Belépés Regisztráció

Időskori álmatlanság COVID után: a koronasomnia


Időskori álmatlanság COVID után: a koronasomnia

A világ minden részéről, Indiától Kínáig, Görögországtól az Egyesült Államokig arról számolnak be az orvosok, hogy különösen az idősebb, de a fiatalabb COVID-os betegek között is nagyon gyakori az álmatlanság. Sőt: a COVID után akár 3-4 hónappal is fellépnek ezek a tünetek. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy ennek mik lehetnek az okai, és mit tehetünk ellene.

A COVID-fertőzés állapotában, amíg az ember beteg, nem meglepő, hogy az alvási ciklusa felborul, hiszen egyrészt maga a betegség nem engedi a hagyományos alvásciklus fenntartását, másrészt aggódik saját maga és szerettei iránt. Ebben a stresszes helyzetben a nyugodt alvás nagyon kevés embernek megy, a legtöbb beteg éjszaka felriad, nem tud visszaaludni, és nappal sem tudja igazán kipihenni magát.

Sajnos azonban a COVID után is gyakori ez a tünet (egyes szakirodalmak 70 százalék körülre teszik az arányt, az átlag pedig 50 százalék körül van), nem egyszer abban a formában is, hogy a már gyógyult ember „cikkcakkban” alszik. Azaz: pár napig jól megy az alvás, pár napig szinte semmit nem tud pihenni. Az ok jól meghatározható: a COVID nem csak az ember testét károsította, hanem az idegrendszerét is (ritkábban pedig az alkalmazott COVID-gyógyszereknek is lehet ilyen hatása). A COVID megtörte tehát azt az alapvető életritmust is, amelyet az ember korábban megszokott, a napi 7-8 óra körüli alvással, benne a széles mélyalvási ciklussal. Az idős embereknél ez fokozottan érvényesül, hiszen általános jelenség, hogy a kor előrehaladtával egyre kevesebbet tudunk aludni, és egyre kisebb a zavartalan, mélyalvási ciklus.

Felmerül a kérdés, hogy mi a teendő, hogy visszajussunk a megfelelő alvási ciklushoz? Elsőként nyilvánvalóan az a megoldás, hogy az ember végiggondolja: mit eszik és mit iszik a lefekvési előtti órákban, s tartózkodik a zsíros, nehéz ételektől.

Ezzel együtt érdemes a mobileszközök használatát is mellőzni, mivel azok az idegrendszert stimulálhatják. Helyette - pár órával a lefekvés előtt - érdemes meghallgatni egy nyugodt zenedarabot, vagy olvasni egy jó könyvet. Nagyon fontos, hogy ne „görcsöljünk rá” az alváshiányra, ne akarjunk minden áron aludni, mert lehet, hogy éppen ezért nem fog sikerülni. Sokaknak segít alvás előtt egy pohár meleg tej, vagy egy pohár bor, utóbbinál azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak az fogyassza, aki nem szed ezzel ütköző gyógyszert!

Nagyon sokat tudnak segíteni az alváshiányon a jóga és egyéb relaxációs technikák is, amelyek segítik az ember ellazulását, a lassú átmenetet az alvásba. Szintén célszerű a zavaró körülményeket kiiktatni, különösen azokat a zajforrásokat, amelyek kizökkenthetnek mind az elalvásból, mind a nyugodt alvási állapotból. (Mondjuk ki őszintén, ha például a partnerünk csap zajt éjszaka, akár csak horkolás formájában, nem az elhidegülés jele, ha együtt kigondoljuk: ezentúl külön szobában alszunk, hiszen mindkettőnknek fontos mindkettőnk nyugalma, és teljes jelenléte a hétköznapok megpróbáltatásai idején).

Ha ezek a megoldások nem eredményeznek megoldást, célszerű valamilyen természetes anyagból készült altató teát alkalmazni, de ha végül altató-gyógyszerhez nyúlunk, azt csak a szakorvossal konzultálva tegyük meg! Amennyiben pedig az altató sem használ, akkor ne az adagot emeljük, hanem keressünk meg egy alvásszakértőt, aki speciális terápiát fog ajánlani a számunkra. Járjuk végig ezt az utat, bölcsen és nyugodtan, tudván, hogy a COVID sajnos nemcsak a testet károsíthatja, hanem az alvási ciklust is, s ez nem a mi hibánk.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

2021.12.16.

Cimkék:
2021-12-16