Ha létezik a magyarországi szenior képzéseknek sikerágazata, akkor az mindenképpen a szenior tánckurzusok világa. Bárhol járunk az országban, mindenhol rábukkanhatunk a szenior örömtánc programokra. Nagyon sok helyen létezik zumba, tangó, sőt még hastánc-képzés is, az 50 év felettiek változatos igényeihez igazodva. Határozottan mondható, hogy időstudományi szempontból is telitalálat a táncképzés idősebb korban, hiszen ezek a komplex mozgásprogramok az agy mindkét féltekéjét megmozgatják. De pontosan mely agyi területeink mozdulnak meg és változhatnak jó irányban a tánc során? – erről szól ez a cikk.
Érdekes, hogy a tudományos kutatásokban sokáig nem volt különösebben érdekes a tánc hatása az agyműködésre. Csak nagy általánosságokban fogalmazták meg, hogy mind az egészségeseknél, mind a demencia különféle változataiban szenvedőknél a zene fejlesztheti vagy szinten tarthatja nemcsak a mozgásközpontokat, hanem a lépések tanulása és azok helyes megtartása révén a memóriaközpontot is. Sőt, az agy örömközpontja is aktivizálódik egy-egy sikeres teljesítés során, amikor dopamin (boldogsághormon) szabadul fel. Az elmúlt másfél évtizedben azonban sokkal részletesebb vizsgálatokat is végeztek, amelyek során kiderült, hogy alig van olyan agyi terület, amely nem válhat aktívabbá a rendszeres tánc során.
A PET (pozitronemissziós tomográfia)-képalkotást is alkalmazó vizsgálatok az utóbbi időben pontosan azonosították az agy azon területeit, amelyek segítik a hatékony táncot és közben pedig maguk is javulhatnak, erősödhetnek. Ezek közé tartozik Scott Edwards amerikai kutató 2015-ös tanulmánya szerint[1] négy terület: az úgynevezett motoros kéreg, a szomatoszenzoros (testérzékelő) kéreg, a bazális ganglionok (más néven: törzsdúcok), illetve a kisagy.
Ezek közül is a legfontosabb az úgynevezett motoros (mozgató) kéreg, amely egyaránt részt vesz a mozgás tervezésében, tárolásában, ellenőrzésében és végrehajtásában. Az agy középső régiójában, a motoros kéreg mellett található szomatoszenzoros kéreg felelős a mozgási vezérlésért, és meghatározó szerepet játszik például a szem-kéz összehangolásban is. A bazális ganglionok együttműködnek más agyi területekkel a mozgás pontos és zökkenőmentes koordinálása érdekében, a kisagy pedig integrálja az agy és a gerincvelő bemenetét, és segít a finom és összetett mozgási műveletek megtervezésében. (Megemlíthető még, hogy a mozgásban fontos szerepet játszik a premotor vagy premotoros kéreg is, amennyiben előkészíti a motoros kérget a mozgás végrehajtására, és hatékonyan összehangolja több részből álló mozgásokat).
Hanna Poikonen, a Helsinki Egyetem kutatója 2017-ben doktori dolgozatában saját kutatásaira alapozva bizonyította,[2] hogy egy-egy zenés darab gyakorlása során a táncosok agya gyorsabban reagált a zenében bekövetkező változásokra, mint a zenészeké, és sokkal gyorsabban, mint a zenével professzionális módon soha sem foglalkozott, a felvételeket csak megtekintő, úgynevezett kontrollcsoport tagjaié. A táncosok agya ezzel együtt erősebb szinkronizálást és aktivitást mutatott az úgynevezett théta hullámon is, amely leginkább a teljes ellazulás, például a meditációs állapotok, a hipnózis, vagy az úgynevezett flow-állapot során működik intenzíven. A théta hullámok egyszersmind olyan érzelmi- és memóriafolyamatokhoz is erősítő módon kapcsolódnak, amelyek központi szerepet játszanak minden személyközi interakcióban és az önmegértésben is. Minden túlzás nélkül állítható tehát, hogy a tánc nemcsak arra jó, hogy erősebbé, kitartóbbá és rendszerezettebbé tegyen minket, hanem arra is, hogy a théta-hullámainkat erősítve hatékonyabb önmegértéshez juthatunk, sőt: a kommunikációs képességeink is javulnak.
Ezeket a kutatásokat látva minden túlzás nélkül kimondható, hogy a tánc a legkomplexebb szenior tanulási forma is, hiszen az agy mindkét feltekéjét aktivizálva teszi az életünket egészségesebbé és teljesebbé. Ez pedig azt jelenti, hogy akinek egészsége engedi, mindenképpen iratkozzon be egy-egy tánckurzusra, nemcsak a fizikai és lelki állapota, hanem nagy eséllyel az agyműködése és önmegértése, de társas intelligenciája is javulni fog.
Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató
2021.12.15.
[1] https://hms.harvard.edu/news-events/publications-archive/brain/dancing-brain
[2] https://www.helsinki.fi/en/news/healthier-world/dancers-brain-develops-unique-way