Elsősorban vidéken vagy a kertvárosi területeken okoz gondot, ha akár a szomszéd állata, akár ismeretlen állat a kertben, a termőföldön vagy a közterületen bóklászik. Mi a teendő ilyenkor? Az Odaadó jogi szakértője ezúttal ezt járja körül.

Mi a teendő, ha a szomszéd állata megjelenik a kertben?

Az átjárás joga magában foglalja a tilosban talált állatra vonatkozó szabályokat is, ebből kifolyólag az elkószált állat tulajdonosát kártalanítási kötelezettség terheli.A károkozó állat tulajdonosának fizetési hajlandóságát biztosítja az a szabály, hogy a tilosban talált állat kiadása mindaddig megtagadható, amíg a tulajdonosa az állat által okozott kárt meg nem téríti. Ha a tulajdonos ismert, akkor a befogást követően fel kell őt szólítani az állat elszállítására. Amennyiben a tulajdonos nem ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles a találás helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni a találás körülményeit és átadni a talált állatot, egyúttal nyilatkozni, hogy igényt tart-e az állat tulajdonjogára.

Ha az állat tulajdonosa három hónapon belül nem jelentkezik és az ingatlan tulajdonosa igényt tartott az állat tulajdonjogára, akkor valóban tulajdonjogot szerez, ami azzal jár, hogy harmadik személyek jogai megszűnnek az állat felett (például elzálogosított állat esetén a zálogjogosult nem követelheti az állat kiadását).

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem tartott igényt az állat tulajdonjogára (és a tulajdonos sem jelentkezett érte, illetőleg az állat őrzése aránytalan teherrel járna), akkor az állat értékesítésre kerül. A befolyt pénzösszegből – nagyobb értékű állat esetén – a találót megilleti az úgynevezett találódíj és a kártalanítás, azonban a fennmaradó összeg az államé lesz.

Kirepült méhraj esetében speciális szabályokat rendel alkalmazni a jogalkotó: a tulajdonosnak mindösszesen két napja van a méhraj befogására, mert a határidő leteltét követően bárki, aki birtokba veszi a rajt, tulajdonossá válik azzal, hogy az eredeti tulajdonos tulajdonjoga megszűnik.

A tilosban talált állatra, a szomszédos ingatlanról áthullott terményre és az ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára vonatkozó jogot gyakorolhatja minden olyan személy, aki az ingatlant jogszerűen használja, többek között a bérlő, a használati joggal rendelkező és a haszonélvező. A szomszédjogi szabályok vonatkoznak a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyaira is.

A jogalkotó célja az, hogy elsődlegesen az érintett tulajdonosok és a helyi önkormányzat határozza meg a helyben követendő szabályokat, ezért törvényi szinten csak a fontosabb és leggyakrabban problémát okozó esetek jelennek meg.

Általánosságban elmondható, hogy a szomszédoknak minden körülmények között szem előtt kell tartaniuk, hogy az őket megillető jogokat rendeltetésszerűen gyakorolják, azokkal ne éljenek vissza; jóhiszeműen járjanak el egymással szemben és tartózkodjanak egymás szükségtelen zavarásától.

Ha részletesebben is megismerné a jogszabályokat:a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:21. §-5:25. §a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény 2. § - 6. §

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.08.24.