Az Egyesült Államok nyugati részén, Washington államban él egy 60 éves férfi, aki három hónapon keresztül furcsa módon kezdte ízesíteni az ételeit. Miért? Mert diétás tanácsot kért a világhírű mesterséges intelligenciától, a ChatGPT-től – attól a programtól, amely lassan már azokra a kérdésekre is választ próbál adni, amelyekre valójában nincsenek is válaszok.

Az eset szerint a férfi sópótlót szeretett volna használni – valószínűleg a vérnyomása miatt. A mesterséges intelligencia pedig azt javasolta neki, hogy próbálja ki a nátrium-bromidot.

És mi lett a következmény? Tanulságos, de korántsem veszélytelen történet következik.

Ez a vegyület ugyanis valóban létezik. Régebben – sok évtizeddel ezelőtt – gyógyszerekben is alkalmazták, ám mára betiltották, mivel mérgező. Nem is új keletű dologról van szó: már az 1980-as években kivonták a bromidot a fogyasztói gyógyszerekből.

A férfi minderről nem tudott, így – miután „Dr. ChatGPT” tanácsát megfogadta – lassan, de biztosan egy ritka, ám súlyos állapot, a bromizmus felé sodródott. Ez a mérgezés akkor alakul ki, ha túl sok bróm kerül a szervezetbe. Tünetei közé tartozik a zavartság, a hallucináció, a paranoia, az izomgyengeség és a beszédzavar. Azért nehéz diagnosztizálni, mert az orvosi képzésben már csak történeti érdekességként szerepel: egy rég nem látott problémaként.

Nála azonban a tünetek mind jelentkeztek. Végül kórházba került, ahol kiderült: a vérében a bróm szintje kétszerese volt a mérgezési határértéknek. Az esetről az Annals of Internal Medicine Clinical Cases című szaklap számolt be idén augusztusban. Az orvosok kíváncsiságból maguk is kipróbálták, vajon a ChatGPT valóban ajánlja-e a nátrium-bromidot – és sajnos igen: minden figyelmeztetés nélkül, sőt olykor még veszélyesebb tanácsokat is ad.

Szerencsére a férfinél időben felismerték a problémát. Speciális kezeléssel sikerült a brómot kiüríteni a szervezetéből, így felépült. Ám a három hónap alatt, amíg a mesterséges intelligencia „helyettesítette” a háziorvosát, majdnem az egészségébe került a kísérlet.

A történet tanulsága: a mesterséges intelligencia sok mindenre hasznos lehet – képes mesélni a naplementéről, lefordít egy latin szöveget, felismer épületeket fotókon, segít receptet írni, sőt, még egy hivatalos levél megfogalmazásában is jó társ. De nem orvos, nem gyógyszerész és nem dietetikus.

Egy MI által adott tanácsot úgy kell kezelni, mint egy idegen utastárs konyhai tippjét a buszon, vagy egy bulvárlapban megjelent rövid cikket: érdekes lehet, de orvosi döntést mindig szakemberrel – méghozzá szakorvossal – hozzunk!

Ha étrendi, egészségügyi vagy gyógyszeres kérdésünk van, először a háziorvoshoz forduljunk, majd ahhoz a szakorvoshoz, akit ő ajánl. A ChatGPT-t pedig nyugodtan faggassuk arról, hány lába van a kengurunak, milyen festéket használt Tiziano, vagy mit jelent egy idegen szó. De hogy mit tegyünk a reggeli zabkásánkba, és milyen gyógyszert vagy készítményt szedjünk rendszeresen – arról mindig az orvosunkkal beszéljünk.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője