„Végre itt a nyár” – mondhatjuk az ismert slágerrel – s itt az idő arra, hogy 50 év felett is utazzunk. Természetes, hogy ebben az életszakaszban már nem a megerőltető túrákra és a hosszú, kimerítő sétákra vágyunk – és az is világos, hogy nehezebben utazunk messzebb fekvő tájakra. Így itt az idő arra, hogy felfedezzük azokat a közeli helyeket, amelyeket autóval, busszal vagy vonattal meglátogathatunk és szép élményeket szerezhetünk!

A magyar határtól (Somoskőújfalutól) 17 kilométerre fekvő Fülek (szlovákul: Filakovo) városa ideális célpont lehet az idősebb utazóknak is. Távolsági busszal kicsivel több mint két óra alatt (salgótarjáni átszállással), autóval egy óra negyven perc alatt juthatunk el a településre. 

A város közepén büszkén magasodik egy csodálatos középkori vár, amely a Csákok uradalmához tartozott és a tatárjárás előtt pár évtizeddel épült meg. Az itt lakók szerencséjére ugyanis az ide menekülők túlélték a tatárjárást. A vár – amelynek ma gyakorlatilag a kapujánál található egy nagy parkoló, ahol a buszok és az autók is kényelmesen elférnek – a tatárjárás után tovább épült, erősödött, s rendszeresen változott a tulajdonosa, egészen a török hódításig, amely itt csak 1554-ben történt meg. Addigra körülötte egy kisváros alakult ki, benne vegyes, de többségében magyar lakossággal (a két világháború között már 5000-en lakták a települést). 

Szerencsére a vár csak 1593-ig volt török kézen, s ezután kezdődött egy mozgalmas évszázad, amikor Észak-Magyarország, s benne Fülek városa is sok kalandot megélt. Végül 1682-ben a török felégette a várost, és a vár nagy részét felrobbantotta – onnantól több évszázadig csak a hatalmas romokat láthatta az ide látogató turista. A felújítási munkák nagyon későn, csak az 1970-es években kezdődtek, s máig is tartanak. Mostanra azonban pontosan látható a vár hármas szerkezete: az alsó-, a középső és a felsővár is, utóbbiba a bátor utazó akár fel is lépdelhet a meredek sziklalépcsőkön, s élvezheti az elé táruló gyönyörű látványt, amelyet a II. világháború után a városba épített lakótelep sem ront el. A megfontoltabb látogató az alsóvár nemrég felújított tornyába, jól kiépített vaslépcsőkön sétálhat fel, vagy éppen megtekintheti a fáraók világáról szóló érdekes kiállítást, avagy éppen a építmény alatti óvóhelyet tanulmányozhatja. 

És ha kimerültünk a várbéli sétában, beülhetünk egy-egy jó étterembe, ahol a magyar és a szlovák konyha legjobb fogásait ízlelhetjük meg (szeretettel ajánlhatom úgy a finom füleki marhapörköltet mint a sztrapacskát is – mindkettőt kipróbáltuk, 2024 tavaszi utunk során).

Ma Füleket több mint 10.000-en lakják, és még mindig többségben vannak a magyarok, így nem érhet minket az a veszély, hogy nem értik a szavainkat. Amennyiben már ettünk-ittunk a városban, érdemes megtekintenünk a városi könyvtárat, amelyben honismereti gyűjtemény lelhető fel. Meglátogathatjuk a Szűz Mária Mennybevételének tiszteletére szentelt templomot és ferences kolostort is, amely 1694 és 1728 között épült meg. 

A város építészeti látványossága a késő barokk Berchtold-kastély (amelyben ma gimnázium működik) és mellette a városi park, amelyben kisállatkert és tanösvény is található. A városban és környékén több bicikliút is épült, így kerékpárral is felfedezhetjük a legnagyobb nevezetességeket. 

Ezek után talán nem kétséges: Fülek megér legalább egy napot az életünkből, 50 év felett is, érdemes kipróbálni, garantált, hogy sok tartalmas élményben lesz részük!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője