Belépés Regisztráció

A Szenior Akadémia fókuszában a fogak megtartása


Hogyan őrizhetnénk meg mindnyájan sokáig a fogainkat? címmel tartott előadást dr. Bartha Károly, a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese, a Konzerváló Fogászati Klinika egyetemi docense a Szenior Akadémia 2021-es tavaszi szemeszterének ötödik alkalmán. A szakember egyebek mellett szólt arról is, hogy milyen szoros kapcsolat van a száj megfelelő állapota és az általános egészség között.

Az egészséges száj több szempontból fontos, éppúgy kell a rágáshoz, hangképzéshez, mint a jó megjelenéshez, önbecsüléshez, és a fogak megléte az arcmagasság megtartásához is nélkülözhetetlen. A fogak épségének megőrzése érdekében mindenkinek magának is törődnie kell a szája egészségével, és természetesen nem árt egy jó fogorvos sem – jegyezte meg dr. Bartha Károly, hozzátéve, a jó szakembert az a cél vezeti, hogy minimális fogvesztéssel járjon az évek múlása. „A mi feladatunk a prevencióval, hogy egy jobb életminőséget biztosítsunk páciensünk számára, hiszen nem mindegy mennyit szenvedünk a fogainkkal. A jól működő prevencióhoz arra lenne szükség, hogy a lakosság egészségtudatos legyen, meglegyenek az ehhez szükséges ismeretek, másrészt alapvető fontosságú a fogászati ellátás minősége, az, hogy minden egyes kezelés a prevenció megfelelő szintjét szolgálja” – részletezte.

„Manapság az ún. életmód- vagy viselkedésbetegségek azok, amelyek a legtöbb problémát okozzák” – magyarázta dr. Bartha Károly. Ezek állnak a fő, halálozást okozó betegségek (pl. rákbetegség, diabétesz, keringési betegségek) mellett az olyan fogászati problémák hátterében is, mint a fogszuvasodás, a fogágybetegség vagy a szájüregi traumák. Az ún. életmódbetegségeket okozó tényezők közé tartozik:

  • az egészségtelen táplálkozás
  • a stressz
  • a kontroll hiánya
  • a rossz higiéné
  • a dohányzásaz alkohol
  • a mozgáshiány
  • és a sérülések is.


A világon előforduló betegségek közül a felnőtteknél a leggyakoribb a kezeletlen szuvas fog, míg a súlyos fogágybetegség a hatodik helyen áll; szintén beszédes, hogy a szájüregi rák ott van a 10 leggyakoribb daganatos megbetegedés között – mutatott rá a dékánhelyettes, hozzátéve: ha a fogászati prevenció vagy a jobb szájegészség terén előrelépünk, az az általános egészségügyet tekintve is komoly javulást eredményezne. A világ népességének ugyanis 90 százalékánál fordulnak elő fogászati problémák.

A World Health Organization (WHO) szerint az általános egészség nem képzelhető el a szájüregi egészség nélkül. Dr. Bartha Károly szerint fogágybetegség esetén számos egyéb egészségügyi probléma, így a keringési betegségek, a koraszülés vagy kis születési súly és a tüdőgyulladás gyakorisága is növekszik.Ezt követően a dékánhelyettes beszélt a fogászati prevencióról: bemutatta a terület „atyját”, W. D. Millert – az ő nevéhez fűződik a Miller-teóriának nevezett, ma is helytálló gondolat, amely szerint a száj baktériumai elbontják a cukrot, abból savat képeznek, és ez okozza a fogszuvasodást. Ezt követően „A tiszta fog sosem lyukad ki” lett a jelszó, amely megalapozta a prevenciót és elvezetett a fogkrémek, fogkefék kifejlesztéséig. Az elmúlt 100 év legfontosabb üzenetei fogászati szempontból a jó szájhigiénia, a helyes táplálkozás fontossága és a rendszeres fogorvosi vizitek voltak – foglalta össze dr. Bartha Károly. Mint elmondta, manapság a tudományos eredményekre támaszkodva a fő cél a cukorfogyasztás gyakoriságának és mennyiségének csökkentése az általános táplálkozási elvekkel összhangban (azaz cukor helyett ne magas só- vagy zsírtartalmú ételeket együnk); de szintén fontos, hogy a manapság egészségesnek tartott sok gyümölcs és gyümölcslé fogyasztása a fogak károsodását, dentális eróziót okozhat.

A dékánhelyettes beszámolt a skandináv modellről, amely szerint a rendszeres fogászati ellenőrzés mellett az ott élőknek ajánlott professzionális tisztításon is részt venniük, amelyet nem csak a fogorvosok, hanem a szájhigiénikusok elvégezhetnek. Ezzel szemben itthon jelenleg sajnos nincsen széles tömegeket érintő fogászati prevenciós program – mutatott rá. Ezután beszélt a fogelvesztésről is, amelynek okai közé tartozik többek között a rossz szájhigiéné és a dohányzás. Kitért a fogszuvasodás kialakulásában szerepet játszó tényezőkre, a szocioökonómiai jellemzőkre és a biológiai meghatározottságra is. „A szociális helyzet alapvetően befolyásolja milyen a szánk állapota, egészsége” – emelte ki.

Előadása végén dr. Bartha Károly a fluoridok prevencióban betöltött szerepéről beszélt. A fluoridok alkalmazását, a fogszuvasodás megelőzésében játszott hatásának módját ma már teljesen másképpen látjuk, mint akár tíz évvel ezelőtt. Lényegesen megváltozott a fluoridtabletták alkalmazási módja is, míg korábban úgy gondoltuk, hogy minden gyereknek meg kell kapnia, manapság már csak kizárólag a cariesszel, vagyis fogszuvasodással kapcsolatos rizikóval rendelkező pácienseknek szabad felírni, és az adagolás is lényegesen változott a nemzetközi irodalom szerint, amit azonban a hazai előírások nem követtek. Nagyon fontos leszögezni, hogy a fogszuvasodás nem fluorid hiánybetegség, a fluorid ugyanis nem egy vitamin, amelyre feltétlenül szüksége van a szervezetünknek, hanem egy olyan anyag, amely nagyon hatékonyan alkalmazható a fogszuvasodás megelőzésében. A dékánhelyettes így foglalta össze előadásának legfőbb üzeneteit:

  1. Fontos a jó szájhigiénia! (legalább naponta kétszeri fogmosás, legalább 2 percig fluoridos fogkrémmel)
  2. Fontos a helyes táplálkozás! (cukor és nassolás nélkül)
  3. Szükségesek a rendszeres fogorvosi vizitek, professzionális szájhigiénés kezelésekkel egybekötve.

Az előadás diasora ide kattintva nézhető meg.  

Forrás: semmelweis.hu / Szabó Ádám, Fotó: miguelsantaella.com