A haszonélvező gyakorolja a haszonélvezet tárgya felett a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének jogát, azonban köteles betartani a rendes gazdálkodás szabályait.

A rendes gazdálkodás követelményeinek szem előtt tartásával a haszonélvező a dolog gazdasági rendeltetését megváltoztathatja, a dolgot magát átalakíthatja vagy lényegesen megváltoztathatja. Ehhez alapvetően szükséges a tulajdonos hozzájárulása, kivéve azt az esetet, amikor pontosan a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formában hagyása lenne ellentétes a rendes gazdálkodás szabályaival. Például amennyiben olyan erdőn áll fenn a haszonélvezet, amelyben a fák vágásérettek, akkor a haszonélvező jogosult kitermelni a faállományt, azonban a rendes gazdálkodás körében köteles az erdő újratelepítésére. Nem tekintendő a rendes gazdálkodás körén belülinek, ha a haszonélvező az erdő művelési ágát akarja megváltoztatni (például az erdő helyén szántót kíván létesíteni).

A haszonélvező kötelezettsége, hogy a dologgal kapcsolatos rendes fenntartási költségeket és terheket viselje. Ebbe a körbe tartozik mindaz a költség, ami a jövedelmet nem hozó dolog használatával együtt jár, például a számlák fizetése, a falfestés, tetőjavítás vagy az autó szervízben történő javítása.

Szintén a haszonélvező kötelezettsége, hogy a tulajdonost értesítse a dolgot fenyegető veszélyről (például harmadik személy akadályozza a haszonélvezet gyakorlását) vagy az abban beállott kárról (beázás, tűzeset). Ezzel kapcsolatosan a haszonélvezőnek tűrnie kell, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához, illetve a kár következményeinek megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez elengedhetetlen intézkedéseket megtegye.

Amennyiben rendkívüli javításra vagy helyreállításra van szükség, akkor a haszonélvezőnek fel kell szólítania a tulajdonost ezen munkák elvégzésére. Ha a tulajdonos nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a haszonélvező jogosult arra, hogy maga elvégezze ezeket a dolog értékét növelő munkálatokat. Az értéknövekedés megtérítését a haszonélvezet megszűnésekor követelheti a tulajdonostól a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelősséggel tartozik a károkért, azonban a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni.

A dolog haszonélvezője haszonélvezeti jogának megsértése esetén pontosan olyan védelemben részesül, mint a tulajdonos, ezért jogosult pert indítani a dolog visszaszerzése iránt, birtokvédelmet kérni, a dolgot jogos önhatalommal megvédeni, a dolog kiadása iránti, illetőleg jogának bejegyzése iránti igényét érvényesíteni.

A tulajdonos gyakorolja a dolog felett a rendelkezés jogát, továbbá jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Amennyiben a tulajdonos az ellenőrzés során meggyőződik arról, hogy a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelően használja, rongálja, rendeltetését tulajdonosi beleegyezés nélkül megváltoztatja, vagy olyan módon bánik vele, hogy azzal a dolog visszaadását veszélyezteti, akkor jogában áll tiltakozni és a haszonélvezőt felszólítani a rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeinek betartására. Ha a tiltakozás nem vezetett eredményre, akkor a tulajdonos biztosítékot követelhet. Amennyiben a haszonélvező nem tesz a követelésnek eleget, akkor a tulajdonos bírósághoz fordulhat, amely biztosíték adásáig felfüggesztheti a haszonélvezeti jog gyakorlását.

A tulajdonos felléphet olyan harmadik személlyel szemben is, akinek a haszonélvező átengedte jogának gyakorlását, ez esetben a bíróság ezt a személyt a haszonélvezeti jog gyakorlásától eltiltja.

Amennyiben a haszonélvező nem vagy nem teljesen él a birtoklás, használat és a hasznok szedésének jogával, a tulajdonos gyakorolhatja azokat.

A rendkívüli javítási és helyreállítási költségek a tulajdonost terhelik. A dolog állagát javító, értékét növelő, de rendkívülinek nem számító beruházások tekintetében (például fűtéskorszerűsítés) a tulajdonos köteles a teljes gazdagodás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Olvassák el a témában megjelent korábbi cikkünket is. 

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021. 12. 05.