Ahogy az emberi élet egyre hosszabbodik, úgy válik mind fontosabbá a kérdés: hogyan élhetjük meg jól az időskort? Nem csupán egészségben, hanem tartalommal, méltósággal, örömmel és lelki egyensúllyal.
Erre keres választ Ignazio Lai és Chiara Carta közös kötete, Percorsi di pedagogia dell’invecchiamento. Gerontopedagogia – magyarul: Az idősödés pedagógiájának útjai – Gerontopedagógia. A 2024-ben, Rómában, az Anicia kiadónál megjelent mű, Gianfranco Pintus professzor előszavával, új fénybe helyezi az öregedés fogalmát: nem hanyatlásként, hanem lehetőségekben gazdag, alkotó életszakaszként mutatja be.
Ignazio Lai elismert olasz bioetikus, neveléstudós és gerontológus, aki évtizedek óta kutatja az idősödés társadalmi és pedagógiai dimenzióit. Munkássága hidat képez a tudományos világ és a mindennapi élet között, segítve, hogy az időskor ne elszigeteltséget, hanem kiteljesedést jelentsen.
Chiara Carta, a fiatalabb kutatói generáció tagja, a római Sapienza Egyetemen dolgozik. Az idős emberek tanulási folyamatait és az intergenerációs nevelés lehetőségeit vizsgálja.
Kettejük együttműködése olyan könyvet eredményezett, amely tudományos alapossággal, de emberközeli hangon szól az idősekről és az őket segítő szakemberekről.
A kötet központi gondolata, hogy az öregedés is lehet a fejlődés időszaka. Az emberi élet nem zárul le a tanulás szempontjából – az időskor is kínál új lehetőségeket az önismeretre, a kapcsolatok elmélyítésére és a világ újrafelfedezésére.
A szerzők szerint a gerontopedagógia – vagyis az idősödés pedagógiája – nem csupán tudomány, hanem életfelfogás: a méltóságteljes, aktív és tanuló időskor szemlélete.
A könyv részletesen bemutatja azokat a pedagógiai eszközöket és társadalmi programokat, amelyek segítik, hogy az idősek ne szigetelődjenek el, hanem értékes, aktív tagjai maradjanak közösségeiknek.
Kiemeli a tanulási lehetőségek, a közösségi terek, a család és a társadalom felelősségének szerepét is.
Külön figyelmet szentel a demenciával élők tanításának: bemutat olyan módszereket, amelyek segítségével a kognitív hanyatlás ellenére is megőrizhető a méltóság és a részvétel élménye.
A kötet egyik legérdekesebb része a hieragógia bemutatása – a gerontagógia egy új, Magyarországon még alig ismert ága.
Ez az irányzat nem tananyag-elsajátításra törekszik, hanem arra, hogy az idős ember megtalálja saját élete értelmét és feldolgozza az elmúlással kapcsolatos lelki kérdéseit.
A tanár ebben a folyamatban nem oktató, hanem mediátor: segít abban, hogy a tanuló maga fedezze fel az élet értelmezési keretét, és megbékéljen önmagával és a világgal.
A Gerontopedagógia nem csupán szakembereknek – szociális munkásoknak, idősgondozóknak, pedagógusoknak – ajánlott, hanem mindenkinek, aki szeretne tudatosan és méltósággal megélni az élet második felét.
A szerzők gyakorlati példákkal és közérthető magyarázatokkal teszik elérhetővé a tudományos témát.
Olyan kérdésekre keresnek választ, amelyek mindannyiunkat érintenek:
– Hogyan őrizhető meg a mentális frissesség?
– Miként erősíthetők az emberi kapcsolatok?
– Hogyan lehet az időskor nemcsak hosszú, hanem tartalmas is?
Lai és Carta könyve arra tanít, hogy az időskor nem zárójel, hanem új fejezet az élet könyvében.
Nem túlélni kell, hanem megélni – mélyen, tudatosan, emberi módon.
Ez a kötet nemcsak a szakma számára jelent útmutatót, hanem mindannyiunknak, akik hiszünk abban, hogy a tanulás, a növekedés és a bölcsesség nem életkor, hanem hozzáállás kérdése.
Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője