A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének nyolcadik alkalmán dr. Gadó Klára, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója tartott előadást az idős emberek megbetegedéseinek és gyógyításának sajátosságairól. Többek között beszélt az időskorban gyakori betegségekről, a klinikai tünetek jellegzetességeiről, a gyógyítás speciális szempontjairól, valamint a megelőzés fontosságáról is.
Dr. Gadó Klára, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója előadásában kiemelte, hogy Magyarországon a 65 év feletti idős népesség aránya 16 százalék, 2050-re pedig akár a 30 százalékot is elérheti. Hangsúlyozta, nem mindegy milyen állapotban öregszünk meg, éppen ezért már fiatalon, de legkésőbb középkorban tudatosan készülni kell arra, hogy minél jobb minőségű életet élhessünk később. Az időskorban kialakuló változásokról még keveset tudunk, az azonban biztos, hogy a DNS-ben felszaporodnak a kialakuló hibák – ismertette, hozzátéve, hogy a kromoszómák végén van egy jellegzetes szakasz, a telomér, ami minden osztódás során rövidül, még végül elfogy és ezzel a sejtpusztulás is bekövetkezik. Időskorban megváltoznak a sejtek közötti kapcsolatok is, azok megújulási képessége csökken, lassan fogyatkoznak az őssejtek, de a környezeti tényezőknek is jelentős befolyásoló szerepük van, amelyek a genetikai tényezőkön keresztül fejtik ki a negatív hatásukat – mutatott rá.
Dr. Gadó Klára felhívta a figyelmet, hogy időskorban minden szervrendszer kicsit másképp működik. Cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, vesebetegség vagy trombózis – szinte minden idős embert érint egy vagy több probléma e betegségek vagy azok szövődményei közül. Mint mondta, időskorban egyidejűleg egyszerre több szerv megbetegedése van jelen, ezt hívják mulitimorbiditásnak, emiatt az időskori terápiának sokkal komplexebbnek kell lennie, figyelve a gyógyszerek kölcsönhatásaira és az idős szervezetben fennálló törékeny egyensúly fenntartására.
A krónikus betegségek – amelyek legalább fél éven keresztül fennállnak, nem gyógyíthatók, de karbantarthatók – túlsúlyban vannak: a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségekere jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki ezek a kórképek. Ebben az életkorban gyakori a társbetegségek jelenléte is, egyik hozza magával a másikat. Megszaporodnak a gyulladásos ízületi elváltozások, az inzulin rezisztencia, a víztartalom rovására növekszik a szervezet zsírtartalma, csökken az izomerő, kisebb az alvásigény és rosszabb minőségű is az alvás – sorolta az időskor gyakori megbetegedéseit az igazgató.
Felhívta a figyelmet a magasvérnyomás okozta célszerv- károsodásokra, kiemelve, hogy ez azért is veszélyes, mert legtöbbször nem okoz klinikai tünetet, azonban a kezeletlen magas vérnyomás talaján szívelégtelenség, különböző ritmus-, illetve agyi keringési zavarok alakulhatnak ki, továbbá vesekárosodással, érszűkülettel, de akár szemfenék károsodással vagy a szellemi kapacitás csökkenéssel is járhat. Dr. Gadó Klára előadásában kiemelte, hogy az életkor előrehaladtával a demencia, illetve a Parkinson-kór is egyre gyakoribb, az életminőség romlásának egyik alapvető meghatározója pedig a stroke. Szólt arról is, hogy az időskori zavartság hátterében az idegrendszeri okok mellett különböző anyagcsere- betegségek, fertőzések vagy az időskorban nagyon jellemző folyadékhiány is állhat.
Gyakrabban fordulnak elő rosszindulatú daganatok is, ennek egyik oka, hogy a sejtosztódás során minden egyes osztódás lehetőséget teremt egy hibára – emelte ki, hozzátéve, ha a tumor kialakulása ellen dolgozó gének nem működnek megfelelően, a rosszindulatú daganatok kialakulásában szerepet játszó gének viszont túl aktívak, akkor rosszindulatú daganatok alakulnak ki. Leggyakoribb daganattípusok között említette az emlő, a tüdő, az emésztőszervek és a prosztata daganatát; illetve a kifejezetten az időskor betegségeként számon tartott krónikus limfoid leukémiát és a mieloma multiplexet (csontvelői plazmasejtek rosszindulatú daganatos megbetegedése), melyek jól egyensúlyban tartható daganattípusok, azonban fontos, hogy mindig a beteg általános állapotához és társbetegégeihez kell igazítani az onkológiai kezeléseket – hangsúlyozta. Az életkor előrehaladtával nő a trombózis kialakulásának kockázata, amihez a mozgásszegény vagy ágyhoz kötött életmód is jelentősen hozzájárul.
Az immunrendszer működése is megváltozik: kevésbé jól teljesít, és gyakoribbak az autoimmun betegségek. Az idősek fertőzések elleni védekezésében a védőoltásoknak még hangsúlyosabb szerepe van, ez most a COVID-érában különösen fontos – hangsúlyozta.
Az előadás során szó esett arról is, hogy időskorban gyakori a betegségek tünetszegény megjelenése: a heveny betegségek kezdete nem feltűnő, inkább alattomos, jellemző a láz, illetve a fájdalom hiánya is, így nehezebb megítélni a folyamat súlyosságát, emellett a gyógyulás is lassabb – tette hozzá.
Dr. Gadó Klára arra is rámutatott, hogy bármelyik betegség jobb eséllyel gyógyítható, ha még tünetmentes időszakban ismerik fel, ezért bizonyos időközönként érdemes részt venni a javasolt és előírt szűrővizsgálatokon. Minden ember felelős az egészségéért, saját érdekünk, hogy szokásunkká váljon bármilyen örömet okozó mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint figyeljünk oda az izomtömeg megőrzésére, a plusz kilók leadására – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az életmód nagyobb hatással van az általános egészségi állapotunkra, mint a genetika. A fizikai aktivitás javítja az életminőséget és növeli az átlagos élettartamot, emellett depresszió elleni hatással is bír.
Dr. Gadó Klára 1985-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán summa cum laude. 1994-ben klinikai farmakológus, 1998-ban belgyógyász, 2002-ben klinikai immunológus és allergológus, majd 2007-ben klinikai hematológus szakképesítést szerzett. 2001-től dolgozik a Szt Rókus Kórházban, kezdetben belgyógyászati, immunológiai osztályvezető főorvos, majd a Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály osztályvezető főorvos lett, ezt követően a Krónikus Belgyógyászati Osztály osztályvezetője. 2014-től az Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Klinikai Tanszékének vezetője, majd a kar általános dékánhelyettese, 2020-tól pedig a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója. 25 éves oktatási tapasztalattal rendelkezik az ÁOK, ETK, GYOK, FOK elméleti és gyakorlati graduális képzésében. Több magyar és angol nyelvű tankönyv, tankönyv fejezet írása kötődik a nevéhez.
Az előadás diasora ide kattintva nézhető meg.
Forrás: semmelweis.hu, Szerző: Bódi Bernadett