A mozgás életen át tartó fejlesztő hatásairól könyvtárnyi szakirodalom szól. A táncnak azonban különleges szerepe van: kulcsfontosságú tényező lehet az egészséges idősödés folyamatában. Aki rendszeresen táncol, inaktív társaihoz képest kreatívabb, aktívabb életet élhet, és jobb életminőségre tehet szert. Nézzük meg, mi áll ennek a hátterében.
A tánc – mint rekreációs tevékenység – egyszerre hat a testre, a lélekre és a szellemi képességekre, miközben közösségi élményt is nyújt.
A „jó” mozgás változatos, harmonikusan fejleszti a testi képességeket, és elősegíti az optimális testhasználatot a mindennapok során. Olyan mozgásforma, amelyet az ember örömmel végez, így könnyedén beilleszthető a hétköznapokba, és a kezdeti elhatározásból hosszú távon fenntartható mozgásos életmóddá válhat.
Az életkor előrehaladtával a szervezetben olyan élettani változások indulnak el, amelyek rendszeres, aktív életmóddal mérsékelhetők – ebben a tánc észrevétlenül is hatékony segítséget nyújt.
Az idősödéssel járó változások közül az egyik legjelentősebb a csontritkulás, amely során nem képződik elegendő új csontszövet a lebomló csont helyére.
„Európában 14 másodpercenként meghal egy ember a szövődményeiben! Az 50 év feletti csípőtáji törések leggyakoribb oka – amibe egy éven belül az érintettek fele belehal!” (Bene, 2024)
A csontritkulás megelőzésének és kezelésének egyik legfontosabb alappillére a rendszeres, gravitáció ellenében végzett testmozgás, amely serkenti a csontanyagcserét és erősíti a vázizomzatot. Ilyenek például az álló helyzetben végzett mozgásformák: a séta vagy a tánc.
„Hazánkban a 2000-es években évente 30–40 ezer csigolyatörés, 25–28 ezer alkartörés (ennek 75%-a 65 év felettieket érint!), 8–10 ezer felkartörés, valamint – a legrettegettebb szövődményként – 15–16 ezer combnyaktörés fordul elő (ennek 75%-a szintén 65 év felettieknél) – az esetek 99%-ában esés következtében.” (Jászberényi, 2024)
A rendszeres táncolás fejleszti a testtudatot és a testhasználatot, javítja a mozgásfunkciókat, a térbeli és iránybeli koordinációt. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a mindennapi mozgás biztonságosabbá váljon, csökkentve az elesések kockázatát.
Az izomzat aktiválása az optimális működés érdekében minden életkorban szükséges és lehetséges. Inaktivitás hatására az izmok elgyengülnek, sorvadásnak indulnak. A legyengült fizikai állapot jelentősen hozzájárul az izomegyensúly felborulásához és az izomfájdalmak megjelenéséhez.
A tánc az egyik leghatékonyabb és legszórakoztatóbb izomerősítő tevékenység, amely komoly sportértékkel bír. Emellett segíti az izompólya rugalmasságának megőrzését és fejlesztését is.
A tánctanulás nemcsak a testet, hanem az agyat is aktívan dolgoztatja.
„Életkorral valóban hanyatlik a tanulási képesség és az információk előhívásának képessége a memóriából, de ez kompenzálható, ha az idősek több időt szánnak a tanulásra, és fejlesztik tanulási és emlékezeti stratégiáikat.” (Bernáth és Solymosi, 1997)
A különböző mozdulatsorok elsajátítása során fejlődik a koncentráció, a figyelem, a memória és az információk előhívásának képessége. A kognitív funkciók intenzíven működésbe lépnek, ami hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez, és lassíthatja az élettani, illetve kóros mentális hanyatlást. A tánctanulás ebben különösen hatékony, hiszen szórakoztató formában fejleszti a tanulási és emlékezési képességeket, amelyet a zene érzelmi hatása tovább erősít.
Szenior korban is fontos kihívás elé állítani az agyat, mert fejlődni csak inger hatására képes. Ma már tudjuk, hogy az agyi összeköttetések stimulálhatók, az idegi pályák fejleszthetők, a mozgásos tanulás pedig egyszerre több agyi funkciót aktivál. Ehhez azonban az szükséges, hogy az agy „érzékelje a feladatot” – ahogyan egy új koreográfia elsajátításakor is.
Az életkor előrehaladtával egyes sejtek elhalnak, a szinapszisok (az ingerületátvitel helyei) gyengülnek, ami akadályozza az idegsejtek közötti kommunikációt. Tudatos koncentráció hatására azonban aktiválódik a nucleus basalis (bazális ganglion), amely többek között acetilkolint termel. Erre az ingerületátvitel során is szükség van. (Kisgyermekkorban ez a folyamat még szinte automatikusan működik, ezért tanulnak olyan gyorsan.)
Ezért különösen fontos, hogy felnőtt- és időskorban is rendszeresen végezzünk olyan tevékenységeket, amelyek komoly összpontosítást igényelnek. Ha nincs kihívás, nincs inger – és nincs fejlődés sem.
„Az aktivitás képes megváltoztatni az agy szerkezetét és méretét, pontosan úgy fejleszti, növeli és újítja meg, ahogyan a testmozgás az izmokat – időskorban is!” (Feövenyessy, 2022)
Zárásként érdemes kiemelni a tánc egyik legnagyobb erejét: közösségben tart. Sokféle ember, sokféle stílus és ritmus létezik, de amikor egy ritmusra mozog egy csoport, az olyan érzelmi feltöltődést adhat, amely jelentősen hozzájárul az egészséges, aktív idősödéshez.
Szerző: Csordás–Novák Mária, gerontoandragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője