Belépés Regisztráció

Szenior Akadémia – Fókuszban az alvás és a bioritmus


„Alvás, álom, biológiai ritmusok és egészség” címmel tartott előadást dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója a Szenior Akadémia 2021-es tavaszi szemeszterének harmadik alkalmán. A program során kitért arra is, hogy miként játszik szerepet az alvás az egészség megőrzésében, bizonyos betegségek kockázatainak csökkentésében.   

Napunk majdnem egyharmadát alvással töltjük, már csak ebből is látszik, hogy sok szempontból fontos szerepe van – mutatott rá előadásában dr. Purebl György. „Aludni jó és fontos, mivel az alvás nagy szerepet játszik az egészség megőrzésében, bizonyos betegségek kockázatainak csökkentésében” – emelte ki. Az intézetigazgató szólt arról is, hogy megkülönböztetjük a pacsirta, vagyis reggeli kronotípusú és a bagoly típusú embereket. Előbbiek reggel aktívak, nem tudnak sokáig aludni és későig fenn lenni, ha nem végeznek egy feladattal, inkább korábban felkelnek, hogy befejezzék. Ezzel szemben a baglyok este aktívak, nehezebben kelnek, nem tudnak korán lefeküdni és ha megcsúsznak egy feladattal, inkább tovább fennmaradnak. A legtöbb ember ugyanakkor rugalmas kronotípusú, vagyis alkalmazkodni tud a környezeti elvárásokhoz és megfigyelhető az is, hogy fiatalabb korban inkább baglyok vagyunk, idősebbként pedig egyre inkább pacsirtákká válunk.

Szólt arról, hogy a biológiai ritmus létezését régen az ezotéria kategóriájába sorolták, 2017-re ugyanakkor eljutott odáig a tudomány, hogy a belső órát, azaz a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért Nobel-díjat kapott három tudós. Ma már tudjuk, hogy a bioritmus az egyik legkötöttebb életfunkciónk, és minden sejtünkben számos biológiai óra ketyeg. A biológiai ritmus sok mindenre hat a hormonrendszertől az étvágyig, létezésének leglátványosabb jele pedig az alvás, ami ugyanakkor tudományosan nehezen vizsgálható, éppen ezért sok a tévhit ezen a területen. 

A legfontosabb tévhitek közé sorolta dr. Purebl György azt, hogy az alvás passzív pihenés.

"Az alvás nagyon is aktív folyamat, számos létfontosságú dolog történik közben a testünkben, főként az agyunkban. Úgy kell elképzelni az alvást, mintha lezárnának valamit amiatt, mert nagy munka folyik bent. Erre a munkára pedig szükség van ahhoz, hogy ha felébredünk, teljesítményünk maximumát tudjuk mutatni" – emelte ki.

A délutáni szieszta, ami a déli országokban bevett szokás, szintén fontos, a természetes bioritmus része, de tudunk alkalmazkodni a hiányához. A mítoszok közé tartozik ugyanakkor az is, hogy az éjfél előtti alvásnak kiemelt szerepe lenne. A pacsirták számára fontos lehet, hogy éjfél előtt 2-3 órával megkezdjék az alvást, de a korai kelés és nem az éjfél, mint fordulópont miatt.

A legtöbb embernek ugyanis 7-8 óra alvásra van szüksége. Egy széles körű vizsgálat szerint mind a túl rövid (kevesebb mint 5 óra), mint a túl hosszú (több mint 10 óra) alvás összefüggött a halálozás növekedésével. Ugyanakkor vannak, akik számára genetikusan elegendő a 4-5 óra alvás (pl. Julius Caesar, Napoleon), míg mások csak 10 órányi alvást követően érzik jól magunkat. Annak megállapítására, hogy kinek mennyi alvás a megfelelő, a nappali tünetek számítanak zsinórmértéknek – emelte ki dr. Purebl György. Hiába alszik valaki csak öt órákat, amennyiben nincs kialvatlansági tünete, nem kell aggódnia, viszont problémát jelezhet, ha több mint tíz órákat alszik az illető, és másnap mégis kialvatlannak érzi magát.A genetika mellett időszakosan élethelyzetek is meghatározzák, mennyit kell aludnunk, stressz, terhelés, fertőző betegség, intenzív tanulás idején például többet.

Az előadó kitért arra is, hogy a különböző emberek alvásszerkezete annyira egyéni, hogy az alvásgörbe alapján épp úgy azonosítani lehetne valakit, mint az ujjlenyomatból. Ezzel szemben az emberek álmai nagyon egyformák, és mindenki álmodik, az is, aki nem emlékszik rá. Az álmot az ébredés után 1-2 perc alatt elfelejtjük, amire emlékszünk az az, amit ez alatt a rövid idő alatt gondoltunk róla. 

A teljes cikket ide kattintva olvashatják el. 

Forrás: semmelweis.hu, Fotó: regencysl.com