Magyarországon is örvendetes módon növekszik azok száma, akik 50 év felett nyelvtanulásra adják a fejüket. Az e sorok írója által vezetett szeniorképzési rendszerben jelenleg három helyszínen, több mint ötszázan tanulnak angolul, olaszul és németül. Ők túlnyomórészt arról számolnak be, hogy a tanulás során és után jobban érzik magukat, és várják a folytatást.

Nagy kérdés azonban, hogy a gerontológia tudománya is igazolja-e ezeket a tapasztalatokat és érzéseket. Minisorozatomban erre keresem a választ – most a második rész következik.

Az időskori nyelvtanulás hatásait EEG-vel (az agyhullámok aktivitásának vizsgálatával) eddig viszonylag kevesen tanulmányozták. Az egyik legismertebb kutatás Maria Kliesch, Nathalie Giroud és Martin Meyer nevéhez fűződik (Zürichi Egyetem, 2021). Ők egy háromhetes intenzív angolkurzus előtt és után vizsgáltak 65–74 éves résztvevőket, és egyértelműen pozitív eredményeket kaptak.

Még több vizsgálat készült azonban az EEG-alapú ún. ERP (eseményhez kötött potenciál) módszerrel. Ezek azt mutatják, hogy az idősebb nyelvtanulók agya másképpen dolgozza fel az új nyelvi ingereket, mint a fiataloké.

Egy fMRI/ERP-vizsgálatban például Karine Marcotte és Ana Ines Ansaldo (2014) kimutatták, hogy amikor új szavakat tanulnak, az idősebb felnőttek inkább a bal oldali frontális és occipitális agyterületeket aktiválják (pl. inferior frontális gyrus, lingualis gyrus, cuneus), míg a fiatalabbaknál inkább a bal cinguláris kéreg és a bal törzsdúcok játszanak szerepet. Ennek ellenére a tanulás eredményessége – a vizsgák és tesztek végeredménye – gyakorlatilag azonos volt.

Ez arra utal, hogy az agy különböző életkorokban eltérő stratégiákkal alkalmazkodik a nyelvtanuláshoz. Idősebb korban valószínűleg nagyobb mértékben támaszkodik a szemantikus (jelentésalapú) feldolgozásra, az élettapasztalatokra és a vizuális képzeletre, míg fiatalabb korban inkább a procedurális (szabálytanulási) mechanizmusok dominálnak.

Mindez az ún. neuroplaszticitás egyik megnyilvánulása: az agy különböző területei képesek átvenni bizonyos funkciókat annak függvényében, hogy az életkor előrehaladtával mely képességek maradnak meg viszonylag épen. Idősebb korban például a szemantikus memória és a krisztallizált intelligencia nemcsak megmarad, hanem tovább is fejlődhet.

Ezek a kutatások egyértelműen arra ösztönözhetnek mindenkit, hogy idősebb korban is tanuljon idegen nyelveket – hiszen ezzel nemcsak a tudását, hanem az agyát is karbantartja.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője