A tévénézés az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a nyugdíjasok körében, hiszen szórakoztat, tájékoztat, és társaságot nyújt. A nyugdíjasok tévénézési szokásai azonban sok tényezőtől függenek, például az életkoruktól, az egészségi állapotuktól, az anyagi helyzetüktől, az érdeklődési körüktől, és a rendelkezésre álló műsorválasztéktól. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen tévénézési szokások jellemzőek a magyar nyugdíjasokra, és milyen hatással van rájuk a tévénézés. 

A magyar nyugdíjasok átlagosan napi 5 óra 40 percet töltenek a tévé előtt, ami jóval több, mint a teljes lakosság átlaga, ami 4 óra 20 perc. A nyugdíjasok között a nők többet tévéznek, mint a férfiak, és a vidékiek többet, mint a városiak. A nyugdíjasok tévénézési időtartama növekszik az életkorral, a 60-64 évesek átlagosan napi 4 óra 50 percet, míg a 75 év felettiek átlagosan napi 6 óra 30 percet tévéznek.

A nyugdíjasok tévénézési szokásait befolyásolja az is, hogy milyen típusú tévékészülékkel és műsorszolgáltatással rendelkeznek. A nyugdíjas háztartások többsége (70%) még mindig hagyományos, sugárzott műsorszolgáltatást használ, és csak 30%-uk rendelkezik kábeles vagy műholdas előfizetéssel. A nyugdíjasok kevésbé követik a technológiai fejlődést, és ritkábban cserélik le a régi tévékészülékeiket újabb, okostévékre, amelyek lehetővé tennék a streaming-szolgáltatók elérését. A nyugdíjasok tévénézési szokásai tehát konzervatívabbak, mint a fiatalabb korosztályoké.

A nyugdíjasok tévénézési szokásait meghatározza az is, hogy milyen műfajokat és műsorokat részesítenek előnyben. A nyugdíjasok a legtöbb időt a hírműsorokkal (napi 1 óra 20 perc), a sorozatokkal (napi 1 óra 10 perc), és a filmekkel (napi 1 óra) töltik. A nyugdíjasok körében a legnépszerűbb csatornák a közszolgálati M1, M2, Duna, és Duna World, valamint a kereskedelmi TV2, RTL Klub, és SuperTV2. A nyugdíjasok kevésbé érdeklődnek a valóságshow-k, a vetélkedők, a sportműsorok, és a dokumentumfilmek iránt. A nyugdíjasok tévénézési szokásai tehát hagyományosabbak, mint a fiatalabb korosztályoké.

A nyugdíjasok tévénézésének hatása nem egyértelmű. Egyrészt a tévénézés szórakoztatja, tájékoztatja, és társaságot nyújt a nyugdíjasoknak, akik gyakran magányosak, unatkoznak, vagy elszigetelődnek. A tévénézés segíthet a nyugdíjasoknak fenntartani a kapcsolatot a külvilággal, és érdeklődni az aktuális események iránt. A tévénézés szerepet játszhat a nyugdíjasok mentális egészségének megőrzésében is, ha olyan műsorokat választanak, amelyek stimulálják az agyukat, például oktató, kulturális, vagy humoros műsorok. Másrészt a tévénézés káros hatással is lehet a nyugdíjasokra, ha túlzott mértékben, vagy rossz minőségű műsorokat néznek. A túlzott tévénézés csökkentheti a nyugdíjasok fizikai aktivitását, és növelheti az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, és a depresszió kockázatát. A rossz minőségű műsorok befolyásolhatják a nyugdíjasok értékrendjét, világnézetét, és magatartását, és negatív érzelmeket válthatnak ki belőlük, például félelmet, aggodalmat, vagy haragot.

Összefoglalva, a nyugdíjasok tévénézési szokásai sok tényezőtől függenek, és változatosak. A nyugdíjasok átlagosan többet tévéznek, mint a teljes lakosság, és hagyományosabb típusú tévékészülékeket és műsorszolgáltatásokat használnak. A nyugdíjasok a legtöbb időt a hírműsorokkal, a sorozatokkal, és a filmekkel töltik, és a legnépszerűbb csatornák a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák. A nyugdíjasok tévénézésének hatása nem egyértelmű, egyrészt szórakoztatja, tájékoztatja, és társaságot nyújt nekik, másrészt csökkentheti a fizikai aktivitásukat, és negatív érzelmeket válthat ki belőlük. A nyugdíjasok tévénézési szokásainak megismerése és megértése fontos a médiaszolgáltatók, a médiahatóság, és a médiaoktatás számára, hogy jobban kiszolgálhassák ezt a nagy és fontos célcsoportot.