Kevés film képes egyszerre megszólítani a tizenéves romantikára fogékony fiatalokat, a pályakezdő felnőtteket és az élettapasztalattal bíró idősebb korosztályt. Az idei év egyik ilyen alkotása a Netflixen és moziban is elérhető „Az oxfordi évem” (My Oxford Year), amely látványos, érzelmes, és mély mondanivalóval bír.

Miről szól a film?

• Főhős: Anna (Sofia Carson), amerikai fiatal nő, aki egy évet Oxfordban tanul irodalmat, elhalasztva a Wall Street-i karriert.

• Helyszínek: Bodleian Könyvtár, Magdalen College, festői utcák – mind a történet hangulatát erősítik.

• Cselekmény: Anna és a karizmatikus oktató, Jamie (Corey Mylchreest) szenvedélyes kapcsolatba kerül, de Jamie súlyos genetikai terhet hordoz. A film kérdése: hogyan lehet teljes életet élni, ha tudjuk, az idő véges?

Miért érdekes 50+ nézőknek?

• A film rávilágít a fiatalkori álmok és nagy döntések súlyára, amelyek az idősebbek számára ismerősek.

• A romantikus és látványos elemek mellett mély filozófiai kérdéseket is felvet: a halandósággal való szembesülés és a jelen pillanatok értéke.

• Különösen alkalmas intergenerációs beszélgetéshez: unokák vagy gyermekek mellett lehet megnézni, majd a vetítés után megosztani az érzéseket, élményeket.

Tippek a közös moziélményhez

1. Időzítés: Ha a családban nemrég történt veszteség, betegség vagy haláleset, a film felkavaró lehet.

2. Beszélgetés: A vetítés után üljünk le teára, vacsorára, és beszéljük meg, ki mit érzett.

3. Kérdések feltevése:

   • „Mit tennél Anna helyében?”

   • „Hogyan változtatná meg az életed, ha kevesebb időd lenne?”
     Ezek a kérdések segítik a fiatalok és idősebbek közti párbeszédet, a generációs szakadék áthidalását.

Fontos üzenet minden generációnak

• A film egyik kulcsgondolata Emily Dickinson költészetéből fakad: az örökkévalóság a jelen pillanatok összességéből áll.

• Az idősebbek ezt talán már így látják, a fiataloknak azonban ritkán tudatosul, milyen értékes minden együtt töltött óra.

• A könnyedség, humor és romantikus klisék segítik, hogy a nehéz téma ne váljon elviselhetetlenné.

Összegzés:
Az „Oxfordi évem” nem csupán romantikus dráma: közös életleckét ad az 50+ nézőknek és fiatalabb családtagoknak. Megtanítja megbecsülni a jelent, örülni a pillanatoknak, és kimondani, ami fontos. A film igazi értéke a közös élmény és a párbeszéd lehetősége.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője