Mátraverebély-Szentkút több mint nyolcszáz éve szolgál különleges helyként a zarándokoknak: Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel. Ha már itt járunk, érdemes elsétálni a Szent László-hasadékhoz és a régi kőfejtőbe is, amely Európa híres geológiai bemutató helye. Kellemes túra, néhány kisebb-nagyobb emelkedővel és csodás ösvényekkel.
Táv: 13 km
Szint emelkedés: 395 km
Mátraverebélyre vonattal érkezünk, majd gyalogosan a temető felé vesszük az irányt. Először a római katolikus templomot keressük fel, amelynek érdekessége, hogy Magyarország legjelentősebb román alapokra épített, kora gótikus műemléke. Szerencsénkre három helyi asszony szívesen mesél a templom történetéről. Tőlük, és az információs táblákról megtudjuk, hogy 1380-1400 között épült, 6 x 11 méter az alapterülete. Az eredeti boltozat a török időkben megsemmisült, majd a 18. században újraépítették, ekkor csehsüveg boltozatot kapott. Az eredeti templom alapja a főhajó padlóburkolatában látható.
A temető és a templom közötti cserjés, bokros, majd erdős ösvényen haladunk felfelé. Itt vezet a Mária-út is a keresztig felfelé, azután kis ösvény lefelé, majd széles kocsiúton érjük el a Mátraverebély – Szentkutat. Először a templomot pillantjuk meg, majd mellette a ferences rendházat és a zarándokok szálláshelyét. Ottjártunkkor a szabadtéri oltárnál misét tartanak a zarándokoknak, egy pap elmagyarázza az oltár mozaikkal kirakott képeit. Mi is meghallgatjuk, majd merítünk a szentkút vizéből.
Hazánk legismertebb Mária-kegyhelye már a középkorban is híres búcsújáróhely volt. Úgy tartják, a Szűzanya először egy néma pásztorfiúnak jelent meg egy tölgyfa koronájában. Arra kérte a fiút, hogy a fa gyökerén ásson egy kutat, és igyon annak a vizéből. A pásztorfiú kiásta a kutat és ivott a vízből, amely visszaadta a hangját. Azóta sokan zarándokoltak el Szentkútra, hogy Mária segítségével gyógyulást találjanak.
Miután elhagyjuk a zárandokhelyét, a csodák birodalmát, a sétaút átvezetett bennünket a patak túloldalára. Árnyas szurdok következik, itt is bőven akadt látnivaló: a Mária-forrás és a Szent László-hasadék. Szent László király legendáját sokan ismerik. Amikor a besenyők 1085-ben betörtek az országba, az erre lovagló királyt kunok fogták közre. László, hogy megmeneküljön, lovával átugratott egy szakadékot. A ló patkója nyomán víz fakadt a sziklából, e víznek a környéken élők gyógyhatást tulajdonítottak.
Felérünk a völgyfőre és dózerúton folytatjuk utunkat. Erdei fenyők között, füves ösvényen kapaszkodunk fel a Csapás-tető vonulatára, ahonnan kellemes gyepes réten áthaladva hamar leérünk a Forró-kút forráshoz. Rétek, akácosok váltogatják egymást. Az erdőből kiérve a sámsonházai templom tornyát látjuk. Bár hívogató a látvány, nem a falu felé, hanem az ellenkező irányba megyünk tovább. Hamarosan elérjük a régi kőfejtőt, amely az út jobb oldalán található. Európa híres geológiai bemutató helye természetvédelmi terület. Vulkáni kitörésből származó lávakőzetréteg, szórt vulkáni törmelékréteg, 15 millió éves mészkőréteg látható. Ezekben sok élőlény megkövesedett maradványait találták.
Utunkat a tanösvényen folytatjuk; a Kis-Zagyva hídjánál térünk vissza az országútra. Balra kanyarodunk és egy meredek réten kaptatunk felfelé. Gyakran megállunk, gyönyörködünk a kilátásban. Innen jól látható a Fehérkő vára, amelyet a 12. században építtetett a terület földesura, Sámson. A várat ezért a környéken Sámsonvárának is nevezik. Jól láthatjuk a távolban a Karancs hegyvonulatát, a Várhegyet, a mátrai Piszkés-tetőt, Ágasvárat, Óvár hegyláncát. Felettünk a Csűd-hegy magasodik. Lefelé ereszkedünk, a völgyben feltűnik Nagybárkány. Innen indulunk vissza autóbusszal Egerbe.
Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője
Nyitókép Forrás: https://www.szentkut.hu/
A másik két fotó a szerző saját felvétele
Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!