A glikémiás index (GI) egy élelmiszer szénhidrát tartalmának vércukor emelő képességét jellemzi. Minél nagyobb ez a szám, annál gyorsabban és magasabbra löki fel a vércukor szintet, minél alacsonyabb, annál lassabban és kiegyenlítettebben növeli. Megállapodás szerint a leggyorsabb szénhidrát, a szőlőcukor (glükóz) felszívódási sebességét tekintik viszonyítási alapnak: ezt jellemzik a maximális 100-as értékkel, míg a többi élelmiszer GI-sze ennél kisebb. A vércukor időben való mennyiségi változását szemlélteti az alábbi grafikon a magas és az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek esetében.

Miért fontos a glikémiás index?

Az emberi szervezet akkor működik megfelelően, ha a vércukor szintje egy optimális tartományon belül marad. A táplálékokból a vérbe kerülő cukor mennyiségének kordában tartásáért, az inzulin és glukagon hormonok felelnek. Egészséges szervezetben ez a három tényező dinamikus egyensúlyt tart, s amikor az megbomlik, az olyan betegségekhez vezethet, mint a cukorbetegség, meg az elhízás. Az ember maga is sokat tesz e szabályozórendszer kifárasztásáért, szétzilálásáért, amikor a táplálkozásával túlterheli azt. Az egészséges anyagcsere egyensúlyának megőrzéséért az egyik legtöbb, amit tehetünk az, hogy a gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt az alacsony glikémiás indexű élelmiszereket használjuk a gyorsan felszívódók helyett.

Manapság egyre többen szenvednek szénhidrát anyagcserezavar következményeitől, s közöttük is mint több a gyerek. E jelenség látható kísérője a túlsúly, az elhízás terjedése, oka pedig a helytelen étkezési szokások meghonosodása.
A szénhidrát anyagcserezavar tünete lehet a kórosan alacsony- és kórosan magas vércukor szint. Alacsony vércukor szintre utalhat az éhség, idegesség, agresszivitás, izzadás és a rossz közérzet, a túl magasra pedig a fokozott szomjúságérzés és folyadékfelvétel, illetve -ürítés, valamint levertség, látászavar és fejfájás. Gyakran előfordul olyan eset is, amikor megfelelő vércukorszint mellett is kórosan magas inzulin szint alakul ki. Utóbbi eleinte gyakran tünetmentes, vagy „csak” fokozott étvágy és testtömeg gyarapodás utal rá.

Ahhoz, hogy a szénhidrát-anyagcseréje egészségét megőrizhesse gyermekünk, fontos a magas glikémiás indexű ételeket lassabb felszívódásúra váltani az étrendjében. 

Úgy egészséges, ha a gyermekek energiaszükségletét – ahogy a felnőttekét is – mintegy 55-60 százalékban fedezzük szénhidrátból. Ehhez az étrendünkben elsősorban a teljes kiőrlésű gabonafélék, továbbá az úgynevezett álgabonák, a hüvelyesek és a burgonya állnak rendelkezésünkre. Ahhoz adódik még hozzá a zöldségek, gyümölcsök, magvak és tejtermékek, valamint a – csak kis mennyiségben ajánlott – édességek és üdítőitalok szénhidráttartalma.

A pszeudocereáliák, azaz álgabonák botanikailag nem tartoznak a gabonafélék csoportjába, viszont a gabonákhoz hasonlóan magas keményítőtartalmú maggal rendelkeznek. A boltok polcain is rendszerint a gabonák között találkozhatunk velük, illetve jellemzően kerülnek a bio termékek közé. Az álgabonák közé tartozik a hajdina, az amaránt és a quinoa.

A gyerekek között is terjedő túlsúly és elhízás annak is következménye, hogy étrendjükben túl magas a gyorsan felszívódó szénhidrátok aránya. Ezért indokolt az energiaadó ételek e fontos csoportján belül is tudatosan válogatni, és étrendjük összeállításánál előnyben részesíteni azokat, amelyek glikémiás indexe alacsony. Az alábbi táblázatban megidézett példák is segíthetnek a választásban.

Alacsonyabb glikémiás indexű alapanyagok	Magasabb glikémiás indexű alapanyagok
zabpehely teljes kiőrlésű kenyér teljes kiőrlésű tészta durumtészta árpagyöngy árpapehely bulgur (tört búza) hajdina quinoa (rizsparéj) barna rizs bab lencse	cukor méz gyümölcslevek cukrozott üdítők fehér lisztből készült péktermékek, kenyérfélék fehér rizs fehér száraztészta burgonya cukros sütemények

 

Forrás: merokanal.hu