A napozás kedvelt szórakozás mind a fiatalok mind az idősek számára. Nyár van, előkerültek a shortok, a rövid szoknyák, a vékony ingek és a pólók. A strandok, vízpartokon nemcsak a gyerekek, de az idősebbek is szívesen hűsölnek. A leégés veszélye, és az ebből adódó komolyabb bőrproblémák őket is fenyegetik.
Az időskori napozással kapcsolatban a közelmúltban jelent meg az Egyesült Államok legnagyobb nyugdíjas szervezetének, az AARP-nek a hivatalos oldalán egy cikk. Michelle Crouch egészségügyi szakíró számos olyan aspektusra hívja fel a figyelmet, amelyre talán nem is gondolunk.
Strandon, vízparton mi magunk is láthatjuk, hogy az idősebb korosztály a napozás során alig használ fényvédő krémet. Ha mégis használják, akkor nem megfelelően. A fényvédő krémet úgy kell használni, hogy kellő vastagságban a test minden olyan felületére kerül krém, amely érintkezik a napfénnyel. Ráadásul sokan azt sem tudják, hogy egy-egy alkalommal nagyjából egy unciányi, azaz egy átlagos kispohárnyi krémet kell testünkre egyenletesen kennünk. Arra is figyelni kell, hogy ha vízbe megyünk, utána azonnal újra be kell kennünk magunkat. Szintén nagyon lényeges, hogy ha a napon vagyunk, akkor kétóránként még a legmagasabb faktorú krémmel is újra be kell kennünk a testünket.
Az sem mindegy, hogy a napozáskor milyen faktorú és milyen összetételű krémet választunk. Az egészségügyi szakíró kiemeli, hogy az alsó határ mindenképpen legalább 30 SPF legyen. Hozzátehetjük, hogy nem baj, ha idősebb korban ez még magasabb. Ezzel együtt az is fontos, hogy ha az előző esztendőből maradt naptej, akkor azt már nem biztos, hogy érdemes felhasználni. Ugyanis felbontás után a zsírtartalma megavasodhatott, illetve mindenféle fertőző szemcsék halmozódhattak el benne. Szintén nagyon figyeljük a szavatosságra, mert egy lejárt krém már gyakorlatilag semmilyen védelmet nem nyújt az ember bőrének.
A napozáshoz használt fényvédő krém típusa nagyon sokféle lehet. Szakemberek az úgynevezett „ásványi” vagy „fizikai” anyagokkal - cink-oxiddal vagy titán-dioxiddal - ellátott fényvédőket ajánlják. Az úgynevezett „kémiai” anyagot - avobenzon, oxibenzon, oktokrilén, homoszalát, oktiszalát, retinil-palmitát és oktinoxát - tartalmazó naptejeket kevésbé ajánlják. Ezek ugyanis átszivároghatnak a bőr mélyebb rétegeibe, sőt, akár a véráramba is. Több tanulmány kimutatta, hogy ezek a vegyszerek már egyetlen alkalmazás után is hosszabb ideig a szervezetben maradnak, s hosszú távú használatuk – különösen az oxibenzoné és az oktinoxáté – esetleg árthatnak egészségünknek.
Ezzel szemben viszont a „fizikai” alapú krémek egyfajta pajzsként működnek a bőrünkön, s ott is maradnak, nem jutnak a bőrfelület alá.
Szintén kiemelik a szakértők, hogy lehetőség szerint napozáshoz naptejet, krémet használjunk, és ne védőspray-t. Nem azért, mert ezek hatásfoka alacsonyabb, hanem azért, mert mind a fizikai, mind a kémiai alapú védőspray-k, rendszeresen belélegezve akár rákkeltő hatásúak is lehetnek.
Rendkívül fontos még, hogy ötven év felett különösen ügyeljünk arra, hogy ha lehet, akkor 11 órától délután 15 óráig egyáltalán ne napozzunk. Ha a jelzett időszak előtt vagy után napozunk, akkor is legalább félóránként menjünk árnyékba vagy hűsítsük bőrünket.
Amennyiben ezeket az alapvető szabályokat betartjuk, csekély lesz az esélye annak, hogy bőrünk leégjen, vagy súlyosabb károsodásokat szenvedjünk. Arra viszont jelentős az esély, hogy a szervezetünk számára rendkívül fontos D-vitaminhoz nagy mennyiségben jutunk hozzá, s ezzel egészségesebbé válunk.
Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője