Belépés Regisztráció

A tudás és ellenségei


A tudás és ellenségei

A Typotex Kiadó szinte minden könyvesbolti portyázásom alkalmával meglep egy-egy új és érdekes kiadványával. Legutóbb is így történt, amikor rátaláltam Åsa Wikforss Alternatív tények: a tudás és ellenségei című könyvére. Wikforss a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja, az elméleti filozófiai professzor asszonya a stockholmi egyetemen, aki az elmefilozófia, a nyelv és az ismeretelmélet metszéspontjában végzi a kutatásait. A könyv, amely a tudással és tudásellenállással foglalkozik, nagy hatást váltott ki Svédországban. 

Általánosságban véve a tudás annak az információtengernek az összessége, amelyet az emberiség összegyűjtött, rendszerezett és természetesen gyarapít. A digitalizáció, az internet megjelenése azonban jelentősen átalakította a világot és a tudásunkat. Új világot és világképet teremtett. Az információ elérhetőségének és meglétének a mennyisége, valamint áramlási sebessége hatványozódva megnőtt. Ezzel együtt viszont egy másik jelenség is elkerülhetetlenné és törvényszerűvé vált: az információk hitelessége – a kvantitási tényező miatt – megkérdőjeleződött. Megjelent az álhírek tömege, a tények torzításával a tudatos manipuláció: vagyis a valóság megváltoztatása.  

A neves professzor asszony ezért a mai tudás fogalmának az újra definiálására tesz kísérletet. Ehhez nélkülözhetetlen volt, hogy megvizsgálja társadalmi szinten a tény- és tudásrezisztencia ok-okozati összefüggéseit. A kötet első fejezetében megfogalmazza a kiindulóproblémát: „a tényekre rezisztens emberek látszólag rendelkeznek az információ befogadásához és feldolgozásához szükséges mechanizmusokkal, de valamilyen okból felfüggesztették ezek működését”. Szemléletes példákat gyűjtött össze a ténynihilizmusról: a tények tagadásának a jelenségéről. A kognitív torzítások mechanizmusával és fajtáival, a hazugság, továbbá az álhír és propaganda működési elveivel is foglalkozik. Ezzel együtt górcső alá veszi az iskola szerepét a tudásátadásban, illetve az ehhez kapcsolódó, oktatást uraló trendeket is vizsgálja.  

Az utolsó fejezetben kiemelten foglalkozik a „Mit tegyünk?” – kérdéssel, ahol a szerző felvázolja iránymutatását, ami a dezinformált, manipulatív és sok esetben valótlan információk kiszűréséhez, illetve magához a túléléshez szükséges.  

A svéd szerző műve elgondolkodtató, több szempontból nagyon aktuális, amely a szakközönség mellett tudatosan komoly ismeretterjesztő feladatot lát el. A kötet gondolatvilága és ismeretanyaga a hétköznapi életben való eligazodáshoz is alkalmazható, amely alaposan körüljárja azokat a pszichés mechanizmusokat, amelyek meggátolhatják a tudásszerzést. Könyvében a szerző azt vallja: „Azt mondanám, hogy ma sokkal több téves nézetünk van a világról, mint az internet kora előtt volt.”  

Szerző: Arday Géza író és irodalomtörténész

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Kultúra rovatában!

Cimkék:
2022-04-04