Az esendőség vagy sérülékenyég (angolul: frailty) egy időskorúakat érintő, fáradtságban, gyengeségben, testtömegvesztésben, lassúságban, valamint mozgási korlátozottságban megnyilvánuló állapot, ami számos kedvezőtlen egészségügyi következménnyel járhat (pl. elesések, kórházba kerülés).

Kialakulását egyaránt befolyásolhatja a fizikai aktivitás, az alacsony fehérjebevitel, valamint az emberi kapcsolatok minősége.

Az European Journal of Public Health legfrissebb számában bemutatott, Európára kiterjedő, 11 éves, követéses vizsgálatban arra keresték a választ, hogy a három kockázati tényező önmagában, és azok különböző kombinációinak egyidejű fennállása hogyan hat az esendőség kialakulására.

Az adatok az európai SHARE felmérésből (Study on Health, Ageing and Retirement in Europe) származtak. A közleményben összesen 22226 fő adatait dolgozták fel, 11 európai országból. A résztvevők 50 éves vagy idősebb, közösségben élő, az esendőség szempontjából nem veszélyeztetett, vagy az esendőség előtt álló (tehát az állapot egyes tüneteit már mutató, de még esendőnek nem nevezhető) személyek voltak. Az esendőség megállapítására a felméréshez kidolgozott eszközt (Frailty Instrument for primacy Care of the Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe, SHARE-FI) használták. Ezen kívül önbevalláson alapuló kérdőíves módszerrel mérték fel a résztvevők fizikai aktivitásának mértékét, fehérjebevitelét, valamint a szociális kapcsolataikkal való elégedettségét is.

A közlemény főbb megállapításai alapján, kisebb volt az esendőség kialakulásának veszélye azoknál, akik heti rendszerességgel (legalább heti egyszer) végeztek erőteljes testmozgást (pl. sportolás, nehezebb házimunkák elvégzése, fizikai munkát igénylő munkakör betöltése). A magas fehérjebevitellel jellemezhető személyeknél szintén alacsonyabb volt a kockázat.

Magas fehérjebevitelnek az számított, ha a résztvevő hetente több, mint 15 adagot fogyasztott a magasabb fehérjetartalmú élelmiszerkategóriákból (tej, tejtermékek/hüvelyesek, tojás/hús-, halfélék).

A szociális kapcsolatokkal való elégedetlenség és az esendőség kialakulása közötti összefüggés csak a nők esetében volt kimutatható.

A különböző kockázati tényezők kombinációi szerint emelkedett az időskori esendőség veszélye azoknál, akik

• nem végeztek rendszeresen erőteljes testmozgást és ezzel egyidejűleg alacsony volt a fehérjefogyasztásuk;
• akik nem végeztek rendszeres, erőteljes testmozgást és rossz szociális kapcsolatokkal rendelkeztek;
• továbbá azon nőknél, akiknek fehérjefogyasztása alacsony volt és ezzel párhuzamosan kevésbé voltak elégedettek szociális kapcsolataikkal.

Az időskori esendőség visszaszorítását célzó népegészségügyi beavatkozásoknak az időskorúak fizikai aktivitásának növelésére, a megfelelő táplálkozási tanácsokra, így a fehérjében gazdag étrend követésére, valamint a korosztály támogatottságának fokozására kell helyezniük a hangsúlyt.

Forrás: merokanal.hu