Belépés Regisztráció

Miért tanuljunk időskorban latint?


Miért tanuljunk időskorban latint?

A latin nyelv tanulására rendszeresen felmerül a hallgatói igény az immár másfél évtizede működő hazai szeniorképzési rendszerünkben (amelynek központja a Milton Friedman Egyetem; régebbi nevein: Zsigmond Király Főiskola, majd Zsigmond Király Egyetem). Nagyjából 5-6 diákkal elég gyakran el is indulnak a csoportok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók szeretik ezeket a képzéseket, és igénylik a folytatást is. Ebben a cikkben nem arról szólok, hogy ők, az ötven év felettiek miért választják ezt a szép és nemes nyelvet (bár ez is nagyon érdekes volna), hanem arról, hogy gerontológiai szempontból miért jó latint tanulni?

A latin nyelv fontossága

Elsőként teljesen világos, hogy azt kell kiemelnünk: a zsidó-keresztény és a latin-görög hagyományt összekapcsoló kultúránk olyan alapnyelvéről van szó, amelynek rengeteg kifejezése evidens módon (lám, ez is latin szó!) fundamentumát (ez is latin!) adja a mindennapi gondolkodásunknak és beszédünknek. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hazánkban a társadalom felső, vezető rétege Szent István király óta a nyugati eszméket, fogalmakat, de még a használati tárgyakat is, leginkább azok latin nevével együtt hozták be, s csak másodlagos volt a német, és még kisebb az olasz és a francia hatás (megjegyzendő, hogy utóbbi kettő szintén latin alapú, ún. neolatin nyelv).

A rengeteg latin szó ma is megmaradt, s erre épülnek saját szavaink vagy az új átvételek, amelyek a 20. század közepétől már leginkább az angol nyelvből jöttek (gondoljunk például a computer szavunkra). Így, ha valaki idősebb korban latinul tanul, az a körülötte lévő világot és a régi könyveket (például Jókait, aki rengeteg latin kifejezést használ) érti meg jobban, s olvasás közben sem kell folyton a Google-ra kattintania, ha érteni akarja a szövegben szereplő latin szót.

Mindezeken túl ne felejtsük el, hogy sokan azért nem szánják rá magukat egy idegen nyelv tanulására, mert félnek a beszédtől, leblokkolnak vagy egyszerűen kellemetlenül érzik magukat, ha a magyar nyelven kívül meg kell szólalniuk. A latin viszont nem beszélt nyelv, tehát ilyen aggodalmunk nem is lehet. Írni viszont rendkívül pontosan és választékosan lehet vele, gondolatainkat nem egyszer sokkal jobban lehet kifejezni egy-egy igen pontos, egzakt (lám, ez is latin szó, az exactusból ered) latin kifejezéssel.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha valaki elkezd latinul tanulni, megdöbbenve látja, hogy az olasz, a francia, a col-md-yol, a portugál, de még a román nyelv is jobban érthető lesz a számára, hiszen ezek latin gyökerűek: alapszavaik és nyelvtanuk a latin nyelven alapul. Latinul jól tudó ember Olaszországban például kifejezetten jól elboldogul, annyira közel van a két nyelv egymáshoz.

Az említetteken túl a római vagy a középkori latin nyelv és gondolkodás nemes, józan, letisztult, bölcs karaktere is gyönyörködteti az olvasót, akár Cicerón, akár Senecán, akár a későbbi szerzőkön, Szent Ágostonon vagy Szent Tamáson gyakorolja nyelvtudását (bár utóbbiakhoz már komoly filozófiai és teológiai műveltség is kell). A higgadt, kiegyensúlyozott, elemző bölcsesség, a rendkívül széles látókör és a komplex gondolkodás oly gyakran hiányzik rohanó világunkból, s idősebb korunkban éppen hogy vonzódunk az ilyen komplex látásmódokhoz – mikor tanuljunk hát latint, ha nem ötven éves korunk felett?

Latin nyelv tanulása 50 felett

Sokan azt mondják, hogy a sokféle végződés miatt a latin nagyon bonyolult, sokkal egyszerűbb a szavakat mozaikszerűen egymás mellé rakó német vagy angol nyelv. Ez az állítás egészen addig igaz, amíg a különféle eset és időszerkezeteket az ember egyszer át nem látja, akkor viszont már nagy élményt jelent egy-egy szóalak megértése és alkalmazása. Idősebb korban az ember már egyre inkább komplex módon, a kristályos intelligenciáját használva gondolkodik a világról, így nem meglepő, hogy egyre többen vonzódnak nem a szimpla és pragmatikus, hanem a komplex nyelvekhez: ilyen a latin, de ilyen az ógörög és a szanszkrit is. A nemzetközi szeniorképzéseken, Angliától Finnországig, Ausztriától Svájcig is rendszeresen indulnak ezek a nyelvi kurzusok, nagyon sokszor azok részvételével, akik már jól beszélnek két-három más nyugati nyelvet és így többre, másra vágynak.

Szenior korban az sem mellékes, hogy leleteink elolvasásával és értelmezésével ne kelljen megvárnunk a szakorvost. Ugyan a latin kurzusokon nem orvosi latint tanulunk, de a nyelvi biztonság révén jobban el tudunk igazodni, s könnyebben utána tudunk nézni az általunk nem ismert szavaknak, kifejezéseknek az orvosi világban is.

A latin nyelv memóriafejlesztő

Végül pedig a latin, mint minden nyelv tanulása, erősít számos agyi központot, leginkább a rövid és hosszú távú memóriát (leginkább az ún. hippocampusban), amelyek közül idősebb korban főleg az első szokott erősebben leépülni, még az egészséges embereknél is. A nyelv tanulása pozitív hatást tesz érzelmi központunkra (leginkább az ún. amygdalára), de általában is a rendszeresség, a feladatok kijelölése és megoldása rendet és sikerélményt ad az ember számára, amely endorfin felszabadulásával jár, s ez az egész agyi tevékenységünket pozitívan befolyásolja.

Tanuljunk tehát nyelveket idősebb korban is, és ne féljünk a latintól, szép, nemes és nagy élményeket adó tanulásban lesz részünk általa!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

Cimkék:
2022-04-21