Belépés Regisztráció

Az öregedést már évezredek óta vizsgálják


Az öregedést már évezredek óta vizsgálják

Galénosz volt az első modern gerontológus

Galénosz a Krisztus utáni 2-3. század fordulóján élt. A Rómában praktizáló, görög származású orvos, filozófus sok tekintetben forradalmasította az orvostudományt. Orvosi-filozófiai teóriái és praktikus gyógymódjai között az egyik legfontosabbak az idősödésről és az idős korról alkotott nézetei, amelyek többsége ma is megállja a helyét. Sőt, a 21. század elején dolgozó gerontológiai kutatóknak, de az idősödést átélő bármelyik mai embernek is fontos zsinórmértékül szolgálhatnak.

Ki volt Galénosz, aki máig érvényes orvosi megállapításokat tett?

Galénosz számos forradalmi megállapítást tett. Ő volt az, aki először vizsgálta – ugyan a kor szabályainak megfelelően állatokat boncolva, s az emberre csak következtetve – a magzat táplálkozását, és a méhen belüli vérellátás működését. Ő jött rá arra is, hogy a vizeletet a vese választja ki. Az emberi szem működését elődeihez képest sokkal pontosabban és részletesebben írta le. Az agyi idegrendszer működésének komplex vizsgálata mellett pedig megfelelően leírta a hangszalagot mozgató ideg működését is.

Galénosz nézetei az idősödésről

Hatalmas életművét a 19. században, Németországban húsz kötetben adták ki. Orvosi-filozófiai teóriái és praktikus gyógymódjai között az egyik legfontosabbak az idősödésről és az idős korról alkotott nézetei, amelyek többsége ma is megállja a helyét, sőt: a 21. század elején dolgozó gerontológiai kutatóknak, de az idősödést átélő bármelyik mai embernek is fontos zsinórmértékül szolgálhatnak. Galénosz nézeteit az időstudomány különféle tudományos kutatói is rendszeresen idézik, ha történeti előzményeket említenek. Így volt ez az utóbbi évek egyik legfontosabb, legtöbbet idézett gerontológiai könyvében is, Nancy A. Pachana: Ageing – a very short Introduction című munkájában is (2016. Oxford University Press, 12-13.)

Az idősödést természetes folyamatnak tekintette

A queenslandi egyetemen dolgozó, klinikai gerontopszichológus professzor asszony összefoglaló művében hangsúlyozza, hogy amíg a híres görög filozófusok, pl. Platón és Arisztotelész az idősödés (mai szóval: ageing) folyamatát betegségnek tartotta, addig Galénosz ezt a folyamatot természetesnek és elkerülhetetlenek tekintette. Ezzel együtt az elsők között érvelt amellett, hogy az idősödésnek egyéni különbségei és személyes tapasztalata van. A 20. század második felének tudósait és kutatóit megelőzve azt állította, hogy az öregedésben tapasztalható erős kognitív hanyatlás nem feltétlenül elkerülhetetlen. Sőt: nagyon sok esetben a betegségek folyománya vagy az egyén személyes életvitelének függvénye. Szintén hangsúlyozta, hogy a kései életévek minősége nagymértékben függ attól, hogy az egyén élete korábbi szakaszában mi mellett dönt (például mennyire él erkölcsösen, vagy testét elhasználva, erkölcstelenül), és mit hanyagol el. Ezért tartotta fontosnak, hogy már a lehető legkorábbi életszakasztól ügyeljünk az egészséges táplálkozásra és javasolta a rendszeres testmozgást is.  

Galénosz a testi, lelki és szellemi egyensúly híve volt

A nem keresztény, de monoteista gondolkodású Galénoszt a kiváló magyar orvostörténész, Magyar László András az „erényeket hittérítői buzgalommal hirdető, moralizáló orvosnak” nevezte. Nem véletlenül. Ugyanis a görög származású orvos, filozófus munkáiban az emberi test és a betegségek lehető legrészletesebb, tapasztalati alapú, logikai és kauzális (ok-okozati) megismerésére ösztönözte tanítványait. Az élet minden szakaszában a testi, lelki és szellemi egyensúly híve volt. Ő is azt vallotta, hogy a vér, a sárga epe, a fekete epe és a nyák (váladék) egyensúlya adja az egészséges embert. S ezt az egyensúlyt kell fenntartani időskorban is: az evéssel, az ivással, a testmozgással és a pihenéssel.  

Galénosz nézetei ma is aktuálisak

Galénosz nézetei, gondolatai valóban, egyértelműen összevágnak a mai gerontológiával, ahol az öregedést magyarázni kívánó teóriákban helyet kap az életmód, de az öröklött tulajdonságok befolyásoló szerepe is fontos. Mindezek alapján egyértelműen elmondható, hogy az előttünk 1800 évvel élt Galénosz ma sem szégyenkezne, ha látná az orvostudomány kérdéseit és gondolatait, hanem nagyon büszke lenne arra, hogy a keresztény orvostudomány közvetítésével fontos előfutára lett a ma uralkodó időstudományi (gerontológiai) paradigmáknak is.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője 

Cimkék:
2022-07-22