Milyen állami segítség igénybevételére van mód. 

Magyarország Alaptörvénye II. cikk értelmében „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, …” így azt gondolom az idősek részére szervezett szolgáltatások kapcsán is szem előtt tartandó, mint ahogy az is, hogy III. cikk (1) „Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak … alávetni.” Az Alaptörvény XVI. cikk (4) jelentős feladatót ró a családokra, miszerint „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.”A szociális biztonságról a XIX. cikk szól: „(1) * Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. ”Ami elgondolkodtató lehet, hogy a leírtak értelmében nincs kötelező mérték, csak törekvés. A jogosultak körében nincs nevesítve az idősek köre, hacsak a „más rászorulók” közé nem sorolódnak ők is. A (3) bekezdésben pedig megjelenik az érdemesség kérdése, miszerint az intézkedések jellege és mértékének alapja lehet az „igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenysége”. A testi és lelki egészséghez való jogot pedig a XX. cikk tartalmazza. 

A szociális szolgáltatások tekintetében a helyi önkormányzatok szerepe jelentős. Az Alaptörvény 31. cikk „(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.”A 34. cikk értelmében „A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.”A helyi közügyek, illetve a kötelező feladatok körét a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13.§-a sorolja fel a helyi közügyeket, melynek 8.a pontjában szerepel a szociális szolgáltatás.Az Alaptörvényben rögzített szociális szolgáltatások közül a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a családsegítést valamennyi településen biztosítani kell. (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról.)A szociális alapszolgáltatások biztosítása az önkormányzati törvény értelmében helyi önkormányzati feladat. Általában intézményes keretek között szervezik meg a szolgáltatásokat. Vannak települések, ahol az önkormányzat által fenntartott intézményben biztosított a szolgáltatás, van, ahol a földrajzi közelséget kihasználva úgynevezett térségi társulási formában működik a szolgáltatás és van, amikor kiszervezik a feladatellátást. Ilyenkor jellemzően valamelyik egyház vagy civil szervezet lesz a működtető.A magas gondozási igényű (súlyos krónikus betegek, demenciával élők) jellemzően idősek és családtagjaik segítését lenne hivatott biztosítani a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melyek azonban megfelelő állami finanszírozás hiányában nem tudják az érintett csoport részére a szolgáltatásokat biztosítani.Jelenleg a személyi segítés esetében az állami normatív finanszírozás egy ellátottra 210.000,-Ft/év. Egy gondozónő bére és járulékai, 8 órás foglalkoztatás esetén kb 3.200.000,-Ft/év. Az idősek részére tartós bentlakásos férőhelyek száma sem nőtt a szükségleteknek megfelelően (Forrás: https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf) 

A szociális szolgáltatások tekintetében az 1993. évi III. törvény 2. § értelmében „A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”Lényeges az „egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelőssége”, mivel ez teremt jogalapot arra, hogy elsődlegesen az egyén, család, csoport oldja meg a problémákat, elégítse ki a jelentkező szükségleteket. Ez egybecseng a szociálpolitika fogalom meghatározásával, miszerint szükséglet kielégítő rendszerek összessége, azon szükségletek elégíti ki az állami elosztás, újraelosztás rendszerével, melyet az egyén, család, csoport nem képes a piac útján kielégíteni. (Ferge 1991)A szociális alapszolgáltatások „megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.”(1993.III.tv.)A szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a jogosultságot, az igénybevételt, a szolgáltatásért fizetendő térítési díjat minden települési önkormányzatnak rendeletben kell szabályozni. 

Az étkeztetés keretében a törvény szerint legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguk vagy eltartottjaik részére átmeneti vagy tartós jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, hajléktalanságuk miatt. 

A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást kérő „saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást” (1993.III.tv.) szociális segítés vagy személyi gondozás formájában. A törvény részletezi a két formába tartozó tevékenységeket:

„Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) * Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.” (1993.III.tv.), valamint a szolgáltatás igénybevételének feltételrendszerét, a rászorultság megállapításához a gondozási szükségletvizsgálatot. Lényeges, hogy a települési önkormányzat a „megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.” (1993.III.tv.) 

„A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.” 

Települési szinten nem kötelezően biztosítandó feladat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely a szociális törvény értelmében állami feladat.„A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.” (1993.III.tv.) A szolgáltatásnak biztosítania kell „az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.” (1993.évi III. tv.) A szolgáltatás esetében arról, hogy az adott településen elérhető-e, a helyi önkormányzat szociális irodájában tudnak felvilágosítást adni. 

A háromezer főnél nagyobb lakosságszámú településeken kötelező a nappali ellátás biztosítása. Ez lehet saját intézmény, de történhet más településekkel társulási formában működtetett intézményben. A saját otthonukban élő beteg vagy idős, de önellátásra még részben képes személyek részére napközbeni tartózkodás biztosítása, a társas kapcsolatok támogatása, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésének lehetővé tétele. Speciális formája a demens nappali ellátás, ahova a demencia tünetegyüttesbe sorolt betegségek valamelyikével diagnosztizált betegek vehetők fel (demencia kórképet megállapító szakvélemény kell). Települési önkormányzat szociális rendeletében rögzítettek a felvételi eljárás szabályai és fizetendő térítési díj mértéke is. 

A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetében az igénybevétel érdekében a kérelem a gyakorlatban írásban kerül beadásra a szolgáltatóhoz. A kérelem benyújtásával egyidőben alá kell írni egy adatkezelési nyilatkozatot, valamint csatolni kell a havi rendszeres jövedelmet igazoló dokumentumot is. A házi segítségnyújtás esetében a szolgáltató elvégzi a gondozási szükségletvizsgálatot, mely egy látogatás az ellátást kérő lakásán. A látogatás során egy forma nyomtatvány kerül kitöltésre melyben rögzítésre kerül a szolgáltatást kérő aktivitása, önellátásának mértéke, mentális állapota. Ez utóbbit a szakemberek a szolgáltatást kérő házi orvosával készíttetik el.

A szolgáltatás biztosítását megelőzően a szolgáltató (intézmény) és a szolgáltatást igénybevevő (ellátott) írásban megállapodást (több oldalas dokumentum, mely tartalmazza az ellátott személyes adatait, a biztosítandó szolgáltatás tartalmát, rendszerességét, az ellátott jogi elemeket és a jogérvényesítés módját is) köt, valamint értesítés készül a szolgáltatás igényebvételének időpontjáról és a fizetendő térítési díj mértékéről. 

A szolgáltatások esetében, hogy hol lehet kérelmezni az ellátást, hogy mi a felvételi eljárás folyamata, településenként változhat.Minden településen a helyi szociális rendelet rögzíti a szociális szolgáltatások körét és az eljárás rendet.

A szakmai tartalom a szolgáltatást biztosító szervezet/intézmény szakmai programjában jelenik meg. A szociális szolgáltatónak ezt a szakmai programot az ügyfelek részére nyitva álló helyiségében jól látható helyen kell tartani, hogy azt bárki elolvashassa.

Nagyobb településeken a szolgáltatók jelentős része rendelkezik már weboldallal, de a települések mindegyikének van web oldala, ahol jó esetben fel van tüntetve, hogy a szociális szolgáltatások hol érhetők el. Információt – alapesetben – az érintettek, illetve a hozzátartozók, ha nincs nevesítve az adott településen szociális intézmény, akkor a helyi önkormányzat szociális irodáján és jó esetben a házi orvosi szolgálatnál tudnak kérni. 

Forrás: tudatosoregedes.org, Készítette: Szokoli Erzsébet szociális munkás, szociálpolitikus, Fotó: comfortkeepers.ie