Mai rohanó világunkban, ahol az információk és lehetőségek szinte végtelenek, nem mindig könnyű eligazodni abban, hogy testünk jelzéseire milyen választ adjunk. Elég lenne csak többet mozogni? Mikor van szükség komolyabb beavatkozásra, speciális terápiára?
A problémák nagy része életmóderedetű
A mozgásszervi panaszok többsége – bár elsőre ijesztő lehet – nem valamiféle rejtélyes betegségből ered, hanem az életmódunk lenyomata. Hosszan tartó ülőmunka, mozgásszegény napok, rossz testtartási szokások, tartós stressz – ezek mind-mind hatással vannak ízületeinkre, izmainkra és közérzetünkre.
A mozgás maga a terápia
Ilyen esetekben a szabadidős mozgásprogramok sokszor többet segíthetnek, mint gondolnánk. Nem csodaszerekről van szó, hanem arról, hogy amikor egy korábban inaktív ember elkezd rendszeresen mozogni – legyen az séta, tánc, jóga vagy úszás –, az már önmagában gyógyító erejű. Sokan mégis hajlamosak egy-egy terápiában vagy diagnózisban keresni a megoldást, holott gyakran a rendszeres, örömteli mozgás lenne az első és leghatékonyabb lépés.
Különböző emberek, különböző utak
Persze mindannyian mások vagyunk. Van, akit megnyugtat egy orvosi diagnózis, másokat épp az ijeszt meg. Van, aki biztonságban érzi magát egy terápiás keretben, más viszont ettől érzi magát betegnek. A kulcs: megtalálni azt a szakembert, aki segít eligazodni az egyéni úton.
Amikor valóban szükség van terápiára
Természetesen vannak helyzetek, amikor valóban speciális terápiára van szükség – például gerincsérülések, műtét utáni rehabilitáció, szülés utáni regeneráció vagy strukturális gerincferdülés esetén. Ezekben az esetekben a célzott, szakszerű beavatkozás elengedhetetlen.
Az életmód eredetű panaszok más megközelítést igényelnek
Ám a leggyakoribb mozgásszervi panaszok – mint az ízületi kopások, fájdalmas feszesség vagy a mozgástartomány beszűkülése – sokszor a stressz, szorongás vagy helytelen testhasználat következményei. A feszültség nemcsak lelkünkben, de izmainkban is nyomot hagy: a folyamatos izomfeszülés nyomást gyakorol az ízületekre, fokozva a kopásos folyamatokat. Ha csak kívülről próbáljuk kezelni – eszközökkel vagy terápiával –, de nem változtatunk a mozgásmintáinkon és a testhasználatunkon, a probléma újra és újra visszatérhet.
A mozgás öröme, mint gyógyító erő
Ezért van nagy jelentősége annak, hogy megtaláljuk a számunkra örömet adó, rendszeresen végezhető mozgásformát. Azt, amelyet nem kényszerből végzünk, hanem mert érezzük, hogy feltölt. Amikor örömmel mozgunk, nemcsak a testtartásunk válik harmonikusabbá, hanem a feszültség is oldódik – fizikai és lelki szinten egyaránt, ami hozzásegít az aktívabb, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb mindennapokhoz.
A legfontosabb tehát nem az, hogy mindenáron terápiát keressünk, hanem az, hogy értő figyelemmel közelítsünk testünkhöz. Egy jó szakember abban segít, hogy megértsük, mi miért alakult ki, és mit tehetünk. Ahol kell, javasol speciális terápiát – de ha nincs rá szükség, abban támogat, hogy megtaláljuk azt a mozgásprogramot, ami beilleszthető a mindennapokba és örömöt ad. Csak így lesz fenntartható, és így szolgálja hosszú távon az egészséget fizikai, lelki és mentális síkon egyaránt.
Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője