Aktuális téma a megmaradt termelőszövetkezeti részaránytulajdonok sorsa, mely idén véglegesen rendezésre került. Sokan hivatalos levélből értesülnek arról, hogy ők vagy felmenőik részarány-tulajdonosok, de jelentős számban képviseltetik magukat azok is, akikhez nem jut el sem az az információ, hogy részarány-tulajdonosok, sem az, hogy ennek fejében kártalanításra jogosultak, sem az, hogy a kártalanításhoz miként juthatnának hozzá. Nekik kívánunk segítséget nyújtani az alábbi összefoglalóval.

Mi a részaránytulajdon?

A termelőszövetkezeti részarány lényegében olyan sajátos tulajdoni hányad, amely azoknak a termőföldterületeknek a nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét (más szóval aranykorona értékét) mutatja meg, amelyek a rendszerváltozás előtt beviteli kötelezettség alapján termelőszövetkezeti használatba kerültek. Ezen a tulajdoni hányadon alapultak a termőföldingatlanokat terhelő kötelezettségek és a termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatos juttatások, ugyanakkor ez a tulajdoni hányad a szövetkezetbe bevitt földrészlettől független volt, így nem kapcsolódott egyetlen konkrét ingatlanhoz sem (tehát nem jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban).

Egykor a Földhivatalokhoz tartozott, jelenleg azonban a megyei Kormányhivatalok Földhivatali Osztályai gondozásában található a „Termelőszövetkezeti ingatlanok nyilvántartása”, mely termelőszövetkezeti törzslapokból és különlapokból áll. Ez az adatbázis területileg tagolt, sok esetben régi papírok formájában maradt ránk, nem feltétlenül tartalmazza az adatokat teljeskörűen és nem érhető el online.

A törzslapon megtalálhatóak a termelőszövetkezetnél közös használatba került földek adatai, a földhasználó személye (azaz a termelőszövetkezet), illetőleg azok a jogok és tények, melyek a közös használatban álló ingatlanokra vonatkoznak. Amennyiben a termelőszövetkezet több község területére is kiterjedt, akkor az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál községenként külön önálló törzslapon szerepel.

A termelőszövetkezeti különlap első része (ez a részaránylap) szolgál a termelőszövetkezet közös használatába adott konkrét földrészlet aranykorona értékének és fekvés szerinti összesített területének; a második része a tulajdonosok személyi adatainak; a harmadik része pedig az esetlegesen fennmaradt haszonélvezeti jognak a nyilvántartására. A különlapok a termelőszövetkezet székhelye szerinti község neve alatt találhatóak.

Fontos kiemelni, hogy az aranykoronában nyilvántartott szövetkezeti részaránytulajdon konkrét személyhez kötődik, ezért ez a személy rendelkezhet róla, illetve átörökítheti. A részaránytulajdonhoz – személyhez kötöttsége okán – nem tartozik helyrajzi szám.

A magántulajdon intézményének helyreállítása során (ismertebb nevén privatizáció) az 1990-es évektől kezdve kerültek nevesítésre a részaránytulajdonok a földkiadási eljárások keretében. Az eszmei földtulajdonok egy része természetben, meghatározott földrészletként került kijelölésre, amely végül ’kárpótlás’ gyanánt az egykori részarány-tulajdonos tulajdonába került. Mindemellett továbbra is maradtak olyan földrészletek, melyek nem kerültek sem kiadásra, sem megváltásra, akár azért, mert a részarány-tulajdonos nem kérte vagy nem találták meg, akár azért, mert nem maradt az adott településen természetben kiosztható földterület.

Ezen területek jogi sorsát dönti el véglegesen a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000040.TV), mely szerint 2021. január 1. napjával ezen területek tehermentesen az állam tulajdonába kerültek.

Kivételt képeznek – tehát nem kerültek az állam tulajdonába – azok a földrészletek, amelyeket a kárpótlási hatóság

(1) kárpótlási célú árverezés érdekében már meghirdetett,

(2) 2021. január elsejéig földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, illetve

(3) nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett.

Az egykori részarány-tulajdonosoknak azonban kártalanítás jár, amelynek részletes szabályairól a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Kormányrendelet (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000560.KOR&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3D560/2020) ad felvilágosítást.

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.09.01.