot nem befolyásolja azt. A magas koleszterinszint, a magas vérnyomás ugyanakkor rettenetesen felgyorsítja ezt a káros folyamatot. Hasonló példa az izmok csökkenése, ami idős korban akkor is bekövetkezik, ha sokat mozgunk. Az öregedés tehát már önmagában esendőbbé tesz minket, ehhez jön még hozzá az összes olyan károsodás, amit az idők folyamán az egészségtelen életmódunkkal okozunk magunknak.

 – Ahogy haladunk előre az életkorban, az már önmagában gyengébbé teszi egy kicsit a szervezetünket, másrészt a krónikus betegség az idő előrehaladtával szaporodik.

Dr. Frajna Imre azt is elmondta a lapnak, hogy természetesen vannak olyan krónikus betegségek is, amelyek nem növelik a Covid-19 fertőzés súlyos, adott esetben elhalálozáshoz is vezető eseteinek kialakulását. Ilyenek többek közt a mozgásszervi betegségek, a gerinc elváltozásából fakadó isiász vagy akár a csontritkulás. Utóbbinak akkor nagy a veszélyeztetettsége, ha csonttöréshez vezet, s ágyban fekvő beteg válik egy csontritkulásban szenvedő személyből. Ilyenkor hamarabb veszít az izmaiból a beteg, könnyebben alakulhat ki nála trombózis, ami aztán embóliához vezethet, vagy a pangásos tüdőgyulladás esélye is megnövekszik.

A háziorvos tanácsai

– Jelenlegi tudásunk szerint a Covid-19 fertőzésre nincs gyógymód, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Ez egy egyszerű légúti kórokozó, ami ellen teljesen primitívnek tűnő dolgokkal lehet jól védekezni – hangsúlyozta a háziorvos.

Csökkentsük a kontaktusaink számát, minden lehetséges környezetben viseljük a maszkot, és minél sűrűbben mossuk meg a kezünket. Ezek ősi járványügyi ismeretek, de mindaddig, amíg vagy oltás, vagy gyógyszer nem lesz ellene, addig nagyon más lehetőségünk nincs a kórokozóval szemben.

A háziorvosnak van még egy fontos észrevétele. Úgy látja, az emberek azt gondolják, hogy csak az ismeretlen személy fertőzhet meg bennünket. - Ez vélhetően abból is adódik, hogy a kommunikáció a nagyobb tömegek elkerülésére szólított fel bennünket. Ezzel szemben a valóság az, hogy bárki fertőzhet – hívta fel a figyelmet.

- Attól, hogy valaki szívbéli jóbarátunk vagy szeretett rokonunk, egyfelől ugyanúgy hordozhatja teljesen tünetmentesen a vírust, mint egy számunkra teljesen idegen személy, de mi is továbbadhatjuk neki a fertőzést. Ezért fontos, hogy minden kontaktust, leszámítva persze azokat, akikkel együtt élünk, próbáljunk meg csökkenteni. Attól, hogy valaki az ismerősünk, még veszélyt jelentünk rá, s ő is veszélyt jelent ránk. A vírust tehát nemcsak a boltban, a stadionban vagy éppen a koncerten kaphatjuk el, hanem bárhol. Minél több időt töltünk együtt valakivel, annál nagyobb az esélye, hogy ez megtörténjen – mondta dr. Frajna Imre.

A teljes cikk itt olvasható: https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/a-koronavirusos-allapot-tulelese-az-egeszseges-ember-szamara-is-nagy-kuzdelmet-jelent-4649344/?fbclid=IwAR1x9Km9Pc37HeO2TljG66TSdLmYDI26DaTCKjOGAll5iBc6Z0w7S1vgWOw

Fotó forrás: zaol.hu

Cimkék:
2020-12-07